Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-19 / 161. szám

1923. julius 19. 3 Az ipari fejlődést a legutolsó évtizedekben különösen azok a villamos energiák szolgálják és segítik elő, amelyeket a fentebb emiilett trollhattaru vízesésből nyernek. Az általános érdeklődés középpontjába azonban az által az impozásan nagy kiállítás által került Göteborg városa, a melyet háromszázados feiiállásának emlékére olyan pompásan megrendezett. Ez a kiállítás azt tűzte ki célul, hogy a mai Svédországot a maga kultúrtörténeti hátterével együtt olyan szemléltetően mulassa be, hogy a különféle kiállítási osztályok figyelmes áttekintése ele gendő legyen Svédország néprajzi, kulturális, ipari és kereskedelmi fejlődését olyan szemléltetően tánni a látogató elé, hogy az az emlékében kitörölhetetlenül meg is rögződjék. S hogy ezt a célt annál

1 könnyebben el érhesse, mindennek az eredőién, lehetőleg a Kezdet kezdetére tér vissza, onnan indul ki és mulatja meg a fejlődés hoszszu, fokozatos, de soha meg nem szűnő folyamatát. Különös figyelmei érdemel a hajózási kiállítás, amelyről sokan azt állítják, 'hogy á legnagyobb és legjobb az összes eddig létezettek között. E kiállítás keretében úgyszólván mindent összehordtak a Göta folyó torkolatának első telepeiről és telepeseiről s világosan tárulnak elénk a természetes okok, amelyek Gusztáv Adolfot vezették, midőn hazája legjelentékenyebb kikötőjének éppen ezen a darab földön találta meg a legalkalmasabb helyet. Egész Svédország nagy reményeket fűz az export kiállításhoz, ahol az áru, főleg a vasérc bányászat, vas, acél és rézöntők, gép és villamos ipar, íhüszerkészités, kő és cserépgyártás, cement porcellán és üvegipar, erdészet, fa cellulose papir, nyomda, textil bőr és konzervgyártás részére rendeztek be külön-külön feltűnően gazdag osztályokat. Az óriási hajócsavarok, csodálatos turbinák, hatalmas dinamók, modernebbnél modernebb világító tornyok, boyák, Délamerika részére készült impozáns lokomotivok között szinte félve és mégis büszkén jár az ember a maga törpeségében js félelmetesen hatalmas erejével. Nem volnának svédek a svédek, ha külön osztályt nem adtak volina az iskolának, s itt, valamint a külföldön lakó svédek kiállításán büszkén hirdetik, milyen hatásosan terjesztik mindenfelé külön, saját kultúrájúkat, melynek egyik legékesebb bizonyítéka a Finnországban emelt és fenntartott Ábo Akadémia, azaz svéd egyetem. Majnem olyan, mintha mi amerikai magyar egyetemmel büszkélkednénk, pedig — sajnos — idestova már az itthoniakkal sem tudunk kezdeni. Külön kell megemlékezni a svéd posta rendkívül tanulságos kiállításáról. A régi faházban, nyitott, barátságos tűzhely mellett ott pipázik az öreg postamester, a korlát mellett kendőkbe, prémekbe burkolt utasok, az ablakon át a fehér hó közül fantasztikus arányaival és meglepő alakjával a tündérmesék szörnyeire emlékeztető kopottas postakocsi. S mindez itt, ahonnan alig tiz lépésnyire a svéd vonatok menetjegyirodájában, vagy Cook et Sohn termeiben vásárolják tucat számra a halókocsijegyeket a jelen utasai. Hiszen Svédországban tudvalevőleg a harmadik osztályú utas js hálókocsiban utazik. Van azonbatn a posta kiállításán nemcsak ódon, régi idők romatikájába ringató helyiség, hanem a modern élet mindenféle ké nyelmével felszerelt postahivataf is. Ennek a csarnokában szemléltető térkép a telefonhálózatról. Apró villanykörték jelzik a telefon állomásokat és a térkép Stockholmtól délre egyetlen Világos lap, az apró villamos lángok annyira összefolynak rajta. Feljebb, észak felé állandóan gyérül a lámpák száma, itt már csak egyes vonalakat látni, bizonyára a vasúti sinek mentén s egészen magasan, ott, amerre a lappok földjén sejtjük, mindössze néhány elárvult lángocska^ pislákol, mint az európai kulti/ra utolsó lampásai. Itt már nem laknak emberek. A lappok folyton kóborolnak. Mit is érnének ők szegények a telefonnal ? — Bár, amióta a drótnélküli telefont feltalálták, talán még ők is ráadják a fejüket erre az élvezetre. A kiállításon azonban a drótnélküli telefonnak még se hire, se hamva. Ugy látszik, hogy a svédek nem alkalmazzák. Egyelőre csak az önkapcsolót és amnak központját mutogatja és magyarázza gyakorlatilag egy tisztviselő. Ha azonban drótnélküli telefonuk nincs is a svédéknek, annál kitűnőbb a telefonszolgálatuk. Percek, sőt pillanatok alatt kapcsol a központ mindenfelé. S teszi ezt nemcsak a kiállítás sajtó termeiből, ahova Götsburg legszőkébb, legbájosabb és legelőzékenyebb telefonos kisasszonyát ültette be az udvarias direkció, hogy az ujságiró urak szolgálatára álljon, hanem mindenütt, a legutolsó nyilvános utcai telefonállomásról is. (Folytatjuk.) A kisvárdai fehér asszony Irta : £>/. SAÁRY SÁNDOR. VI. A történelem Ítélőszéke előtt mindenki egyforma ; legyen az szegény, vagy gazdag, koldus vagy király. Krucsay Jánost nem hasonlíthatjuk össze a kuruc korszak nagy jellem alakjaival, egy Bercsényi Miklóssal vagy, egy kuruc Vay Ádámmal ; kik az önkéntes száműzetés keserves sorsát választották, sem hogy elveiket megtagadják. Krucsayt kétszeri elfogatása, kétszeri bebörtönözése, javainak elkobzása feletti aggodalmai folytonos lelkigyötrelmei, fájdalmai elmebeteggé — bus,komorrá tették. A felesége családjának tagjai — köztük Kovács István törvényszéki elnök — többször ismételve kijelentették, hogy Krucsay elmebeteg — melancholicus — volt; de anélkül is a hiteles móring levél szövegéből minden kétséget kizárólag megállapítható elmebetegsége. Szószerint ez áll a móring levélben : »Keserves testi és lelki gyötrelmeket és kereszteket szüntelen szenvedvén«. Dr. Moravcsik Ernő egyetemi tanár az »Elme kórtan« cimii tankönyvében a búskomorság tüneteit így irja le szószerint: »Tő tünetei a szellemi és mozgás működések akadályozottsága •— gátolt volta — és a lelki fájdalom és gyötrelem képezik, a gyógyulási arány 60°/o«. Krucsay 1731-ben, midőn móring levelét irta, már gyógyult volt, mert belátással bírt betegségébe. De 1727-ben, midőn feleségét — gonosz praktikák üzése miatt — vérpadra hurcoltatta, elmebeteg volt s igy felesége lefejeztetése egy elme beteg várúr rémtette volt hatósági assistentia mellett 1 Idáig nem sikerült megtudnom, de valószínűnek tartom, hogy a lefejezést a nagyváradi hóhér végezte. A nagy psychiáter az ily esetet igy magyarázza tankönyvében szószerint: »A búskomor betegeket indokolatlan félelmek, roszsejtelmek gyötrik, azt hiszik, nagy büntetés vár reájuk, elcsukják, sötét tömlöczbe zárják már hallják is az őrök lépteit, a kardok csörtetését. Lelki fájdalmuk folyton növekedik, kinzó, gyötrő képzeleteik nyugtot nem hagynak nekik, éjjel-mappal mint valami rémek kisérik őket. Gyakran hogy a kinos állapotnak véget vessenek, öngyilkossági kísérletet követnek el. Néha azután nemcsak önmaguk, de környezetük, hozzátartozóik ellen is fordulnak, amidőn a bekövetkező vész, szerencsétlenség sejtelmét azokra is átviszik s hogy ettől őket megmentsék; életüket oltják ki«. Ezt tette feleségével, ifjabb Tolvay Borbálával Krucsay János. Erre enged következtetni a inóring levél szövege : »Szegény feleségemnek, kinek Isten irgalmazzon« és »nagy prostitutióval lett volna szegénytől megh válásom.« | Szerencsétlen vár utinő! Szegény beteg asszony! Elnézem — kezemben tartva — egykori olajfestésü arcképedet; igy néztél ki, midőn a siralomházban voltál vagy midőn a vérpadra hurcoltak. Mélyen kivágott, vérvörös ing fedi termetedet, hosszú, szép fehér nyakadat meztelenül hagyva... vállaidat s egész alakodat egy könnyű kékszínű lepel borítja. Szomorú nézésű nagy fekete szemeidben megcsillan a könny. Ugy nézel le a képről, mintha kérdeznéd : »hiszed-e

