Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-05 / 124. szám

1923, junius 5 J^YÍKHTDÉK, A város jegyzőkönyvében örökítik meg a kormányzó látogatásának emlékét. Nyíregyháza, junius 4. A Nyirvidéü tudósi tójától . A város képviselőtest iil cetének kötgyűlésén dr. Bencs Kálmán polgármester megemlékezett a kormányzó látogatásairól s javaslatára a képviselőtestület a feledhetetlen ünnep emlékét a város jegyzőkönyvében örökítette meg. A polgármester a következőket jelentette a kormányzó látogatásáról: Örömmel és ünnepi érzéssel jelentem be a tekintetes Képviselőtestületnek, hogy az ország kormányzója Főméi tóságu nagy bányai Horthy Miklós ur, folyó évi május hó 6-án a helybeli gyalogezred és huszárezred zászlójának szentelési ünnepe alkalmából meglátogatta városunkat. Annát nagyobb az örömünk, mert rövid időn belül másodszor részesülhetett Nyíregyháza város abban a szerencsében, hogy az ország legelső magyar emberét falai közöli üdvözölhette. • Az ünnepély felemelő érzése között mintaszerűen és Nyíregyháza városához méltóan folvl le . Tisztélettel javaslom, hogy a magas látogatás emlékét a képiviselőt estü lel jegyzőkönyvében örökítse meg. A közgyűlés a javaslathoz egyhangú lelkesedéssel hozzájárult. A temetőben árulta el, hogy ő a gyilkos. Néhány nappal ezelőtt a savósgul'i erdők egyik tanyáján Kiss Gáborné nevű debreceni asszonyt több késszurással ismeretlen lettesek megölték. A nyomozás során a csendőrség a gyilkossággal kapcso latban gyanúba vette Vásáry Juliánná lányai asszonyt, aki a gyilkosság napján nyomtalanul eltűnt. Ez a föltevés azonban nem valósult elfogadhatónak, mert a gyilkost magát három nappal ezelőtt a debreceni államrendőrség Pásztor Jánosné személyében elfogta. Az asszony kézrekeritéséről az alábbiakat jelentik: Pontosan május 30-án, szerdán este 7 óra felé a Ivossuth-utcái temetőben cirkáló rendőrnek gyanús lett egy asz. szony. Az asszony a temető bokrai "közöli bujkált és minden egyes magasabb tát alaposan vizsgálni kezdte. A rendőr erre az asszonyhoz lépett és kérdőre vohfla hogy mit keres a temetőben. — Meg akarok halni — volt az aszszony egyszerű válasza. A rendőr jobban szemügyre vette az asszonyi, aki beszédéi tovább igy folytatta: Nagy az én bűnöm, megöltem egy... A rendőr i>edig, aki közben a sámsoni asszongyilkosságra gondolt, hirtelen rávágta: — Sámsoni asszonvt. Az asszony igen zavart |elt a rendőr ezen közbevágó szavaira és valóságosan hebegett ijjedíében. Erre a rendőr az asszonyt előállító tta a rendőrségen . Ott nyomban megkezdték kihallgatását. Ennek során kiderült, hogy az illető Pásztor Jánosné debreceni asszony. Pár nappal ezelőtt kiment a savósguti erdő egyik tanyáján lakó Szentmiklóssy Gábornéhoz. Ott éppen krumplit hámoztak, amikor valami csekélység felett összeszólalkoztak. Ö erre az ö() éves asszonyt arcul ütötte, aki nem volt rest és a pofont visszaadta. Erre aztán olyan dühbe gurult* Pásztor Jánosné, hogy késéve] megszúrta Szenlmiklóssynét, aki összeesett. Ö később elmenekült. De minthogy debreceni asszony, eltűnése nem is fogott gyanúit a csendőrség előtt. Néhány nappal ezelőtt aztán kiment a Ivossuth-uicai temetőbe, mivel állítása szerint nagy lelki furdal ásókat érzett és elhatározta, hogy meg fog halni. Ha azon. ban az öngyilkosságra nem lenne ereje, akkor, mint vallomásában előadta, elbatározta, hogy feljelenti sajál magát. A Kossuth utcai temetőben cirkáló rendőr azonban lefülelte és előállította. A rendőrség kihallgatása után Pásztornál átkísérte -a kir. ügyészségre . Az aggteleki éjjeli barlangünnep sorrendje. Az aggteleki barlangban Péter-Pál napján rendezendő nagy ünnepségen a szabolcsiak közül is számosan résztvesznek, ezért s az ünnepség rendezőségétől nyert megbízás folytán az alábbiakban közöljük a barlangi ünnep sorrendjét : A Petőfi-Társaság elnöksége és az előadó művészek, a sajtó meghívott képviselőivel a reggel 9 órakor induló miskolci személy vonattal utaznak el Budapestről. Érkezés a tornanádaskai vonalon lévő Szin vasúti állomásra délután 5 órakor. Itt a várakozó szénásülésü kocsikon, Jósvafő községen áthajtva, 7 órakor megérkeznek a gömöri oldalon levő aggteleki menház előtti 1. szánni bejárathoz. Ugyanezen időben itt találkoznak a Gömör- és Abauj-Tornainegyéből gyalog és kocsin érkező turisták és más vendégek. Este 8 órakor ismerkedési összejövetel a barlang előtti akácos parkban, a