Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-12 / 107. szám

6 JÍYiRSriDÉK 1923 naáms 13, az összes cipősdnekben nagy váb sziékban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5 t z. Interurbán telefon: 195. Nói kötött fekete pamutharisnyák 675 K Női divat mouslinharisnyak minden színben 1500, 2000 K Női fekete kötött cérnaharisnyák 1750, 2850 K Női fekete és színes selyemflór divat­harisnyak magas dupla äarokkal 2500, 3200 K Férfi nyári kötött színek zoknik 485 K Férfi divat csíkos nyári zoknik 1200, 1500, 1850 K| Gyermek divatos nyári zoknik és patent harisnyák, minden sziliben és nagyságban. Férfi por: és vadász lábszára arisnyák. JNöi divat selyem és fátyol harisnyák minden színárnyalatban. KRggXaMXlMIHIMlS • UM*mi taUt S-lt. butorcsamaafea Jgg?». Ü ü ©ör. kath. pAspéki palota. arnmam i rí i mi i in i Tin Ii in Ii um iii Iiiimiu—I — g Ajánlja saját feesaitményü műbutoralt im II kárpitosmunkáit. Hál«, ebédlő, úriwoba, ff sulon, lísnyBBoba, bőrbutorokban é* egyéb butorokb&a legnagyobb válusték. KŐZGAZDASAG A vágóhídi bortermelésről, különös tekintettel a bőrhusra. A boron a leggondosabb lefejtés mel­lett is maradt mindég egy kevés hus, mely bőr, vagy fej hus néven került a bőr sózók utján a rendesnél alacsonyabb áron forgalomba. Ez a hus a békevilágban elenyészőn csekély volt, ugy, hogy alig jött számításba, különben is akkor a hus drágább volt a bőrnél és ezért a jel­szó az voll, hogy semmit a bőrhöz. Igaz, a bőrkereskedő is akkor minőség szerint osztályozva vette és fizette az árut, mely a termelőt a jótermelésre ösztönözte. A helyzet ma megváltozott és ebből kifolyólag a jelszó az lett, hogy mindent a bőrhöz. Ugyanis a bőr árban jóval túl­szárnyalta, mondjuk egyszerűen I efőzte a hust és ezért ma igenis számottevő az a hus, mely a marhabőrön marad. Amint látóin a bőrkereskedők egyrésze ma az áruk közt nem tesz különbséget, hanem ugy a jól, mint a rosszul termelt bőrt egy s azon áron fizeti. Mindenesetre közre­játszik az is, hogy míg az egyik vágóhídi "termék, a bus kötve van, addig a nyers bőr szabad spekuláció tárgyát képezi. Hogy ennek következtében a több­és jobbtermelés helyett milyen lejtőre ju toltunk, szomorú bizonyságul szolgálja­nak az alábbi adatok. A marhabőrőn átlag számítva 1—1 és fél kgr. szinhus marad, mely a fejcsont farokcsikkal és a togyrésszel együtt leg­kevesebb 2—3 kilogrammot tesz ki. Ha most közvágóhidunkon a mult évben le­vágott felnőtt szárvasmarhák számát vesszük, mely 3368 volt, ugy azt látjuk, hogy a mult évben 30—50 mm. hus, illet­ve 70—100 mm. csontos hus maradt a bő­rön és ment veszendőbe. Es ugyanakkor hány szegény eííiber nélkülözte ennek a gazílag fehérje tartalmú tápszernek a hiányát és éhezett, mert nem volt ráva­Iója. Hát többtermelés ez? Hol itt az érték mentés, értékmegbecsülés? Es hol a mindnyájunkat átfogó nemzetgazdasági szociális érzék? íme milyen örvénybe vezet a kapzsi nyereségvágy, a fél rendszabály és a nemtörődömség. Mi ment és mi megy igy tönkre Csonkamagyarországon? Egyedül Nyíregyházán milliókra rug a közvagyon ilyetén való megkárosítása. S mi az anya­föld mélyében kutatjuk, keressük a kin­csesbányákat és a felszínen, a szemünk előtt mennek az arany értékek: a legfon­tosabb közszükségleti anyagok kárba vé­szén dőbe. Nem tudom elégszer és elég nyomatékosan hangoztatni, hogy a köz­vágóhíd aranybánya, ahol a sok elkal­lódó érték mind meg annyi drága érc. — De hiába, ha nincs aki kiaknázza. Amint a kárbavesző vágóhídi mellékterméket ér­tékeim lehet, éppen ugy meg is lehetne azokat menteni. Sőt meg is kell, hogy mentsük, mert nem elég csak mondani, hogy takarékoskodjunk és minden kis ér­tékünkre féltő gonddal őrködjünk, ha­nem annak ugy is kefl lenni. Herczeg Fe renc szerint Széchenyi szelieméb' n meg keli teremteni a közfelfogást, amely arra kényszerit mindenkit, hogy a saját ér­dekét alárendelje a nemzeti érdeknek.