Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

JföíOTDÉK 1923. junius 8. Erdély elvesztésének története. A gyulafehérvári naggyülés. — Román kegyetlenségek. — A francia be­csületszó. — nagyarországot nem a paragrafusok teremtették meg s nem is azok mentik meg. Kóréh Endre székely ref. lelkész Pé­csett az Erdélyiek Otthonának gyűlésén rendkívül érdekes előadást tartott Erdély elvesztésének történetéről. Pécsi jelenté­sek alapján a széles körben érdeklődésre számot tartó előadásból a következőket adja közre: Hogyan veszlcWTJk e> Erdélyt? — kezdette. — Amikor a háború kiütött, Balázsfalvánál elnézték, hogy a romá­nod vagonszám küldték a fegyvereket Er­délybe. A főispán annyit tett, hogy fel­kereste a görögkeleti püspököt és azt mondta, hogy »a kegyelmes urat is kény­telen leszek letartóztatni, ha előfordul még..« Nyíltan folyt az oláh propaganda Erdélyben. Kormányhatalmasaink pedig tehetetlenül nézték. Én látva a veszélyt, cikkeket irtam ellenük. A pesti kir, ügyész egyszer magához; hivatott: — Az aktákat most lakat alá tesszük 1, — mondotta — de ha tovább is folytatja ön is melléje kerül.. Ugyanekkor Erdély­ben a szász az oláhhal együtt állást fog­lalt március 15-ének megünneplése el!­íen. Az utcák feliratai oláh, szász és csak harmadsorban voltak esetleg magyar nyelven olvashatók.., Bratianu üzent. — 1918. október 31-én Bratianu üzent erdélyi megbízottja utján az oláhoknak, hogy elérkezett az annexió ideje: készül­jenek. — Az oláhok 8000 főnyi kopott sereg­gel jöttek megszállni Erdélyt. Mackensen ott állt 180000 főnyi fegyelmezett sere­gével, mellyel 1 fel lehetett volna tartóztatni az oláhokat. Sőt toborozni akartunk szé­kely katnoákat, akikkel együtt akkor egy negyedmilliós seregünk lett volna. Erre a főispán azt mondotta, hogy tudom-e, hogy nem szabad jogtalanul toborozni. — Azt feleltem: Magyarországot nem a paragra­fusok teremi<fiék s n®ni is azok mentik meg. Mackensenékkel megállapodtunk, hogy ők feltartják az oláh bevonulást velünk együtt, mi székelyek ennek fejében élelmi­szert és szállást adunk nekik — pénzért. Az antant kierőszakolta Mackensen elvonu lását. Toborozni már késő volt. Az oláhok nyomullak előre. Berthelot tábornok, a becsületrend tulajdonosa, az antant meg­bízottja, stb. kinek szavában hinni akart az ember, becsület szavával jelentette ki, hogy ez csak stratégiai megszállás nem annektálás. A közigazgatás magyar marad. Másnap már az oláhok kidobták a magyar tis ztvisel őkjeft és rom ánoklat ü] tettek helyébe, Berthelot pedig még most is siet szavát beváltani. — December 11-én megjelent a ro­mán Idrály 2671. sz. rendelete, melyben annektálta Erdélyt. Tehette, mert hisz az antant már 1915-ben neki adta!! — Az őrült Károlyi az önrendelkezés alapján Gyulafehérváron oláhokból és szá szókból álló naggyülést rendezett. Külön­vonaton szállította őket. — Ezek Magyar­ország ellen foglaltak állást. Gyulafehér­váron 1224 oláh naggyülés keretében ki­mondotta Erdély elszakadását. Magyarok, székelyek nélkül. Ezerkétszázhuszonnégy ember!! Ezt a határozatot mutatták be az antantnak az oláhok. Károlyiék pedig tét­lenkedtek. Ekkor hirtelenében összetobo­roztunk 20000 embert. Óriási nagy fron­tot" védtünk velük, de már Erdélyt nem tudtuk megmenteni — Károlyiék miatt. A kommün alatt Friedrich támogatott ben nünket. Minden fegyvert nekünk juttatott. Gyönyörűen fel voltunk szerelve. De mi haszna? Kezünkben voltak az Erdélyt megmentő fegyverek, de — nem volt mu­níciónk, mert azt a kommunisták elvitték előlünk. Pedig csak 8000 nyomorult olá­hot kellett volna kivernünk Erdélyből!! — A kommunizmus leveréséről Is tár­gyaltunk az antanttal. Az volt a megálla­podás, hogy fegyverszünetet kötünk az oláhokkal s ez idő alatt leverj ü k a kom­münt. A megállapodás a franciák utján történt. Mégis másnap a románok francia lovasság segítségével megtámadtak ben­nünket. Amikor ezt szóvá tettük, a fran­ciák szemforgatva feleltek: nem tudunk róla. Az antant a románokká] együtt pusz­tította az országot. Ezt bizonyítja az is, hogy a zsákmány egy,harmad része az an­tanté lett; amikor Horthy Szegeden ki­jelentette, hogy felmegy Budapestre s szétveri az egész csirkefogó bolsevista társaságot, minden fegyverét elvette az an­tant. A menekülő bolsevistákat az antant segitetlte külföldre. Világos tehát az is, hogy a bolsevisták az antant szolgálatában