Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-19 / 161. szám

Egyes szám ára hétköznap 020 K, vasárnap 150 K. Nyíregyháza, 1923. julius 19. * Csütörtök XLIY. évfolyam. * 161. szám JNÍYÍRÖTDÉK Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 2400 K. Negyedévre 7200 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapitotta JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29566. Kéziratokat nem adunk vissza. A külügyminiszter a Ház mai ülésén válaszolt az indemnitás vitája alkalmával elhangzott külpolitikai vonatkozású beszédekre. Budapest* julius 18. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky elnök. — Napirend előtt Kiss Menyhért összeférhetetlenségi bejelentést tesz Huszár Károly ellen az 1901. évi XXI. törwénycikk alapján. Az összeférhetetlenséget abban látja, "hogy Huszár Károly, mint a közmunkatanács tagja személyesen protezsálta a margitszigeti gyógyfürdőnek egy amerikai társaság részére való bérbeadását. Mivel a főváros pénzügyi alapjai az állami vagyon részét képezik, Huszár ezen ténykedésében összeférhetetlenség esetét látja fennforogni s kéri a'bizottság elé való utalását az ügynek. — Huszár Károly: Ha rágalmazott, levonja a konzekvenciát? — Kiss Menyhért: Le !! — Huszár Károly: "Le fog mondani mandátumáról? — Kiss Menyhért: Le !! — Huszár Károly: Ha kiderül,

liogy. aljas rágalmazó volt, annak is levonja a konzekvenciáját? f — Kiss Menyhért: Kikérem magamnak!, — Elnök Huszárt kifejezéséért rendreutasítja s kijelenti, hogy nz ügy