« És most nézzük az okokat, amelyek kö vetkeztében ma jóval több táplálóanyag azaz bus marad a bőrön, mint békevilág­ban!! Az első a maximálás, mely tudvalevő­leg a termelést visszaveti és éppen ezért szűnt meg, hogy egyes közszükségleti cik­keknél egy enyhébb formának, az irány­árnak adjon helyett. A második a nyers bőrrel való börzézés, mely az árakat erős iramban hajtja felfelé. De nehogy valaki azt gondolja, hogy a termelő börzézik, mert a termelő termel, mégp dig jól­rosszul. A harmadik, hogy a bőrkereskedő a lyukas és nagy fej csontú bőrt, amelyen a farokcsik egészben, sőt a tőgyből is egy rész rajt maradt, éppen olyan árban ve­szi meg, mint a gondosan és szakszerűen ledolgozott bőrt. Ezl látva a mészárosok többsége, hogy a jó és száraz árujok után azt a pénzt kapják, mint egyesek a rossz és vizezett áruért, pár kivétellel a rossz és eléggé el nem Ítélhető bőrtermelésre tért át. A rendszabályok hiánya mellett nézetem szerint ez a legnagyobb és \ g­főbb ok. Mert mi lenne a búzával, ha a kereskedő a szemetes és oda nem való anyagokkal kevert terményt olyan árban venné, mint a színtiszta búzát??? Züllés és továbbzüllés s mérhetetlen nagy nyo­mor. A bőrkereskedő a részére haszna­vehetetlen bust az álvétejkor a vételárba bekalkulálja és nehogy a bőr tőle szagot kapjon és megromolj ék a sózáskor ki szokta dobatni, de azért a jó és rossz áru közt fizetés dolgában különbséget nem tesz . Hogy a nagy drágaság csökkentése és a több, illetve jobbtermelés szempontjá­ból mennyire aktuális ennek a kérdésnek a tanulmányozása, mi sem bizonyítja jobban, mint azaz átirat, melyet a Magyar Bőriparosok Országos Szövetsége a na­pokban a budapesti központi vásárcsar­nok igazgatóságához intézett. A bőripa­rosok érdekképviselete a többek közt azt mondja, hogy a múlttal szemben ma »csu­romvizes, bosszú lábu, innal, hússal fagyuval, farkcsonttal teli borjubőrőket kap a vásárcsarnokból« és ezért az igaz­gatóságot arra kéri, hogy közegeit a foko­zottabb ellenőrzésre utasítsa. Igen. Bajok vaunak mindenfelé. II v. szerelem kalandora ANITA BERBER és PUTTY UA-va5 <% BlAOAL-Sbtan B* MaprJJasz ipeiítiázi (Éje elfogad kamatozásra pénz­tárjegy elenében lejai&bb 6 hónapra kötött ú w aé* Is en és mezőgazdasági célokra ugyancsak búr u ertébbe^ nyújt i Részletes fölvilágositások nyerhetők a bank székhá­z ban (Nyíregyházán, Széchenyi-tér 7. sz. Agrár­[bankpalota.) 1956-10-4 m Május 12-en és 13-án, szombaton 48 és 9, vasárnap I/ 24, V26, XU8 és 9 órakor ' f / 11 n 11 1' t iilsribilitsl Ií-ik része: As ew-YorK reme szenzációs kalandorjáték 10 felvonásban. 1 Febír firti, fÉte ú JÖ*i£ I Május 12-én és 13-án, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel A vörös keztyü Illik, befejező része: Szóiul a Imrolx Hétfőn és kedden A szerelem kalandora Anita Berber és Putty Lia-val swtv APRO HETESEK $ Hirdetési dijak: 10 szóig 300 korona, azonfelül min­I den további szó 10 korona. — Vidéki hirdetéseket I csak az összeg beküldése után közlünk. — Apró I hirdetés után érdeklődőknek csak válaszbélyeg vagy levelezőlap beküldése mellett válaszolhatunk. I „Cim a kiadóhivatalban" jelzésű apróhirdetésekre I esakis az apróhirdetés melletti szám bemondásával ad felvilágosítást a kiadóhivatal. Postán érkezett hirdetéseket csak a pénz egyidejű s beküldése mellett közlünk "I Használt kerti fe.kvőszéfcet keresek megvételre. Cim a kiadóban. 1971 ? Eladó 7 es HP. Ganz-motor Maximovics Miklós Nyirb-g> dány. 2416-1

Next

/
Thumbnails
Contents