Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-18 / 111. szám

JSfYTRffXDÉK 1923. május 18. Irányi divatház Zrínyi liona-utca 3. Telefon 384. Telafon 384. M ivi Legolcsóbb árai Férfi fehér pické ing 4500, 5500 K „ színes kockás freocs ing 4800 K ,, „ csíkos ,, ,, 5500 K „ „ sephir csíkos „ 5200 K » ' J> T> » 7000 K „ ,, rövid alsónadrág 2900 K M IVI Női tehérneműek. Hői és léfll harisnyák Zsebkendők, csipkék, szallagok, keztyük, divat nyakkendők nagy válasz tékban kaphatók. U194G5-1 Gyilkosság a háztető miatt. A komádii anyósgyilkos asszony. Mint ismeretes, Komádiban Nánásv Jánosné megölte az anyósát, Nánásv Gábornél. Ez az esel rendkívül jellemző a mai viszonyokra. A gyilkosság ugyanis a háztető megjavítása miait történi. Nánásv Gáborné együtt lakott a fiával és menyével. — Jó viszonyban éltek mindaddig, mig a mull héten fel nem velődölt, hogy a megrongált háztetőt ki kellene javítani. N Az öreg Nánásyné azl akarta, hogy fia is járuljon hozzá a jiivitás költségeihez. Nánásv János Felesége biztatására nem akarta vállalni a fele költségei s emiatt per-patvar keletkezett a házban. Csütörtökön délután csak a kél asszon^' volt otthon. Megint szóba kerüli a háztető javítása. Ezen összeveszitek s a veszekedés hevében Nanásy Jánosné felkapott egy baltát és kétszer lejbe sújtotta vele anyósai. az Mind a kél ülés halálos volt. A 70 eves öregasszony rögtön meghall. Hogy hűnél elpalástolja, ifjú Xánásyné zsinegei kötött anyósa nyakára, kiment a faluba és nagy ártatlanul újságolni kezelte hog}

r anyósa öngyilkos jeti. A csendőrök előtt gyanút keltett az esel, lepecsételték s értesítették a debreceni ügyészséget. A vizsgálóbíró minden kétségei kizáróan megáll api lotta a gyilkosság lényét. A bizonyítékok súlya alatt a gyilkos asszony mindent beismeri A gy ilkosságot megél lapította bonco lás is. A csendőrök Xánássy .Iánősnél beszállilollák a debreceni ügyészség fogházába . „A román kormány csak a szuronyokra és kinevezett képviselőkre támaszkodhat."^ Bukarestből jelentik: A román ellenzéki pártok nagy erővel dolgoznak tovább. a kormány megbuktatásán. A legutóbbi parlamenti ülésen egy nemzeti parasztpárti képviselő az ellenzék általános hozzájárulásával pártja éles nyilatkozatát olvasta fel, mely szó szerint a következő: Mint azl már korábban és ismételten tettük, az országos jogfosztás és terror álállal létrejött jelenlegi parlamentet ezúttal is törvénytelennek és határozatait ér4 vényteíennek jelentjük ki, mélyen elszomorodva azon, hogy a jelenlegi, teljesen magáramaradt kormány az országra nézve végzetes működését politikai és erkölcsi tekintély nélkül, egyedül a szuronyokra és a kinevezett képviselők szavazataira támaszkodva folytatja. Tekintettel erre, az eddig hozott törvényeket, különösen az úgynevezett liberális alkotmány alapján létrejöttékét minden törvényes eszközzel meg fogja akadályozni. Az ellenzék az ezután hozandó iontos törvényeket is, a melyek megszavaztatását a kormány tervezi, semmisnek tekinti. A nyilatkozat óriási politikai botrányt okozott. .KEK.) Hol helyezkedik el a tiszai ág. h. ev. egyházkerület eperjesi jogakadémiája? Nyíregyháza, május 17. A Nyirvidék tudósítójától. Már jeleztük, hogy az elmúlt hétfőn Geduly Henrik ev. püspök Dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelővel Miskolcon Tartózkodott, hogy az egyházkerület jogakadémiájának jövője tárgyában Miskolc város és Borsod vármegye vezető köreivel tárgyalást folytassanak. A tárgyalás, amint azt miskolci tudósítónk amnak idején megirta, végleges eredményt nem mutatott fel, habár a hajlandóság! s a jóakarat a tárgyaló felek között megvolt, mert Miskolcon már korábban is felismertek annak a jeleintőségét, ami egy vármegyére s különösen városra áldásosán hat egy ilyen főiskola számára való otthon nyújtása révén. Érdeklődtünk a jogakadémia sorsa iránt itt Nyíregyházán is. Az itt szerzett információink pedig köteleznek arra, hogy e kérdéssel kapcsolatban nemcsak Miskolc város és Borsod vármegye álláspontját, hanem városunk és vármegyénk érde'klődését is figyelemmel kisérjük. A Nyíregyházán való esetleges elhelyezés különben inem uj gondolat. Annak idején amikor hajléktalanná lett Eperjesem a főiskola s a vele egy épületben működő tanítóképző intézet, az első megoldási terv Nyíregyháza városával volt kapcsolatban. Hogy akkor nem valósulhatott meg, az a válságos körülményekben keresetudő. De ma, amikor már nyugodtabban s megfontoltabban lehet cselekedni, nagy kérdés vájjon nem nyerhet-e a jogakadémia sorsa végleges megoldást a szabolcsi talajon, annyival is inkább, mert amint erről értesültünk, ugy a vármegye, mint a város vezető körei a legnagyobb készséggel és áldozattal lennének hajlandók támogatni a tiszai egyházkerületet főiskolája elhelyezésében. A kérdést mindenesetre figyelemmel fogjuk kisérni. H DIOGENES LÁMPÁSA. II, Széchenyi István. Lovas Kovács János kisgazda és volt képvisel a jelöli, mint az lapunk más helyén olvasható, egész évi tanyabirói fizetését, 120 azaz Egyszázhúsz koronát felajánlottá a Szabolcsvarmegyei Ujs&girók Szövetségének nyugdíjalapja javara. Az anyagi akadályokat nern ismerő áldozatkészségnek ilyen nernes gesztussal való megnyilvámtésa nem ismeretlen a nagy tette koen gazdag magyar történelemben. Anno decumúL Szecnenyi istván gróf, aki nem minijén ok nélkül kapta meg a legnagyobb mdv gyár elnevezést, ha jót emlériszem, szintén hasonlóképen cselekedett, amidőn 60 ezer rénes forintnyi kpsgazdai jövedelmét egy szuszra felajánlottá a M

