Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

4 1923. junius 19. Valorizálni fogják az állami jövedelmeket. Hogy tervezi a pénzügyminiszter a gazdasági és pénzügyi helyzet sza­nálását. — flélyreható reformok várhatók a gazdasági életben. A sokféle szerencsétlen gazdaságpoliti­kai kísérletezés után végre most, amidőn már nem lehetett tovább várni a rosszul bé­lelt kabát kigombolásával, a pénzügyminisz ter bejelentette, hogy a kormány szakítani akar eddigi gazdasági és pénzügyi politiká­jával. r Mivel a gazdasági és pénzügyi reformo­kat csupán nagy vonásokban ismertette a pénzügyminiszter, alábbiakban fogjuk vá­zolni azon gazdasági és pénzügyi revíziót, amelyre nézve már hetekkel előtt megkezd­ték a pénzügyminisztériumban az előzetes tanulmányokat. Kállay szerint az állam gazdasági és pénzügyi reformjának főbb irányelvei : a tisztviselői létszámredukció, az állami jöve­delmek szaporítása, egyes illetékek progresz­sziv felemelése, az állami vállalatok rentabi­litásának fokozása, gazdasági rendszerünk reformja és a deviza ellátás revíziója. ^ Az országos jelentőségű reform felso­rolásából is kitűnik, hogy a kormány utol­jára hagyja a gazdasági rendszerünk reformé­ját, az export-import korlátozások megszün­tetését is ideértve és a devizaellátás könnyí­tését, ahelyett, hogy ezzel a mélyreható gaz­dasági reform sürgős életbeléptetésével kez­dené meg az ország újraélesztését. A pénzügyminiszter terve szerint gazda­sági rendszerünk reformját megelőzaiié az állami jövedelmek szaporítása,az illetékek progresszív felemelése "és az állami vállaltok rentabilitásának fokozása. A pénzügyi kormány tehát inem akarja megvárni gaztiasági rendszerünk revíziójá­nak hatását, hogy a többet jövedelmező ke­reskedelmi üzletből préselje ki a többletadó­kat és illetékeket, hanem azt hiszi, hogy a kormány hibás gazdasági politikája folytán éveken át kereseti lehetőségeiben leszorí­tott kereskedelem is képes egyik hónapról a másik hónapra kiizzadni az ujabb milliár­dokat. A pénzügyminiszter nem árulta ugyan el azt, hogy miként képzeli az állami adók és il­letékek rendszerének jelentős változtatását az állami jövedelmek szaporítását, azonban autentikus értesülésünk szerint a jelentőis változtatás nem lesz egyéb, mint az adók valorizálása. A pénzügyi kormányban ugyanis a ko­rona rohamos árfolyamcsökkenése folytán felmerült azon gondolat, hogy a kivetett adó­kat hozzá kell rögzíteni az adó befizetése napján hivatalosain kimutatott korona árfo­lyamhoz. Hogy ez mit jelent, különösen az 1920—21. évekre utólag megállapított, de még ki nem vetett jövedelmi és vagyonadók­nál, azt mindenki elképzelheti, aki utána szá­mit annak, hogy mily különbség van a mosta­ni és a két év előtti valutánk között ? Az adók valorizálásával a kormány mentesíteni fogja magát a korona időközi áresésétől, ami már maga is súlyos terheket fog hárítani a kereskedelemre és iparra. Az adók valorizálásának végzetes hatása azonban abban is megnyilvánul, hogy meg­indul minden téren a valorizálási folyamat. A korona elveszti még meglévő csekély ér­tékalapját és mindenki valorizálni fog. Va­lorizálni fogják a köztisztviselők fizetését és varolizálni fogják a kofa élelmicikkének napj árát. A fixjövedelmüek helyzete javulni fog ugyan, mert a tisztviselői fizetések és a mun kabérek valorizálása azt jelenti, hogy köze­lebb fognak jutni — amint Ausztriában tör­tént — a háború előtti életstandardjukhoz. A valorizálási folyamatot természetesen ed­dig még ismeretlen számjegyű államjegyek milliárdjainak kibocsátása kell, hogy meg­előzzék, mert másként százezres tételekben a tisztviselők nem vehetnék fel fizetésüket. Az állami üzemek gazdaságosságának fokozásaként a pénzügyi kormány a korona mindenkori árfolyamához viszonyítva fogja megállapítani a vaisut, a posta, a telefon, távírda dijait. Ez ma például a vasútnál azt jelentené, hogy a Debrecen—Budapest viszonylatban a II. o. személyvonatjegy' dija a békebeli 10 ko­ronát véve alapul 10—11 ezer korona lesz, illetve több, ha koronánk mai árfolyama to­vább csökkenne. A valorizálás igy fog végig menni a vasúti teherszállítás díjtételein és a postai tarifákon, a dohány stb. árán keresz­tül. Mindenesetre szokatlan, hogy a mai kis : számokról a gyors átmenet a nagy, majd'nem osztrák nivót elérő számokra, de mint sok nyomorúságot, ezt is meg fogjuk talán szokni. Felvételi vizsgálatok és beiratások az ev. Kossuth főgimnáziumban A nyíregyházi ág. h .ev. Kossuth La­jos főgimnázium I. osztá|yál)a lépni szán­dékozó tanulók 1923. junius 22. és 23. napján délelőtt 9 órakor jelentkeznek az igazgató irodájában, a 9-ik év betöltését és az elemi iskola IV. osztályának elvég­zését igazoló bizonyítványokkal. Az ér­dekelt tanulók írószerekkel ellátva junius 26-án kedden reggel 8 "órakor a torna­csarnokban gyűlnek össze, ahonnan taná­ri vezetés melleit a kijelölt termekbe vo­nulnak felvételi vizsgálatra, mely írás­beli és szóbeli részből áll. Tárgyai: irás, olvasás, nyelvtan, számolás az ezres számkörben. A vizsgálat dija 300 ko­rona. A főgimnáziumnak mind a nyolc osz­tályába július 2. 