et a Ház megvizsgálás végett az összeférhetetlenségi bizottsághoz teszi át. Ezután áttérnek a napirendre. Az indemnitás első szónoka Daruváry Géza külügyminiszter. Az indemnitás vitája folyamán elhangzott azon beszédekre kiván reflektálni, melyek a külügyi kérdéssel volitak összejfüggésben Mndenekelő.tt örömmel állapítja meg, hogv* a külügyi kérdéseknek a parlamenti éleiben való megvitatása sokkal nagyobb helyet foglal el, mint az előző évek parlamenti élete alatt. Annak tulajdonítja ezt, hogy Európa változott viszonyai kényszerítenek arra minden államot, hogy politikáját a külföld viszonyaihoz mérten irányítsa — Európában a háború előtt stabil külpolitikai viszonyok uralkodtak. A most kialakult uj államok azonban létüket jórészt annak köszönhetik, hogy a külföld milyen véleménnyel van felőlük. Áll ez a magyar nemzetre is, mert viszont ennek területét megcsonkították s nagyon kell kéli ügyelnie arra, hogy Európában levő helyét továbbra is biztosithassa s megtarthassa azt a helyet, meljyet számára gazdasági súlya, szellemi kiválósága biztosit. De fontos, hog}' a külpolitikára nagyobb súlyt helyezzünk, mert a háború következtében megváltozott az európai gazdasági helyzet képe is. Teljes megértés a 'feladatok átérzése kívántatik ahhoz, hogy ezt javunkra kamatoztatni tudjuk. Az ellenzéki oldalról többféle kritika hangzott el külpolitikánkat illetőleg. — Ezek között a kritikai megítélések között az első az volt, hogy a szomszédokkal jó viszonyt kell teremtenünk. Egyes felszó- i lalók azt is hangoztatták, hogy ezen jó szomszédi viszony csak akkor lesz elérhető, ha mi is demokratikus alapokra helyezzük kormányzásunkat. Különös a demokrácia értelmezése. A háború előtt Európa egyik legdemokratikusabb állama a legnagyobb autokrata államhatalom szövetségese volt. Hogy milyen demokráciát követelnek ezek a kritikusok Magyarországtól, ázt nem tudom, de azt tudom hogy a legszélesebb választói jog alapján ült össze ez a parlament is s benne a széles néprétegek különféle osztályainak kép viselőit feltalálhatjuk. Ha tehát velünk jóviszonyban akarnak lenni szomszédaink, az nem rajtunk múlik ha nem valósul meg. Arra meg egyáltalában nincs szükségünk, hogy mástól tanuljunk demokráciát. Ne feledjük el ,hogy a magyar nemzet Európa legrégibb alkotmányával rendelkező államainak egyike. Ennek az alkotmánynak a szárnyai alatt védte Európát Magyarország száz külső és belső ellenség ellen sí amikor a fejlődés rendje ugy követelte, a viszonyoknak s a kor szellemének megfelelően fejlesztette alkotmányát a nemzet. Az ismét nem lehet vitás, hogy demokratikus intézmények s a demokrácia felfogása között a külföldön is eltérők lehetnek a vélemények s hamis az a beállítás, ha a demokráciát a nemzeti célok össze nem egyeztethetőnek tartják. • Egy másik meglepő vád ellenünk, amely ellenségeink eszmevilágából való, az, hogy (olvassa) »Magyarország mindenféle agrár demokratikus jelszavak mellett kapitalista és militarista irányt akar követni annak ellenére hogy meg vannak kötve a kezei«. Ez a vád mindenekfelett a legjobban fáj, mert nem mást szolgálnak ezzel ellenségeink, mint saját fegyverkezésüket akarják vele elleplezni. Lehetetlen komolyan beszélni erről akkor, mi dőn nálunk 35.000 rosszul felfegyverzett ember áll rendelkezésre s a lefegyverezést végre is hajtották rajtuk. Majd a következő szám adatokat mutatja be a külügyminiszter ellenséges szomszédaink haderejéről. A cseheknél 200.000 ember áll fegyverben, a jugos^lávoknál 200.000, Romániában 220.000. Tudott dolog az is, hogy ellenségeink nagyobb külföldi segítséghez is jutottak, melyből tetemes részt fegyverkezésre használtak efl. Veszedelmesnek tartja, ha ilyen viszonyok között akad olyan képviselő, aki jogosnak tartja a szomszéd ellenségek fegy veres fenyegetőzéseit arra az esetre, ha nem ugy rendezzük be államunkat Vmínt azt azok érdeke megkívánná. Beszéde lapzártakor tart. Hlinka jobbra is, balra is oszt pofont a csehek között. i Budapest, julius 18. A csehországi lapok a legnagyobb megbotránkozás hangján imák arról a körmenet ről, mely legutóbb Rózsahegyen ment végbe s melynek két cseh szenvedő hőse is volt. Amiht megy a körmenet, Hliinka egyszerre kilép a menetből s jobbra és balra is pofon cserdít egy-egy csehet, akik feltett kalappal bámulták a körmenetet s szélesre vigyorodó szájjal mulattak a látványosságon. Megbotránkoznak a cseh lapok azon is, hogy amikor Hlinkát a hir valódisága felől megkérdezték, egyáltalában nem igyekezett elpalásotlni tettét, sőt kijelentette, hogy hasonló esetben hasonlókép fog eljárni. A cseh lapok azonban egyet elfelejtettek megírni, és pedig az uj vértanúiknak nevét. Éjféli filmfelvétel a Koronázd templomban. Budapest, julius 18. Magyar Hirlap. A vasárnapról hétfőre virradó éjszakán különös izgalomban volt a budai Vár környékének népe. Éjfélkor megnyijottak a koronázó templom ajtajai, lovagruhába öltözött,, páncélos, fringiás katonák lépkedtek ki az ajtón s a főbejáraton keresztül vakitó reflektor fény vetített világosságot a Szent György térre. Egy pár budai kiskorcsmából hazavetődő jámbor lélek be akart hatolni a templomba s a védelmet képező rendőrök alig tudták ezeket eltávolítani. Ugyanis itt az éjszaka folyamán Gárdonyi Gézának »Egri csillagok« cimü remekmüvét vették fel filmre. Külön érdekessége volt a filmfelvételnek az, hogy a papot igazi pap játsfzotta, Wlassits Géza, aki a hercegprímás koronázó palástját öltötte ezalkalommal magára. Anglia javaslata elkészült. Budapest, julius 18. Uj Nemzedék írja. A Matin jelentése szerint Anglia elkészült javaslatával. A javaslat szerint a tárgyalások alapjának feltételei a következők: A francia-belga megszállók szüntessék be műveleteiket, Németország hagyjon fel passziv ellenállásával. A csapatvisszavonás azonnal megtörténjék, mihelyt Németország garanciát nyújt fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Mára Uíain nyilatkozatát várják. Budapest, julius 18. (M. T. I.) Politikai körökben élénk érdeklődéssel várják Ulain nyilatkozatát. Remélik, hogy a parlament mai ülésén Ulain megteszi nyilatkozatát. A nemzetgyűlés ülésének kezdetén Ulain m% nem jelent meg a Házban. Tőzsde. Budapest, julius 18. M. T. I. Zürichi nyitás: Budapest 0.065, Berlin 0.00235 Newyork 572, London 2628 Páris 3340, Milánó 2452.5, Prága 1712.5, Belgrád 605, Bukarest 295, Varsó 0.0045, Bécs 0.008075, Szófia 515. Termény piac: üzletmenet csöndes. Árak nagyjában változatlanok. Buza 410, nagymalmok ugyancsak ennyit kínálnak búzáért azonban inem kapnak árut. Rozs 275, tengeri 350, zab 430.