Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-20 / 137. szám

1923. junius 20. JSfraannÉr A nyírségi homok megindulása. A Nyírségen gazdálkodók megfigyelése szerint a Nyírségen ujabban fokozottab­ban észlelhető a homok megmozdulása. — Ha nem is jelent ez közvetlen veszélyt* de minden aselre figyelmeztet arra, hogy a Nyírségen a talaj kötöttsége az utóbbi években lazább leli s ha meg nem szün­tetjük azokat az okokal, melyek ez elő­idézték ennék későbbi évek során káros hatása lesz. A tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a kérdés megoldására nézve a földtani intézet szakvéleményét kérte. A m. kir. földtani intézet a következőkben adta meg 1 a fel világosítást: Az utolsó kél évben a nyári idény, alatt több izben jártam a Nyírségen s azt tapasztaltam, hogy az erdőirtás he­lyesebben a iák kipusztítása rendkívüli mértékben volt. Ez nyilván itt is a tüze­lőhiánynak és a kommunizmusnak volt a következménye. A nyírségi homok a kiterjedt csator­nahálózat hatása alatt igen nagy mér­tékben kiszáradt. A kiszáradással kapcso­latban veszített önállóságából és termé­kenységéből, a hátak ki kopaszod lak s a szél könnyen megmozdította a laza homo­kot. Mindehhez járult még az utolsó két nyár rendkívüli szárazsága, mely a ho­mok terméketlenségét nagyon fokozta és mozgását elősegítette. Az elmondottakból következik, hogy a nyírségi homok nagyobb mértékű moz­gásának részbén az emberi munka az oka, a viztelen-ités és a fairtás: részben pedig a két utolsó évnek a rendkívüli szá­raz időjárása. Ezeket a jelenségeket nemcsak a Nyír­ségen, hanem hazánknak a többi futó­homok területén is észlelték. A homok mozgásának a meggátiásjára és a termékenység fokozására két eszkö­zünk van. Az egyik a lecsapoló csator­nának zsilipekkel való ellátása azon cél­ból, hogy a viz ne tudjon túlságosan gvar­san lefutni, hogy az összes csatornákban minél tovább lehessen egy kevés vizet visszatartani, ezzel a rendszabályai meg­gátoljuk azt, hogy a föld árja a homokon már a nyár elején nagyon mélyre'sülyed­jen, olyan mélyre, amely mélység a nyári növényzet tenyészetét megnehezíti. A víztelenítést belvíz szabályozásá­val kell kibővíteni. A másik eszköz a faültetés, mellyel a szélnek az erejét megtörjük és a szárító ha tásá l csök kentj ük. A faültetés alatt nem erdősítési, ha­nem az utaknak és birtokoknak fákkal va ló szegélyezését kell érteni. A Duna-Tiszaközi homokon az utak mentén ültetett fáknak csodás hatása van nemcsak, hogy megszüntette a homok moz gását, hanem nem remélt mértékben fo­kozta a befásilott vidék homokjának ter­mőképességéi. Igy szól a fö|dtani intézet véleménye. Addig is, míg a kérdés részjelei telje­sen megállapíthatók, ajánlja a Tiszántúli) kamara, hogy a homokon lokozottabb gon dot fordítsanak azon módozatokra, me­lyek a talaj kötöttségét elősegítik. Ilyenek a zöldtrágyázás, továbbá a fo­kozottabb istálló trágyázás, az isiálló trá­gya nagyobb mértékben termelése céljá­ból pedig a kalászos növények, másrészt a szálastakarmányok termesztésének ki­terjesztése. A kalászosoknak és szálas ta­karmánynövényeknek termei ése történ­hetnék a kapás növények egyes helyeken túlságosan kiterjesztett területének csök­kentése folytán, mivel a kapás növények szintén nagy mértékben elősegítik a la­iaj szerkezetének lazítását. A zöldségtéri szövetkezeti palota iakrészeinek 70 százalékát lejegyezték. A jegyzés részletes feltételei. Nyíregyháza, junius 19. Saját tudósí­tónktól . A mai nap folyamán felkerestük Smi­ják István építészt, hogy a bérpafola épí­tése ügyében egyet-mást megtudjunk. A Nyirvidékben megjelent felhívásra >zép számban jelentkeztek a lakásigénylők, ugv hogy eddig az egész complexum cca 70 százalékát már lejegyezték. A legk ere sejt/ lebbek a 2 és 3 slzobás lakások valamint a zöltségtér felőli üzlethelyiségek, melyeket már kétszeresen túljegyeztek volna, ugy, hogy a később jelentkezők már csak a Bujtos-utcai fronton |evő üzlethelyiségeik közölt választhatnak, ami szintén forgal­mas hely és hozzá déli fekvésű ie ;z. Az egész épület vízvezetékkel és csa­tornázással van tervbe véve, hogy idővel a városi csatornázással könnyen összeköt­hető legyen. Minden egyes önálló lakás­hoz külön viaöblitéses el ősegek, vannak tervezve. A fürdő és cselédszobákkai azon­ban csak a lejegyzők kívánságára egészí­tik ki a lakásrészeket, míg a legkisebb la­kás is konyha, kamra, előszoba és closet mellékhelyiségekből áll. Lift csak abban az esetben fog készülni, ha a 3 emelet helyiségeit túljegyezték, ugy, hogy 1 emeleli-e kellene megépíteni a bérpalotái illetve szövetkezeti lakóházat. Megtudtuk a tervező építésztől ugyan is, hogy nagyon sok jelentkező a felhívást ugy értelmezte, hogy az épülő complexum bérpalota elnevezése folytán kimondot­tan bérház lesz, hol évi bérösszegek lel'ize tése ellenében lehel lakáshoz jutni. Igy j arra kért bennünket, hogy bővebben Iá- I jékoztassuk a közvéleményt az egész ter­vezetről. Ugyanis az 50 évi bérösszeg alatt 1 az igényelt lakás, vagy üzletrész bekerü­lési, illetve annak építési költsége értendő melynek éntekmében 50 évre korlátlan tu­lajdonjogot nyer az igénylő 50 év eltelllíe. után pedig az egész Nyíregyháza város tulajdonába megy ál az épület akkori ér­tékének 50 százalékáért, melyet a résztu­lajdonosok lakrészeik nagysága arányá­ban fognak megkapni. Sok lakáskereső részletekben szeret­né a befizetést teljesíteni, ami annyiban lehetséges, hogy a részletfizetések halár­ideje nem lehet hosszabb, mint az építés tartama. A bekerülési költség 50 évi bérösszeg 150—70 százalékát azonban feltétlenül elő­re kell majd befizetni, hogy az öss 7es szükséges anyagok megvásárolhatók le­gyenek. A fennmaradó összeg pedig a mennyiben részielekben volna fizetendő ugy az a fizeiéskori buzaértéknek meg­felelően valorizálva fizetendő. A terv és költségvetés elkészültekor az igénylök összehivatnak, akik részvénytár­saságot, vagy szövetkezetet ajakitanak ma­guk között s igy mint építtetők meghirde­tik a munkák kivitelére a nyilvános ár­lejtést, döntenek a munkák odaadásában szerződést kötnek a vállalkozókkal és rendelkeznek tőkéjük feleli, szóval maguk lesznek az épitletők stb. Megkérdeztük a tervező építészi to­vábbá, hogy mégis mibe kerülhet pl. égy 2 és egy 3 szobás lakás fürdőszolja nélkül. Megtudtuk ,'liogy az árak emelet soron­ként kissé változók lesznek. A földszinti a legdrágább az I. em. sor olcsóbb, a IL em. sor még olcsóbb és igy lovább. Ameny­nyiben a költségvetés csak a végleges ter­vezet elkészültekor lesz elkészíthető, igy csak hozzávetőleges számokat mondhat és pedig átlag szobánként cca 2.5 millió ko­rona, pl. egy 3 szobás lakás 7.5 millió ko­rona. A ipkrészek mellékhelyis|égeihez tar­tozik még egy kis padlás és pincerész is. Az üzlethelyiségek a szobáktói valamivel drágábbak, mely l'ügg továbbá az üzlethe­lyiség nagyságától is. Ezek voltak a feleletek érdeklődésünk re, melyekkel a bérpalota ügyét vélltük szolgálni és a közvéleményt tájékozatni. Ez a nagyszabású egészséges terv mosfl már rohamosan közeledik a megvalósulás felé. Ide jegyezzük még, hogy az előjegy­zések f. hó 21-éig vételnek figyelembe. A tervező építész délelőtt 8 órától délután 6 óráig az érdeklődők rendelkezésére áll Vay Ádám-utca 47 szám alatti irodájában. Telefon 3—35. Orosz kórházban. Összegyűltek valahányan Fogoly tisztek, sebesültek, Nagykórházi kis szobában Ágyra, szék re mind leültek, Gsak egy maradt köztük állva : Mellére ér a szakálla, Szénfekete, puha, s elymes s — Ujja zengő húron repdés Bs a hegedű hangolva már ... — A sarokban áll egy szanitár, Jámbor muzsik, jámbor szanitár... És felsír a magyar nóta, Oly szomorú, oly kesergő, Nem volt ily bús már régóta, Ily 'Szemekből könnyet ejtő, Ily bánatos, ily borongó, Szivet, lelket zokogtató. — Mi is van a nótafába, Hogy ugy bír, búg a nótája ? — Fogoly tisztek szive, lelke t Hazavágyó búszerelme, Párját esdő szárnyszegett madár... — Sarokba fordul is ugy zokog a Jámbor muzsik, jámbor szanitár... Sír a húr : a bú végtelen ... Nótafának hangja mellett Dúdolva, halkan, csendesen Magyar tisztek énekelnek. — Ó nem érti a nótánkat, Ámde 'sejti, hogy mi fájhat: Fejét búsan lehorgasztja, Mésszeszáll a gondolat ja, A nagy muszka végtelenbe Féltve váró, néma csendbe Várja kopott fedelű ház, — Benne most bú, bánat tanyáz — Szőke asszony : jámbor cseléd, Apró, kócos kis csemeték S egy darabka elhagyott határ... — Sarokba fordul s ugy zokog a | Jámbor muzsik, jámbor szanitár... Oroszország, 1916. BALLA FERENC. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota Üzleti telefon: 319. — Miihely telefon: 360. lg Ajánlja saját, készitményii mübutoralt és kárpitosmunkáit. If.iló, ebédlő, ririwoba, szalon, leányszoba, börbntorokban és egyéb bátorokban legnagyobb Tálasatok.

Next

/
Thumbnails
Contents