Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-23 / 140. szám

JfliMWÉE 1923. junius 34. Egy Kassán megjelenő magyar, német és héber nyelvű lap hazug hire a nyiregyházi ébredőkről A „Zsidó Hírlap' 1 szerint Vadász Lipót ellen Nyíregyházán merényletet követtek el. — A Korona szálló gázcsöve. — A lap megrágalmazza a Korona személyzetét is. — Nyíregyháza, junius 22. A Nyir vidék tudósítójától. Egy Fejvidéken járt nyiregyházi úri­ember magával hozta a magyar, német és héber nyelven megjelenő kassai Zsidó Hír­lap egyik számát, amelyben egy szemen­szedett rágalmat tartalmazó, nyiregyházi vonatkozású cikk van. A cikk azt irja a az ébre ()Qkrő[, hogy a korona-szál ló alfc kalmazottaival összebeszélve, merénylőiéi akartak elkövetni Va dász" Lápén áflamtitkár ellen. A cikk szóról-szóra a következőképpen hangzik : »Dr. Vadász Lipót volt államtitkár el­len Nyíregyházán merényletet akartak el­követni az ottani »felelőtlen elemek«. — A minap, Tisza István gróf arcképének leleplezése alkalmából nagy ünnepélyt renedztek Nyíregyházán az'ottani megye­házán. Ünnepi szónokul dr." Vadász Li­pótot jelölték ki. Dr. Vadász egyrészt ugyanis nyíri ember (Kisvárdán volt ügy­védi irodája) másrészt pedig gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt igazság­ügyi államtitkára és egyébként meghitt embere voll. A nyíregyházi ébredők azon­ban mindenáron meg akarták akadályoz­ni, hogy egy zsidó ilyen ünnepélyen sze­repeljen. A szálloda szobaszemélyzetével tehát megállapodtak, hogy mialatt dr. Vadász alszik, nyissák ki a gázcsövet és lengedjék a gáz kiömlések Szerencséjére dr Vadász felébredt s az által a merényiéti meghiusult Azt azonban elérték az éb­redők, hogy nem a zsidó dr. Vadász tar­totta meg az ünnepi beszédet, mert a gáz­ömléstől annyira beteg lelt, hogy napo­kon át feküdt szállodai Lakásán. Igy menbettiék meg a keresztény,l'aj be­csületét, íNyircgyházán. A szomorú pedig Hi a szomorú a dologban? a dologban az, hogy éretlen gondolkodású fiuk ilyen komolytalan dolgokkal ront­ják a derék magyar nemzet jó hírét a külföldön A nyíregyháziak, jó magyar zsidók és jó magyar keresztények egyaránt megálla­pithalják ebből a kassai közleményből, hogy kik azok, akik a nemes magyar nem zct lisztes jó hírét, becsületét bemocskol­ják. A nyíregyháziak jót tudják, hogy a Kassán megjelenő »Zsidó Hírlap« cikke olyan távol jár az igazságtól, mint a ma­gyarságra tajtékozó dühhel fenekedő kül­földi magyar (?) sajtó általában, amTkpr hazai dolgokról ir. plőször is dr. Vadász Lipót államtit­kár néni is a Koronában lalcott, hanem 1 rokonainál, dr. Hoffmannéknál, ahol a kályhából kiszivárgó széngáztól lett rosz­szul annyira, hogy a Tisza-ünnepre nem is mehetett el. Tiszáról szóló értékes, szép mondanivalóját igy is sikerült a nyilvá­nosság elé hozmaik, mert a Nyir vidék munkaitársa felkereste a gyöngélkedő ál­lamtitkárt, aki szíves készséggel adott in­terjút Tisza Istvánról. Ezt az interjút a fővárosi Japok is közölték. Másodszor a Korona-szállóban még ha akarnák is, sem tudnák kinyitni a gázcsapot, egyszerűen mert Nyíregyházán nincs g4z. Vadász államtitkár bizonyára maga fog tiltakozni a Zsidó Hírlap cikke ellen s meg vagyunk győződve rója, nyomaté­kosan meg fogja cáfopii ezt a közleményt a nyiregyházi zsidóság is. A rágalipazó cikk szomorúnak mond ja a derék magyar nemzet hírének rontá­sát s felülve valami Icönyelimíien hazudó informátornak, nem is tudja, hogy szo­morkodása közben ő rontja igazán ennek a megr^galmazotl nemzcüiek a jó hirét. Tudós kutatók jelennek meg a Nyírségen. Feldolgozzák a tudomány számára az egész Alföldet. — A Nyírség, mint földrajzi egység külön vizsgálódás tárgya lesz. — A debreceni Tis^a István Társulat a Bessenyei Körrel karöltve végzi a feldolgozó munkát. Az akció egész vármegyénk gazdaközönségét érdekli. Nyíregyháza, junius 23. A Nyir vidék tudósítójától'. Az Alföld a geológia, néprajz, história természettudományok szakemberei előli még jórészt feldolgozatlan terület. Ha Va­laki pl. Szabolcsvármegyének, a Nyírség­nek geológiáját, néprajzát, természetraj­zát, archeológiáját szerelné megismerni, kezébe veszi a vármegye monográfiáját, de kénytélen megállapítani, hogy ennek a műnek fejezetei elavultak s a komoly ér­deklődést ki nem elégítik. Mindenekelőtt a modern szabolcsi gazdaközönség és a tudományos látásra nevelt müveit közön­ség általában nagy hiányát érzi egy olyan miinek, amelyből a Nyírség é le tjele nsjé­geivel szemben felmerült kérdésekre fe­leletet kaphatna. Most komoly mozgatom indult meg az Alföld s benne a külön geologiai területként ismert "Nyírség tudo­mányos felclolgozására. A meginduló nagyjelentőségű