agyar Tudományos Akadémia megalapítására. Lovas Kovács János polgártársunknak nyílván Széchenyi péí>dája leoeghetett lelki szemei előtt, amidőn az első kikezd és ben körülirt cselekedetet végrehajtó. Azonban \'i, akinek Lelkülete a stiludbeti miianszok iránt oly fogékony, mint a szeizmográf ceruzája « vakonaturás okozta földmozgásra, egy tyuklépéssel még határozottabb, körülhatároltabb, megszabottabb és definiáltabb formában ajánlotta föl az első kiHezdésben jelzett összeget. Nem kisgazdai hanem- tanyabirói hivatala méltóságának 'évi anyagi járulékát ajánlotta föl az első kikez,aésben körülirt szent és kegyes célra, hogy az a jóisten ötet sokáig éltesse! Ezen látszólag jelentéktelen körülirásbeli és meghatározásbeli különbözőség lényegében és jelentőségé ben azonban súlyos horderejű, melyet a gyengébbek kedvéért az alább következendő kikezdésben óhajtunk bővebben megmagyarázni. Vannak emberek, akik az úgynevezett festi és vannak-emberek, akik az úgynevezett szellemi munkával keresik mindennapi spriccerüket. A testi és szellemi munkások között állandó torzsalkodás volt, mert mindegyik a maga munkáját igyekezett értékesebbnek föltüntetni és előtérbe tolni. Lovas Kovács János sokoldalú személyében azonban egyesült a testi és szellemi foglalkozás. Mint kisgazda a testi munkások csoportjába tartozik, de viszont maguknak követelik a t any elbíró Lovas Kovács Jánost a szellemi műnkig ISok. 6 most itt van a'kutya elásva, ami a következőkben következik. Ugyanis Lovas Kovács János az első kikezdésben körülirt nemes tettével egy csapásra eldöntötte a vitát a testi és szellemi munkások között. Az az elhatározása ugyanis, hogy nem a kisgazdái testi, hanem a tanyabirói szellemi évi jövedelmét ajánlotta föl ^ megszuvasodott újságírók penzióralapja javára, világosan arra enged következtetni, 'hogy Lovas Kovács Ján

0s Páris almáját a szellemi munkának nyújtotta át. És most le a kalappal mélyen tisztek hölgyeim és uraim, ti pedig hitvß'iy skriblerek álljatok hapták ba és jegyezzétek meg nnt gatoknak, hogy nem kell többé milliós tökéi gyüjtenetek öreg napjaitokra jelenlegi busát jövedelmetek fölöslegéből, mert rólatok már gondoskodva van. A felajánlott tökét Lovas Kovács János alapítványa : címmel takarékpénztárba helyezzük, s kamataiból segélyezzük majd öreg újságíró kollegáinkat.