állottak: — összefoglalva: három ok miatt ve­szett éT Erdély: 1. Egy királyi kiálítvány miatt, melyben megengedték, hogy min­denki válassza meg kormányformáját; 2 az antant hazudozása és 3. Károlyinak az antanttal való cimborasága miatt. Oiah kegyetlenségek Kóréh Endre ismertette az oláh ke­gyetlenségeket is, mélyek között több tra­gikomédia is van. Pár adatot köziünk be­lőle: A népszövetség tanácsa hogy léptesse életbe a Ungvárról jelentik: A saint-germaini kisebbségi szerződés kimondja, hogy az Erdőskárpátok vidéke külön tartományt alkot, amelynek a cseh állam keretében autonómiára és külön tartománygyülésre van joga. A cseh kormány azonban mind­eddig nem léptette életbe a ruthén auto­nómiát, amely a nemzetek szövetségének védelme és garanciája alatt állt A rulhén lakosság több izben panasz­szal fordult a szövetséges főhaltalmak prágai képviselőjéhez, ezenkívül a ruthén menekül Lek nevében Illés József és Ho­dinka Antal adtak be részletes és min­denre kiterjedő petíciót. A petíció azzal a válasszal együtt, amelyet a prágai kor­mány adott, a nemzétek szövetsége taná­csának legutóbbi ülése alatt a tanács ki­sebbségi hármas bizottsága elé került. A bizottság részletes jelentést dolgoz ki a ruthénekről. Valószínűleg e jelen­tés foiyamányaként Wood angol miniszter a tanács ezidei elnöke levelet intézett a cseh kormányhoz és felhívta, hogy a — Majláth püspökre egy oláh tiszt) azt fogta rá, hogy bolsevista, mert jót tesz a szegényekkel. Pénzt és keny®ríet oszitfor gat. A püspök ezért neheztelt s volt a királynál is. Mit sem használt. Egy an­gol ü] sági ró agent provokatőrösködöjlít ná­la. És amikor a kanonokok összegyűltek imára, összeesküvésnek minősítették és az egész aula papságát megbüntették. Most azt szeretnék Majlálthra kisütni, hogy oláh származású. A katholikus és magyar iskolákat nem engedik tanítani. Minden felekezetet üldöznek Kényszeritették a zsidóságot, hogy zsidó nyelven tanítsanak, összejöveteleiket nem engedélyezik, stb. Szatmárnémetire kimondták ,hogy né­met város, mert a »német« szó van ben­ne. Nagybányán a plébános gyűjtést ren­dezett a szegények számára. Jó példával maga járt elől. »Szent Antal 5000 léi« — irta fei. Utána 40 embert és őt, akik aláirtak a gyüjtőivet, letartóztatták. — Harmadnap elfogatási parancsot adtak ki az ismeretlen helyen tartózkodó Szent An­tal ellen, ki bizonyára szintén összees­küvő.., — A református éneket ,imát, gyű­lést megtiltják, az egyházi autonómiát sár­ba tiporják. Nagy Károly püspöktől laká­sát elvették, csak egy szobát és egy für­dőszobát hagytak meg beteg feleségének. Panaszra ment a királyhoz. A király visz­sza is ítélte. Erre a szigurancia még a für­dőszobát is elvetfbe, mondván, itt ő az ur s nem a király. — Marosvásárhelyen az összes papo­kat elfogták, összeverték, majd egy bör­tönbe zárták őket. A kolozsvári egyetemet bemutatták az antantnak, mint az ő (alkotásukat. A magyar tanárokat elkergették, helyettük tanítókat neveztek ki, akik egy balzsamo­zásnál a magyar pedellust kérték meg, mutatná meg, hogy kell balzsamozni. — Se szeri se száma az üldöztetések­nek, gyilkosságoknak. Végül ismertette a munkásság hely­zetét. Erdélyben egyáltalán nem lehet jogrendről beszélni. Ha a munkás akár bérkérdésből kifolyólag sztrájkol 1, egysze­rűen belelövetnek. Ilyen ott a jogrend. Kóréh Endre tartajmas és lelkekeS rázó előadása mély hatást váltott ki a hallgatóság körében. felhívta a cseh kormányt, ruthének autonómiáját. ruthén autonómia életbeléptetésére te­gyen intézkedést és megtett intézkedései­ről értesítse a tanácsot . Ugyanekkor a nemzetek szövetségé­nek főtitkára elhaltározta, hogy a hely­színen tanulmányoztatja a rulhén helyze­tet. Evégből Pablo de Ascrate profesz­szort küldötte a ruthénföldre. Ascrate a granadai egyetem közgazdasági jog tanára ós a főtitkárság kisebbségügyi osztályán az utódállamok kisebbségi ügyeinek elő­adója. Ascrate professzor kötelessége, hogy az Erdőskárpátok egész területét be­járja és a lakosság minden rétegét és minden kívánságát megismerje. ILYEN EÜEG MÉM VOLT! Folslols világa az amerikai filngyártás csodája. Bemutatja pénteken, szombaton és vasárnap AZ APOLLÓ. Kellemes, üditő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Damu Béla zenekara hangversenyez. Kittinő faj bo rok, els őrangú konyha — Színházi vacsorák !

Next

/
Thumbnails
Contents