3. és 4. napjain irjuk be" a tanulókat, a jelentkezés sorrendjé­ben az előző osztály sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány alapján. Felvételi és mellékdíjak címen 2200 K-t, fűtési és tandij címén 75 kgr. buza tőzsdei érté­kének megfelelő összegei fizetnek a tanu­lók a közalkalmazottak és munkások gyermekeinek kivételével, »akiknek félévi tandija 1000 korona. "Vagyontalan szülők jó magaviseletű és előmenetelű gyerme­kei tandíjmentességet élveznek. Elszállá­solás és élelmezés dolgában az érdeklő­' dőknek készségesen nyújt felvilágosításit Moravszky Ferenc, igazgató . Kártérítési pör az ország összes malmai ellen. Szegedről jelentik: Bodnár Balázs sza­badkai tanító a háború alatt kísérleteket végzett, miként lehetne megakadályozni a kukoricaliszt megromlását A morzsolt ku­koricaszemeknek forró kemencében való megpörkölésévei el is érte a célját. Ezt a találmányát annak idején Írásban beje­! lentette a kormánynak. Azt a választ kap­ta, hogy módszere elfogadható, de gyakor­latban költségkímélés szempontjából pör­kölés helyett hengerelést fognak végez­ni. Bodnár módszerét később az összes ma gyarországi malmosok alkalmazásba vet­I ték. Bodnárt kő ze hn Szabadkáról a szerbek ki­utasították, vagyonát elkobozták. Nyomo­rúságos helyzetében most arra szánta el magát, hogy pört indit az ország vala­mennyi malma ellen és találmányának használatáért évente tiz-tiz métermázsa ku koricát fog követelni minden egyes ma­lomtól. Bodnár Balázs keresetéi most nyúj­totta be a szegedi királyi törvényszékhez. Keresete azonban nagyon bizonytalannak látszik, mert hiszen nem az ő tervezte pörköléssel, hanem a 'kormány ajánlotta hengereléssel akadályozzák meg a kuko­rica megromlását és különben is Bodnár annak idején elmulasztotta találmányát szabadalmaztatni. Középiskolai vivóverseny Nyíregyházán. Szombaton délután 4 órai kezdettel lelkes sportközönség előtt folyt le három középiskola tanulóifjúságának vivőver­senye az ág .h .ev. "Kossuth Lajos főgim­názium udvarán. A vívó versenyen a deb­receni ref. tanítóképző, a kisvárdai állami főgimnázium és a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium tanulói mérték össze er«jü­ketü Minden taninitézet részéről 4—4 ta­nuló vett részt a versenyen. Délután meg­ejtették az előmérkőzéseket s után 4 órai kezdettel tartották meg a döntő mérkő­zést, melybe összesen nyolc ifjú jutott és pedig négy nyíregyházi, három debreceni és egy kisvárdai. A zsűri elnöke dr. Spányi Géza volt A zsűri tagjai Tasnády Imre főhadnagy, Nagymáthé András dr., Somorjay László, debreceni ref. tanítóképző intézeti tanár, Szathmáry László nyíregyházi kir. kath. főgimnáziumi tanár és Badványi Ottó nyir egyházi ev. főgimnáziumi tornatanár vol­tak. A sok tekintetben szép jelenetek­ben lefolyó mérkőzés eredménye a követ­kező volt. 1. Klár János Nyíregyháza íjlí)-9) 2. Kelemen István Nyíregyháza (19—9). 3. Hartstein György Nyíregyháza (18—10.) 4. Czégény Péter Debrecen (16—42). — Deák György Debrecen (12—<16.) Bodor Pál Nyíregyháza (10-/18). 7. Nagy Mi­hály Debrecen (9—19.) 8. Heller László Kisvárda (9-19.) HÍREK. K7S NAPTAR I Prot. Junius 19. l{edd. Kath. Julianna. Gyárfás. Apolló-Mozgó : Andrea és Fatty bálba megy {negyed 8 és 9 órakor.) Csak felnőtteknek ! Diadal-Mozgó : nincs előadás. Várősi Színház-Mozgó : zárva. A gyógyszertárak közül az Osgyáni és Qergelyffy-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Eltűntek a padok a városi kertekből. Az üdülni vágyó várdsi polgár gémberedett tagjait egy pilla­natra sem tudta megpihentetni, mert egyet­len lóca isincs, amelyre leülhetne. Pedig szí­vesen fizetne mindenki tiz-husz koronákat, ha egy kis kényelmet tudna magának biztosif tani. Olyan szerény követelés e Z ) amit igazán teljesíteni kellene. Sok embernek nem 'telik vdsuti költségre, hogy kimenjen Sóstóra, vagy az erdőbe, s a gyönyörű városi kertek Iszépségét csak emelné, ha az utakon kényel­mes padok hívogatnák a sétálókat. Mert igy ahogyan moist van, nem tudjuk élvezni a ker K tek színpompáját, a virágok illatát és azt a tiszta, pormentes levegőt, amire olyan nagy; lszüksége van a nyíregyházi embernek...

Next

/
Thumbnails
Contents