menház előtt, ahol Fornet gömöri alispán és dr. Eöttevényi Olivér nyug. főispán, a Kárpát-Egyesület elnöke üdvözli a megjelent vendégeket. Az ismerkedési estély után : fél 10-kor kezdődik, egyes sorokba felállva, a barlangba való vonulás, mindenkinek egy szál gyertya a kezében. Az ünneplő közönséget a barlangvezetők lés más, a barlangot ismerő turisták kalauzolják és magyarázzák a csodás cseppkövek képződményeit. Egy órai gyaloglás után a barlang nagytermében az ózdi acélgyár kiváló dalárdája és zenekara nyitja meg az ünnepséget a Hiszekeggyel és a Himnusszal. Ezután Pékár Gyula, a Petőfi-Társaság elnöke méltatja a Gömör vármegye részéről elsőül megválasztott táblabírónak : Petőfi Sándornak emlékét és feltárja a nagy költőnek gömörrozsnyói és murányvári, valamint az odavaló kálvinista rektorral együtt tett aggteleki kirándulásának inéhány ismeretlen epizódját. Dr. Vikár Béla akadémiai tag emlékbeszédet mond a vármegye nagy szülöttéről : id. Andrássy Gyula grófról, majd dr. Szathmáry István, a Petőfi-Társaság tagja Petőfiről és Andorás leventéről, az Awdrássyak őséről szaval el egy-egy verset. Utána az ózdi dalárda Petőfi-dalokat ád elő. Szünet után dr. Szigetváry Iván a gömörrozsnyói születésű Pákh Albertet, a jóemlékü »Vasárnapi Újság« szerkesztőjét és a Kisfaludy-Társaság tagját méltatja. Utána Komoróczy Miklós tanár beszél a néphez ékes palóc nyelven. Hegyi Anna énekművésznő, az ózdi acélgyári zenekar kíséretével Petőfi-dalokat és Andrássy József óbester nótáit éíiekli. A lélekemelő földalatti ünnepélyt az ózdi dalárda és zenekar fejezi be. Ezután mindazok, akik még inem látták és vállakoznak a barlang úgynevezett uj vagy paradicsomágának megtekintésére, ami 3—4 órai gyaloglást igényel, utrakelnek. Azok az ünneplő kiráindulók, akik ^ barlangot végigjárni inem óhajtják, távoznak a barlangból s előreláthatólag éjjel 1 órára érkeznek vissza a barlang kicsi metnházához. Itt az elterülő parkban iábori elszállásolás lesz, mig a Petőfi-Társaság tagjai, valamint a szereptők és a külföldi sajtó képviselői, összesen 10—12-en, Ragályon báró Ragályi Balassa Ferencné úrnőnek, a hármas aggteleki barlangüninepély védnökének uri házánál leszinek elszállásolva. A nagykállói áll. főgimnázium félszáz éves jubileuma. A Nyírség szivében, Szabolcsvármegye régi főfészkében ümnepi tüzek gyúlnak ki junius 10-ikén... A nagykállói Szabolcs vezér áll. főgimnázium, fennállásának ötven éves jubileumát ünnepli. A régi jó Alma Mater gyermekei ezen a napoin elzarándokolnak az ösi iskolába, hogy tiszteletüknek és szeretetüknek jelképét, a fiúi önzetlenséget, az igazi hálát rátegyék az ünneplő iskola oltárára. A jelek szerint az üninepély méreteiben nagyon szép és impozáps lesz. A kormány képviseletében meg fog jelenni gróf Klebeisberg Kunó vall. és közokt. ügyi miniszter is, azonkívül a vármegyei notabilitások közül számosan. Az ünnepség a kora reggeli órákban fog kezdődni. Az állomásnál 9 órakor a vendége ket fogják fogadni, azután a templomokban hálaadó istentiszteletek lesznek, majd az intézet tornacsarnokában ugy fél 11 óra felé kezdetét fogja venni az ünnepség, melynek gazdag programmából ki fog emelkedni Görömbey Péter kallói ref. esperes lelkésznek az intézet múltjáról és a gimnázium jeles történelem tanárának, Páll Gyulának az intézet jelenéről tartandó előadása, azonkívül az igazgatónak, Bihari Ferencinek, a keresztény eszmék törhetetlen harcosának előadása s a gimnázium dalárdájának szereplése, s a küldöttségek szónoklatai. Délután juniális lesz az internátus javára. Junius 10-ike mindnyájunk örömünnepe lesz, akik valaha Nagykállóban gimnáziumiba jártunk. Öregek, fiatalok, apák és nagyapák, szülők és gyermekek fognak itt ezen a szép és magasztos napon találkozini. Mi el fogunk zarándokolni ép' olyan kegyelettel Nagykállóba, amilyen hővággyal az öreg muzulmán íjient annak idején az örök városhoz. > A mull, a jelen ég a jövő fog itt egymására találni a hála és a szeretet jegyében ! Jöjjetek hát régi fiai az öreg iskolának és ünnepeljünk !... IRaHIHHIIHMMHIH 1 ÜUHUNESZ LAJOS fi I ÜMi. hntoro.«rn.k« Jgflfc g i kath. pi»i*tei palot

a £ 1 Ajánlja saját kéMitraányü mfbutoratt fa I kárpitotmunkáit. Hálá, «Mdl6, úriaMba, fi saalon, laánysioba, bőrbutorokbaa fa H Cfyéb bútorokban legnagyobb rálucték. üaMHMMMUHMMi : Válóperes hölgy Újdonság! Itt először! Újdonság! A Magyar Szinház slágere.