Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-17 / 135. szám

1923. junius 17 JíYíRsrnjÉF Hol lehet átlépni a határt ? A belügyminiszter legújabb rendelete. A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki a határátlépő állomások kijelöléséről és az ott szervezett in. kii", államrendőrségi kirendeltségek hatásköréről. — A rendelet értelmében a határt útlevéllel csakis az alább megjelölt helyeken I (általános határátlépő állomások) lehet at- í lépni. I A) A Cseh-Sz|ovák köztársaság felé eső határon: 1. Oroszvár, 2. Gyönyü, 3. Komárom 4. Esztergom, 5. Szob 6. Ba|a)sisai gyarmat, 7. Drégelypalánk, 8. IpoMarloc 9! Salgótarján, 10. Bányarét, 11. Hornanádaska, 12. Hidasnémeti, 13. Sátoraljaújhely, 14. Záhony, 15. Tiszabecs. B) A román királyság felé eső határon: 1. Csenger, 2. Nyirábrány, 3. Biharkeresztes, 4. Kötegyám, 5. Lőkösháza. C) A szerb, horvát, sz|ovén-királyságok felé eső határon: 1. Szőreg, 2. Böszke, ' 3. Kelébia, 4. Sikéria, 5. Mohács 6. Magyar boj, 7. Barcs, 8. Gyékényes 9. Murakeresz- I tur. 10 Kotormány. D) Ausztria felé eső részen: '1. Szentgotthárd, 22. Kőszeg, 3. Sopron 4. Hegyeshalom. A most felsorolt általános határátlépő állomások közé eső egyéb megállapított, átkelő utakon a határt csak határszéli utiigazolvánnyal lehet átlépni. A határátlépő állomásokon a személj és áruforgalom a rendészeti szempontból való ellenőrzése a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség eljárásával egyidejűleg látja el a vámőrség és a vámszervek a vámellenőrzést . A hajóforgalomban való útlevélvizsgálat tekintetében a jelenlegi érvényes rendetet intézkedései irányadók. A külföldi viszonylatban közlekedő hajókon az útlevélvizsgálaton kivül a hajószeinély zet utasítására a rendészeti ellenőrzést a magyar királyi folyamőrség látja el. Megnyílt a vármegyei Jósa-muzeum. A relikviák uj elhelyezése. — Az iskolák nagy szorgalommal keresik fel a muzeumot. Nyíregyháza, junius 16. A Nyirvidék tudósítójától . Minden alkalommal fájlalva tettük szóvá, hogy vármegyénk kulturális kincseinek egyik első büszkesége, Jósa András messzeföldön hires muzeuma megfelelő helyiség hiányában el van zárva a tanulóifjúság és a nagyközönség elől. — Hónapokon át húzódtak meg a sötét szekrények fiókjaiban az ősrégi kultura beszédes dokumentumai, a páratlanul szép relikviák. Most újra előttünk van a gazdag muzeum, megtekinthető, tanulmányozható. A régi, homályos termekből jól világított, artisztikusan tagolt helyiségbe, a régi vármegyei levéltár háromosztatu termébe került. A kiválóan célszerű muzeum épületrész kiszemelése Mikeez István alispán gondosságának, a muzeum nagy jelentőségének ismeretéből fakadó lelkes ügyszeretetének eredménye. Aminí a kiválóan alkalmas termek átengedése megtörtént, Kiss Lajos muzeumi igazgató hozzákezdett a muzeumi anyag eirendeizéséhiejz s a nagy szaktudást és forró tárgyszeretetet feltételező munkálattal a mult héten készült el, ugy .hogy a vármegyei muzeum uj helyiségében In ár meg is nyílt és a közönség rendelkezésére áll. Megtekintettük uj helyiségében nagyszerűen berendezkedett Jósa muzeumot s az első, ami lelkünket megindította, az a kegyeletes elismerés, amely Jósa Andrásról szól a muzeum minden pontjáról. A belépővel szemben az ő szobra fogad, a falról ott néz le ránk nemes portréja s a művelődési korokat szemléltető szekrények felett s a tárgyak mellett mindenütt az ő szorgos gyűjtő, rendező, apostoíoskodásra tanító csodálatos munkásságának eredménye rajzokban, kéziratokban és nyomtatott szövegő táblácskákon. Ez a muzeum beszél kalauz nélkül is, ve»et tanít s az örök vezető a halhatatlan mester, a muzeum életrehivója, Jósa András. Hogy jutunk a múzeumba? A Jósa-muzeum uj helyiségébe a Vármegyeháza balszárnyán lévő oldalikapun juthatunk be. Az oldalszárnyban van a régi levéltár, amelynek ajtaján belépünk a Jósa-muzeumba. A három részre osztott teremben Fandrusz kolozsvári Mátyásszobrának gyönyörű feje néz ránk. Itt van Jósa szép szobra is, amelyet Somogyi készített. Oldalt 18-as és insurgens lobogók a mult hangulatát idézik s itt vannak a Bessenyei és Kossuth-szobor pályázatra beérkezett mod*llek is. A bal szárnyon levő helyiségben kezdhetjük a korokat dokumentáló gazdagon telt és víjágosan szemléltető szekrények megtekinlését. Hatalmas őslény csontok beszélnek ill egy rég letűnt világról. — Az Alföldre zuhanó folyók sodorták Szabolcsba őket. A szekrényekben a csiszolt kőkorszak pompás eszközei, fegyverek, szerszámok, edények hirdetik a Szabolcs földének