munkát előbb Budapestről irányították. Várme­gyénkben Kiss Lajos múzeumigazgató ka­pott megbízást a megye sajátos egységé­nek, a Rétköznek feldolgozásira s Kiss Lajos mái' el is készült Beszlerec rész­letes monográfiájával. Most a tudományos fel dolgozásra irá­nyuló akció ujabb lendületet vett. A du­nántuli Sárrét birtokosai a területet fel­dolgozó szakférfiak támogatására anyagi, áldozatot is hozott s országszerte általá­nos lett az óhaj, hogy a lakosság lámoga tásával intenzív kutató és feldolgozó munka induljon meg, amely azután né­hány év múlva a közönség rendelkezé­sérc álló kiadványokban hozza nyilvános­ságra a feldolgozás eredményét. A kez­detben a fővárosból irányított nagysza­bású tudományos munkát a Tiszántúl kö­zelebbi feldolgozása céljából a debreceni Tisza István Tudományos Társaság vette kezébe. A Társaság megbízásából dr. Nagy­Jenő kollégiumi professzor tegnap Nyír­egyházán járt ,ahol felkereste a Bessenyei Kör vezetőségét. Dr. Nagy Jenő közölte, hogy a Tisza István tudományos Társulat a Bessenyei Körrel karöltve fogja szakférfiakkal fel­dolgoztatni a Nyírséget. Maga dr. Nagy professzor is a Nyírség tudós kutatója, szabolcsi ember és tizennyolc évvel ezelőtt megjelent doktori disszertációjának is a Nyírség morfológiája a tárgya. Szeretettel lelkesedéssel beszélt a Nyírség külön vi­lágáról, amely most ime a tudomány meg vnágitásában hozzáférhető lesz. Elmon­dotta, hogy Kiss Lajosnak a Rétközre vo-) najtkozó kutatásait ismeri és az ő érté­kes munkásságára, S Jósa muzeuin gaz­dag anyagának feldolgozása éop ygjj szük­sége lesz a Tisza Társulat tudósainak, mint azokra a komoly szaktudással irt dol­gozatokra, amelyek czicieig a Nyírségre vonatkozólag megjelentek. A Nyírség tudományos feldolgozásá­nak tervét a Bessenyei Kör lyceális előadá sai során az őszi hónapokban ismertetik! meg a közönséggel aztán megindul a két­három évre terjedő tudományos munka. A jövő héten Pokoly Imre, a debreceni Ti­sza István Társaság elnöke maga jön át Nyíregyházára, hogy a Bessenyei Körrel "<^gVges megállapodásra jusson az együt­tes munka tekintetében. Meg vagyunk győződve róla, nogy a nagy tudományos értékű, hasznos akciót vármegyénk elsősorban érdekelt gazdakö­zönsége mindenképpen támogatni fogja. Két front. Egyes lapok az indemnitás tárgyalásánál hosszú vitának és esetleges obstrukciónak vetik árnyát előre, amejy obstrukció az exr lexre vezetne. Neqi kívánunk nagy körültekintést, nem kívánunk túlságos ítélőképességet, csupán a legegyszerűbb, a legelemibb feltételt állít­juk fel azokkal szemben, akik politikáról ír­nak, akik politikába szólnak bele, akik bef­slzorkánykonyhát akarnak fűteni. Ez az elemi követelmény a legszerényebb, egy csekély ipzansjág, mellyel nyissák ki szemüket a kül45 és belső állapotok látására, azok, akik magukat politikai kuruzslóknak mutatják. Ha körülnéznek, azt látják, hogy Kö­zépeurópában Magyarország ellen egy ha­talmas, egységes front alakult, melynek a célja ezen ország folytonos zaklatása és gyengítése, végcélja pedig annak egy kedve ző pillanatban való tönkretétele. A mostani időkben ,melyeknél sorsdön­tőbb régen nem virradt szegény Magyaror­szágra, amikor a külföldi kölcsön kérdése, mint ez ország talpraállitásának egyik felté­tele vajúdik, amikor az európai helyzet foly­tonos meglepetések és rázkódtatások veszé­lyét hordja magában, amikor a magyar nép semmi kockázatot nem szabad, hogy vál­laljon ,hanem meg kell, hogy vesse lábát a még megmaradt talpalattnyi életbázisön, a mai időkben nem okos és inem hazafias do­log felesleges gáncsoskodással önmagunkat elgáncsolni, önmagunkat a mélységbe, a megsemmisülésbe taszítani. A mostani időben, amikor északról dél­re, keleten és nyugaton hatalmas gyürü szq­rit körül, egy egységes front áll velünk szemé­ben, abban legalább is egységes, hogy rová­sünkra esküdött és les, akkor elemi köteles­siégünk, ha egyáltalán élni akarunk, hogy belső életünkben nyugalmat teremtsünk és szintén egységes frointot szegezzünk ez el­len a külső front ellen, legalább is annyira egységeset, amennyire azt a mi létünk kí­vánja. Nehéz dolog néha az önmérséklet. Egy kérdés csupán a döntő, hogy ki inagyobb ha­zafi, aki egyéni hiúságból ,egyéni és napi érdekből csóvát dob a puskaporos hordóba amely aztán őt is megöli, vagy aki azt mond,­1 ja, most a közös otthont védem és majd máskor keresem a magam jussát, egyelőre vi­zet öntök a puskaporos hordóba, hogy fel ne robbanjon ! A svéd filmgyártás felülmúlhatatlan, rendkívüli alkotása: BEATRIX történet az igaz szerelemről és engesztelhetetlen gyűlöletről 6 felvonásban. Szombaton és vasárnap az Apollóban

Next

/
Thumbnails
Contents