Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-20 / 113. szám

Nyiregyháza, 1923. május 20. % Vasárnap Ura 50 korona. XJJV. évfolyam 113. * siÁm Előfizetésl árak helyben és vidéken: hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Kéftiíztvigelöknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 29558. Kéziratokat nem adunk vissza. Futóhomok fogJa'ta el a Nyírség ősrengetegeinek he­lyét, melyről Béla király névtelen jegyzője monqja, hogy Tuhutum pedig és fia Horka a nyíri részen lovagolva, nagy né­pességet hóditának a Nyír erdejé|jőlj Umusoucrig. A mujt század első évii­zedének vándora még félnapokon át bo­lyonghatott a szabolcsi erdőségek közölt vezető utakon, mígnem a szántóföld utá­ni vágy, a mocsarak, lápok és vizek lecsa­pol ása, a kiirtott erdőtalajt felforgató ekevas — futóhomokká változtatta át a nyírségi erdők talaját. Ma már csak egy eívénhedt tölgy, görcsös sudaru szil, vagy egy magára hagyott galagonya bokor mutatja az egykor dúsan viruló erdősé­gek helyét . Valóban őseink nem tettek egyebet. Árpád óta — mondotta zásziószenlelési ünnepünkön a Kormányzó — mint erdőt irtottök. Csattogott a fejsze az őserdők mélyén s a kőris, szil, gyertyán és tölgyi erdősségek helye kalászt ringató rónaság­gá változott át. Törvényhozásunk tudatára ébredt az erdővédelem fontosságának korábban is. De az erdőirtás az 1879. évi XXX. t. c be következtéig már oly arányokat öltött, hogy azt egy-két emberöltő munkájával pótolni többé nem lehet. Különösen nagy veszteség érte Szabolcsot, ahol a haj­dani ősrengeteg a|ig 39.652 katasztrális holddá zsugorodott össze. Bedő Alber| statisztikája szerint ez a vármegye terü­letének alig 4.92 százalékát teszi s a kiter­melhető famennyiségből egy lélekre évi 0.20 köbméter tűzifa esik. Fájdajmas szá­mok ezek és a {telkünk elborongva száll a Felvidék, kincses Erdély s Dráva—Szá­va közének végtelem erdőségei közé. Pré dára leső éhes szomszédok elrabolták tő­lünk erdőkoszoruzta végeinket. Az iskolás gyermek egyszerű szeme is észreveszi, ha a csonka ország térké­pére vett egy futó pillantást, hogy á hagy magyar Alföld befásitása létérdekünket érintő fontosságra emelkedett. Ha meg­akarjuk főzni az asztalunkra kerülő min­dennapi rántott levest, ha meleg szobá­ban akarjuk felnevelni gyermekeinket —. álmaink valóra váltóit — ha tetőt akarunk építeni a szegényes vályog-kunyhók felé: saját erdőink terméséért könyörgünk szomszédainknak. Ebbe a nagy tátongó gazdasági űrbe vet reménységet az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló 1923. évi XIX' .t. cikk, Ezen törvény 1 sza­kasza szerint Szabó lesvármegye egész te­rületén tervszerű elosztással erdőket kell telepíteni és facsoportokat — szélfogókat — keíl létesíteni. Erdősítésre elsősorban a szél által mozgásba hozható futjóhomok a silány homokos földrészletek és ártéri vagy vadvizes területek jelölendők ki. Végrehajtása során komoly feladatok várnak a vármegye közönségére. Es itt nem lesz elég a törvényt végrehajtó hiva­talos vármegye kezdeményező lépése, magának a birtokosságnak kell jó példá­val előljárni. Függetleníteni gazdaságilag magunkat: a legerősebb "fegyver területi integritásunk visszaszerzésére. Városunk határain belől is sok kö­vetelni valót hagy hátra a törvény szel­leme. Elszórtan ugyan, de bőségesen ta­lálunk futóhomokot közegészségügyünk mérhetetlen kárára, melyet odatelepitett erdőcsoportokkal kellene megkötnünk, hogy a szél mozgásba ne hozhassa. Tanya bokraink, melyek a maguk tervszerű kiépi lésükkel páratlanul állanak a világgazda­ság rendszerében is — érdemes volna vele tudományos alapon foglalkozni — vala­mint a tanyabej sőségek: fasorokkal szegé lyezendők és minden áldozattal óvni kell a pusztulástól a sóstói tőlgyerdőnket. Ta- ^ Ián a nagyközönség figyelme könnyen él­siklik felette és nem tudja kellően értékel ni határunknak ezt a legszebb gyöngy­szemét. Sét autjai üresek, csak egy pár vásott suhanc kutat madártojás után s öreg asszonyok tördelik a száraz galya­kat. Vasárnap aztán hangos a liget, fiatal hajtásokat vágnak sétabotnak és virág után kutatVa letapossák a fiatal ültetvé­nyeket. Keletről a kemecsei-ulig, nyugatról a Kótaji-utig húzódó szántóföldeket meg kellene szerezni a városnak és szélesíteni vele az erdőt. Vigyázni pedig főként leg­nagyobb ellenségünkre, a tölgyerdő pa­razitáira — a tüskéságu akácra, mely év­ről-évre nagyobb tért foglal el, ki fogja pusztítani lassanként a tölgyet, minthogy kivesztek azok az ősrengeteg nyirerdők melyben Tuhulum vitézei lovagoltak ezer esztendővel ezelőtt . — sz. — Székely községben egy kútban megtalálták egy Amerikából visszatért tuzséii földmives holttestét. Ütőerei és nyaka borotvával el voltak metszve. öngyilkosság ? Gyilkosság, vagy Székely, május 19. Saját tudósítónktól. Csütörtök reggel óta megdöbbentő eset tartja izgalomban a szabolcsmegyei Székely községet. A református lelkészi lak udvarán lévő kútban, mely jó vizével úgyszólván az egész községet ellátta, csütörtökön reggel egy holttestet találtak. Megállapították, hogy Farkas József 35 éves tuzséri földmives az illető, aki nemrégen tért vissza Amerikából és Székely községből akart nősülni, azért majd mindentnap meglátogatta menyasszor nyát. A szerencsétlen ember nyakán baloldalt egy nagyobb, jobb oldalt egy kisebb vágás volt, balkezén pedig az ütőér teljesen, jobb­kezén részben el volt v^agva. A holttest fejjel lefelé volt a kútban, melytől mintegy két lépésnyi távolságban megtalálták az elhunyt kalapját, a kalap alatt 2047 korona készpénzt, valamint a borotvát, amellyel a sérülések okoztattak. A zsebében is találtak 1000 koro­na készpénzt. Farkas előző napon egy ame­rikai doublé női órát és láncot eladott Klein Vilmos székelyi korcsmárosnak. A nyomozó hatóságok ezeket a tárgyakat is lefoglalták. A törvényszéki boncolás ma délelőtt ment végbe, hogy megállapítsák, öngyilkosság tör­tént-e, vagy pedig bűncselekmény forog fenn. Heltai színigazgató meghívást kapott a pécsi Nemzeti Színházhoz. A 300 ezer korona óvadékot már be is küldötte. Nyíregyháza, május 19. Saját tudósi- j lyázatot adjanak be a pécsi Nemzeti Szinház tónktól. ji téli szezonjára. Heltai Hugó értesülésünk sze. Amint az egyik pécsi lapban olvassuk, a ! rint a pályázati feltételekben megkövetelt há­pécsi városi tanács felhívta dr. janovics Jenő í romszázezer korona óvadékot már el is kül­kolozsvári, Faragó Ödön kassai és Heltai | dötte Pécsre és megpályázza a pécsi Nemzeti Hugó nyíregyházi színigazgatókat, hogy pá- | Színházat. Ismeretlen tettes belőtte a villamos ablakát. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Nyíregyháza, május 19. Saját tudósí­tónktól. Tegnap este 6 óra tájban különös eset történt a »Hangya« kirendeltség mellett lévő kisvasúti villamos végállomásán. Az épen indulófélben lévő villamoskocsi ablakát egy nyilván fáradt golyó átrepesztette és a szem­ben lévő nyitott ablakmyiláson át kirepült. Az üvegszilánkok egy a kocsiban ülő főhadnagy sapkájára estek, de sérülést nem okoztak. A kocsiban ülők lövést nem hallottak, ezért le­hetett a golyó fáradt, de az is lehet, hogy a vasúti pályaudvar és az induló villamosko­csi zajától nem hallották a dörrenést. A lö­vés a huszárlaktanya irányából jött. A vizs­gálat megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents