Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-20 / 113. szám

JSÍYÍRYIDÉK 19*3. raájus 20, A kereskedelmi miniszter ipari képesítés jogával ruházza fel a nyíregyházi Női ipariskolát. Nyíregyháza, május 19. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza Női Ipariskoláját 1883. óta tartja fenn a Jótékony Nőegylet. — Az Ipariskola áldása nyilvánvaló. Negyvenévi működése alatt több száz nyíregyházi leány szerzett az Ipariskolában szaktudást a fehérnemű és a ruhavarrás, továbbá a hímzés terén. Most a kereskedelmi miniszter a fentartó hatósághoz leirt az intézet iparra képesítő jogának megállapítása érdekében megindítandó tárgyadsok felvétele ügyében. A miniszternek az a kívánsága, hogy a Jótékony Nőegylet, mini iskolafenntartó szervezze ál az intézetet, ugy ,hogy az 1912. évi t. c. szerint képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosítson. Igy női szabó és jeányruhakészitő iparra, oly módon, hogy aki ezt az iskolát elvégzi, az olt nyert bzionyitvánnyal munkakönyv váltására lesz joga. Egy évi szakbavágó gyakorlat igazolása után pedig iparigazolványt válthat az illető. A Jótékony Nőegyfel tegnap dé|Után foglalkozott a miniszter leiratával. Kardos István kulturtanácsnok előadó kifejtette, hogy a miniszter intenciója szerint való átszervezés örvendetes fejlődést jelentene ugyan, de számolni kell az előálló nehézségekkel is. Az átszervezett iskolába való belépés re ugyanis a négy polgári iskolai osztály adhat jogot, már pedig a Női Ipariskola növendékeinek nagy része az elemi iskolát végzett szegényebb sorsú gyermekek köréből kerüli ki. Negyven éven át ez a kulturális felkarolásra leginkább rászoruló népréteg" a Női Ipariskola elvégzése után a gyakorlati életben kitűnőé

11 bevált s ha most csak a négy polgári végzése után léphetnek be a tanulók, a szegényebb néprétegek előtt bezáródva az iskola kapuja. A Jótékony Nőegylet a miniszteri leiralra intézett válaszában erre a körülményre hívja fel a kereskedelmi minisztérium figyelmét s megnyugtató elintézést kér e tekintetben is . Általános érdeklődést keltett a háromemeletes bérpalota építése. Nyíregyháza, május 19. A Nyirvidék tudósítójából . A háromemeletes bérház felépítésére egybeállt konzorcium megkezdte ujabb tárgyalását a várossal. Általános érdeklődést keltett a városban a konzorcium terve s amint a város kijelenti, hogy a bérház céljára átengedi a kért Széchényi -uti telket, tömegesen jelentkezni fognak az ötvenéves lakásjogosultság' lejegyzésére és a hatalmas bérpalota felépítésének többé mi sem áll útjában. Értesülésünk szerint a város feltételeit, nevezetesen a részjegyzések biztosítását, igazolását a tervnek beittul^atásál, s olyan terv készítését, amely az épület belső beosztása és külső kiképzése tekinfletébexi' egyaránt megfeleljen a város igényeinek, a konzorcium hajlandó elfogadni s most már csak arról folyik a tárgyalás, hogy a bérpalota az ötven év letelte után átmenjen e a város tulajdonába. A tárgyalásokat a konzorcium nevében dr. Bálint István vezeti. Szakértői számítás szerint a konzorcium felszólítására részi jegyzők a rnositl befizetett összegért olcsón kapják az ötvenéves lakásjogot s körülbelül félanyliyiért iáknak, mint a békében lakhattak volna, ugy, hogy abban az esetben is ha a bérpalota ötven év után a város tulajdonába menne ál, kedvező volna a lakásrészek lejegyzése. Az egyes lakások a tervezők szerint minden teídnletben ki fogják elégíteni a legkényesebb igényeket is és fürdőszobával lesznek ellátva. Nyíregyházán kerámiai tanfolyam lesz. A város kerámiai műhelye. Nyíregyháza, május 19. A Nyirvidék tudósítójától . Nyíregyháza Aáros üzemeit tekiníve egy hatalmas arányokban fejlődő, a messze jövőbe látással irányított város perspektívája tárul elénk. A legújabb üzem a város kerámiai műhelye. A cserép edények, virágcserepek, finomabb agyagnemüek, cserépkályhák gyártásával foglalkozó műhely a tűzoltó laktanyában helyezkedett el ideiglenesen. Mikor belépünk a műhelybe, egy munkás a különböző helyről, Tatáról, Miskolcról idehozatott agyagot tapossa, mások a forgó korong mellett ülnek és finom vonalú, kecses agyagedényeket formálnak. Bármerre nézünk, a dolgos kezek munkájának számban is imponáló, kvalitásban meglepő eredménye tárul elénk. Heidinger Antal a kerámiai üzem vezetője szíves készséggel áll rendelkezésünkre, amikor Steiner Vilmos üzemigazgató figyelmes kalauzolásával megtekintjük az agyagipari jnühelyt. A művezető intézkedésére az egyik korongoió szakmunkás bemutatja az agyagkorsó formálását, mely percek alatt bámulatot keltő ügyességgel történik. — Ezután megtekintjük az égető kemencét a zománeoló és diszilő eljárást. A kerámiai műhelyben rövidesen áttérnek a magyar motivumos iparművészed tervezésű diszilési és formálási módra. Az eddig elkészített tárgyak, edények és kályhák az üzem kitűnő vezetéséről tesznek tanúságot. Kerámiai tanfolyam A budapesti iparművészeti főiskola művezetőjének vezetésével a nyár folyamán négy hetes kerámiai tanfolyamot rendez a városi műhelyben a Bessenyei Kör képzőművészeti szakosztálya, amely nek élén Imre János elnök és Kovács Tibor titkár tervezték meg a kerámiai tanfolyamot. Ezen a tanfolyamon a jelentkezők anyagelőkészitést, korongolást plasztiA pogány Dobozy Alkonyodott. -j A nap, a gugoló vén Bükk válla közé húzta magát, és mint óriás denevérek gyászkisérete, ugy kúsztak utána a barnásvöröses felhő-foszlányok. A falun nyomasztó csönd ült. Az apró, fehér házak hólyagos kis ablakai is, a közelgő est felé hunyorgattak és csak nagy néha vakkantott egy-egy kutya túlról, a falu végéről. Álmos volt már minden, csak a pogány Dobozy háza tájékán mutatkozott még valami élet. A tinójait terelgette be a földbe vájt istállóba a gazda : a pogány Dobozy. Bőgtek, mintha élőn nyúzták volna őket és lármás bőgésüket a gazda éktelen káromlása fűszerezte. Arról a sorról, ahol a pogány Dobozy háza állott ,egy vastag fekete kendőbe bügyorázott sovány asszony csoszogott, aki meghallva az éktelen káromkodást, a cuppanós sáron keresztül kerülte ki a házat, hájnyva magára a keresztet. Mert mindenki kerülte a házat, ha szerét tehette. Kerülte a házat, amelyről hiányzott a kereszt, amin pedig valamikor ott volt, amikor még istenfélő, nemes Dobozy Boldizsár uram lakta. De Dobozy Boldizsár uram is csak ember volt, oszt' egy szép napon ő is csak kikerült a falu végére, a maga adta temető földbe pihenni. Uj gazda került a portára : az utolsó Dobozy ; a paraszti sorból urnák cihelődő Dobozy Gábor. Az istenfélő Dobozy Boldizsár uram urat akart nevelni belőle, de nem fogott rajta semmit a város, inkább megrontotta : egy el nem szívelhető paraszt lett belőle, aki gyűlölte az urat s a fajtáját még jobban. Amint a portára került első dolga volt hogy a ház homlokáról leverte a keresztet. Nem akarta, hogy kereszt legyen rajta, éppen ugy, mint a falu többi házán. A templomot kerülte s ha lehetett mindég ünnepnapon állott ki ganajt hányni az udvarra, amikor a falu nagyja meg apraja az Isten házába igyekezett. Cselédje se volt a sánta Balogh siket Józsi fián kivül. Mindent maga végzett. Mindenki kerülte. Már messziről kitértek, ha jött velük szembe és keresztet hánytak mag-ukra, mintha bélpoklossal találkoztak volna. A harmadik faluba is elment a hire hogy az istenfélő nemes Dobozy Boldizsár uramnak pogány fia lett. Most is, ahogy éktelen káromlással unszolta a tinójait, távolra riasztotta magától az istenfélő lelket... A tinók nagy nehezen bekecmeregtek az istállóba. Ott hagyta szabadjára őket, rájuk zárta a maga csinálta faajtót és megindult a pitvar felé. A konyha ajtóban megállott. Az asszonyvilágot gyújtott és a konyha asztalra helyezte a párolgó tálban az estebédet. A pogány Dobozy az asztal mellé ült és maga elé bámult. Amikor meglátta a tálban párolgó hust, undorral tolta el maga elől és érdes hangon oda szólt az asszonynak: a tilinkóm. Az asszony ugy tett, mintha nem hallotta volna, — mire állati hangon bőgte felé : — Hé' asszony, a tilinkót kértem ! Az öblös hangra az asszony megremegett és az eddig vackán fekvő pogány Dobozy istenverte nyomorék fia is mankóra kapott fés az anyja mellé húzódott. — A tilinkót a Gyurika eltörte — szól* remegő hangon az asszony. — A Gyurika játszott vele ... de a Gyurika nem tehet... A pogány Dobozy be sem várta az aszszony mondókáját, ugy patta»t fel a székéről ,mintha valaki lódított volna rajta és tajtékos szájjal ordítozott: — A tilinkóm, nyomorultak... ! Kellemes, üdítő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Esténkint Damu Bóla zenekara hangversenyez. Kitűnő faj borok, elsőrangú konyha — Színházi vacsorák I