f fiogy bűnös voltam ?« Istenemre ! olyan férj mellett, mint a tied volt, csak mártyr lehettél de bűnös nem 1 Miért is kelt föl oly későim hazáikban a szellemi és lelki felvilágosodás napja ? Avagy egész Európát elborította abban az időben a lelki sötétség köde ? Kútfők: Szabolcsyármegye monográfiája 1899 nádfői Krucsay János eredeti örök átvallási — móring — levele Datum Lelesr. 1731. Gróf Károlyi Sándor eredeti levele Krucsay Jánoshoz, Pozson 1731. — Vége. — IIIIIHIIIIIHIHl 1 Glück Jenő bútoráruházában Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. az. alatt mélyan l«»állltott iron vásárolhat modarn háló, ebédlő «tb. berwvlU-31 dazést it különfél« butorakat. Kevesebb pénzbe kerül a kávéja, ha babkávé és pótlék helyett az újfajta i,Enriló"-ból készíti. En ni ló tökéletesen pótolja a babkávét. Erősebb, ízletesebb és ezenfelül még rendkívül olcsó is. — Eme különlegesség minőségéért, gyártójának, a Franok Henrik Fiai cégnek világhíre szavatol. Maga még nem látta a „Bonbonniere" új műsorát a BJyárf^S-ban? gÜP Akkor még semmit sem látott!