prehisztorikus kultúráját. Aki sorra halad a szekrények előtt élénk fejlődési vonalakat Iát a kőkorszakból a réz, majd a bronz, végül a vaskorszak felé. Nincs vidéki muzeum, amely ezt a •fejlődést oly szemléletesen tárná elénk. A jobbszárnyon lévő teremben a népvándorlás korának rendkívül gazdag dokumentumai, a honfoglalás magyarjaijainak emlékei fogadnak. Áhítattal merengünk el a kenézlői sirből idekerült honfoglalási vitéz üveges szekrénybe helyezett teteme előtt. Ebben a teremben nagyértékű éremgyüjteményt, a kuruc korra vonatkozó s a vármegye múltjának nagyeseményeit örökítő emléktárgyakra találunk. Jósa András hagyományainak utjain járva Kiss Lajos vármegyénk egész közönségének hálájára érdemes gyönyörű rendező munkál végzett. Most már az iskolákon és a nagyközönségen a sor, hogy a heten kint szombat és vasárnap délelőtt megjelölt időben látogassa ezt a tanulságosan szemléltető muzeumot. Az iskolák jól teszik, ha jó előre bejelentik látogatásuk idejét, hogy a szives készséggel kalauzoló Kiss Lajos igazgató rendelkezésre állhasson. — F6rfi -"<>» (>m gycrmektiansnyáli a i«gnagyob& vűJeeal&ban, a le^Julányotaöó árnb mellett Fodor Ferenc é» Tsal céöorfr» szerezhetők be. ! Emlékezzünk és cselekedjünk Br. Cuvier György egy alkalommal arra lett figyelmes, hogy a kastélya eresze alatt fészkelő fecskék szokatlanul élénkek s ideoda repdesnek. Hangjuk pedig inem az a megszokott kedves és boldogságtól áradó csicsergés, hanem kétségbeesett, majd pedig harcias vijjogáshoz lett hasonló. Kiment, hogy a fecskék riadalmának az okáról meggyőződjék és azt látta, hogy az egyik fecskefészekből verébfej kandikált ki s e körül az elveszett fészek körül repdestek oly élénken a fecskék. A fecskék riadalma egyszerre csak alábbhagyott s br. Cuvier azt gondolta, hogy a fecskék feladták a harcot, de nagy meglepetésére csakhamar munkában látta őket, amint a csőrükben hozott sárral a fészek nyílását pillanatgyorsasággal betapasztották s igy a szemtelen veréb be lett falazva. A családi otthonától megfosztott fecskepárnak pedig a régi fészek alá közösen uj fészket raktak. Ami a fecskének a fészek, az nekünk a véren szerzett s köninyel és verejétkkel áztatott haza, amelybe ugyancsak idegen verébfia tolakodott be, még pedig nem is egy, hanem négy. 'Mi is ijedten, mintegy megdermedve s kétségbeesve siránkozunk. Markunk ökölbe szorul s igy nézzük az idegen nációkat és nem tudunk közibük vágni bármennyire is fáj ez ősi hon nagy részének az elrablása, mert az antant dédelgeti azokat s ennek védő szárnyai takargatják gazságaikat. Szárnyaszegetten megcsonkítva, tehetetlenül vergődünk és kiabálunk, pedig mi is mind megannyi segitő fecskék vagyunk, akik ha nem is tudunk a sok otthonából kiüldözött véreinknek uj családi otthont, uj családi tűzhelyet építeni, mert magunk is szegények vagyunk : segítsünk a közös fészket, megcsoH

1kitott s porba tiport hazánkat újjáépíteni s ehhez a frázisok helyett ki-ki egy porszemmel egy vályoggal, egy téglával járuljon hozzá. Azt az utat már egy negyed századdal ezelőtt megmutatta gr. Károlyi Sándor, aki a megvetett, kigúnyolt és elnyomott szövetkezés zászlaját kitűzte s amely köré csoportosulnunk kell, mert ez a zászló, amelyre kisemberek védelme volt és van felírva, fogja győzelemre vinni a magyarság szent ügyét. Igen. Az elmélet teréről a gyakorlati térre kell áttérnünk, mint ahogy annak idején gr. Károlyi Sándor és a köréje csoportosult gárda tette. És ha akkor az az eszme, amelynek nálunk az első apostola gr. Károlyi Sándor volt, a közép- és nagybirtokosaink körében ugyanolyan megértésre talált volna, mint a falun, a kisemberek közt, akkor a szövetkezeti hálózatunk már rég kiépült volna és talán történelmünk' is másképp alakulhatott volna — mondja Bernát István. Nemcsak politikai szervezkedésre, hanem gazdasági szervezettségre is szükség van az uj honfoglalásnál. A lelkesedés pedig bármilyen hangos szavakban is törjön utat, tett nélkül csak amolyan kámfor, amely elillan. És ezért, ha valamikor, ugy ma a legnagyobb szükségünk van arra, hogy a kis- és nagy erők a közjóra irányuló szövetkezetekben tömörüljenek, hogy igy, ha lassan is, de célirányos és SZÍVÓS munkával a gr. Károlyi Sándor által kijelölt uton haladva ismét erősek és gazdagok lehessünk. Akkor lesz és beszélhetünk majd igazi keresztény és igazi magyar A Hangyát és annak tettekben erős vezetőségét és minden egyes tagját a jubileum alkalmából köszöntjük, üdvözöljük. Az Angol Parkba jegyek válthatók már a Bessenyei-téri felszállónál!