Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-17 / 110. szám

SjrfrefyMza, 1923. mijus 17. # Csütörtök Ara 50 korona. XL1V. éTfoíyam, 110. * szäro Előfizetési árak helyben és vidéken: hóra lOOO K. Negyedévre 2800 K. Köstiszt viselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szém 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Vármegyénk és diákságunk. Sok szó esik mostanában nemzetünk egyik ősi intézményéről, a* nemes várme­gyéről, amelyet »államérdekből a kor magaslatára emelni és hivatásának tel­jesítésére alkalmasabbá tenni igyekeznek. A kérdés érdemére megfeleltek ma­guk a vármegyék, amelyek mindenütt til­takoztak a rendszer gyökeres változtatása ellen. Hiszen ha semmi egyéb ok nem volna a megbolygatás mellőzésére, ele­gendő annyi, hogy épen a mai rendkívüli viszonyok között nem tanácsos dolog egy évezred alatt kipróbált intézmény megváltoztatására irányuló kísérletezés. Nem is erről akarok most beszélni, hanem csupán arról a szellemről, mely a mi vármegyénk életfolyamatának egy tényében világosan visszatükrözteti a hi­vatalos vármegyének és közönségének egymást megértő és kiegészítő felfogá­sát. Mindig örömmel tapasztaltam Sza­bolcsvármegye jelentőségét a közérdek si­keres szolgálatában. Céltudatos politiká­ja, körültekintő gondossága s nemes ál­dozatkészsége nagyban elősegíti a kibon­takozás lehetőségét áldatlan viszonyaink­ból, amelyek között a létfenntartás elemi nehézségeivel kell megküzdenünk. De különösen jól esik megemlékez­nem legutóbbi nagyarányú akciójáról, a mit egyetemi és főiskolai hallgatóink ta­nulmányi segélyezése terén fényes red­ménnyel végzett. Körülbelül kétszáz sze­génysorsu tanuló útjából hárilolta el azo­kat az akadályokat, amelyek az ő támoga­tása nélkül nem leltek volna leküzdhetők. Maga Míkeez István alispán volt az, akinek szive megérezte, hol van a baj, keze pedig ott osztotta a segítséget, ahol a leg­nagyobb szükség volt rá. Dicséretreméltó ugyancsak az ő munkatársainak készsége is az ügy felkarolásában és előmozdításá­ban. Nemcsak áz érdekelt ifjúság boldo­gulásáról van itt szó, hanem annak a nagy gondolatnak felismeréséről is, hogy nemzeti létünk leghatalmasabb emelő­jét, nemzeti kulturánkat ezen az utonkell színvonalon tratammk s teljes erőnkkei Franciaország nem tart Angliával a Magyarországnak nyújtandó fejlesztenünk. Messzire világító példa ©z ö °.. .. oj » j j valamennyi törvényhatóságunk számára s kÖlCSOn UgyCDen. a maga nemében olyan szolgáltatás, amely nek párját hiába keressük csonka hazánk­ban. Azok a milliók, amelyek főleg birto­kos osztályok hozzájárulásából ifjaink tá­mogatására szolgáltak, igazán jó helyre estek s remélhetőleg hasznos magvetés­nek fognak bizonyulni a jövőben. Az ifjúság képviselői lelkes fogada­lommal köszönték meg, vármegyénk tár­sadalma pedig a legteljesebb elismeréssel! kiséri ezl az akciót, amelynek folytatását szívből kívánjuk, nagy érdeklődéssel ki­sérjük s mindenkinek jóindulatu pálifo­gásába ajánljuk . * A miniszterelnök olaszországi útja. Tanácskozás Hussolinival. — A király reggelit adott Bethlen tiszteletére Olaszország meleg rokonszenve Hagyarors/ág iránt. Budapest, május 16. (M. T. 1.) Róma, május 16. Valamennyi olasz lap a legnagyobb melegséggel üdvözli a magyar nemzet kiküldötteit. A Tribuna, I! Mondo, Popolo, Idea Nazionale közlik Beth­len életrajzát. Az Epoca vezércikket szentel a kiküldötteknek s biztosítja a magyar nem­zetet arról, hogyha másutt nem, itt rokonszenv vet találhat Magyarország, mert Mav gyarország ügye Olaszország ügye is Róma, május 16. Bethlen István minisz­terelnököt tegnap Mussolini olasz minisz­terelnökfogadta. Bethlen grófot Nemes Antal quirináli követ és gr. Khuen-Héderváry Sán­dor kisérte az olasz miniszterelnökhöz. — Bethlen az olasz miniszterelnökkel háromne­gyed órán keresztül bizalmas beszélgetést folytatott. Utána másfél órán keresztül Con­tarmival, a külügyminisztérium vezértitkárá­val tárgyalt. Ma délelőtt az olasz király ki­hallgatáson fogadta Bethlen István grófot, utána a király Bethlen tiszteletére villásreg­gelit adott. Erős küzdelem készül a közigazgatási reform ellen. Budapest, május 16. Magyar Hirlap. A közigazgatási re­formmal kapcsolatosan erős küzdelemre készülnek a pártok. A nagyobb emóció on­nan származik, hogy a belügyminiszter a tőrvénytervezet szövegéből semmit sem akar engedni, melyek az alapelvet érint­tenék s legeljebb csak részletkérdésében hajlandó módosítást tenni. Nemcsak az ellenzéki pártok körében készülnek erős küzdelemre, hanem magában a kormány­párton belül is. Az agrár demokrata kis­gazdapárt, a Schandl csoport és Gömbö­sék a leghatározottabban ellenzik a köz­igazgatás« reormját. Amennyiben ezeknek száma mintegy hetvenre tehető, eldön­tőttnek tekinthető a reform sorsa is. A vármegyék és városok képviselői­nek első közigazgatási ankétja alkalmá­val js már sokan állollak a javaslattal szemben. A városok polgármesterei az ankét elölt értekezletet tartottak Somogyi Szilveszter polgármester elnöklete mellett, mely értekezleten többek hozzászólása után arra a megállapodásra jutottak, hogy a városok reformját feltétlenül külön kell választani a vármegyei közigazgatás re­formjától s külön törvényben kell a vá­rosok reformját bizotsitani. Heltai színigazgató koncesszióját a szinészegyesület igazgató­tanácsa egyhangúlag megszavazta. Balia Kálmán nem kapott játszási engedélyt. — Márkus Emilia és Hegedűs Gyula Nyíregyházára jönnek. Nyiregyháza, május 16. Saját tudó­sítónktól. Az Országos Színész Egyesület igaz­gatótanácsa tegnap tárgyalta a vidéki színigazgatók játszási engedélyeit. Heltai Hugó koncesszióját a tanács egyhangúlag megszavazta, a Balla Kálmánét azonban aki Holtai utóda lett volna Sátoraljaújhe­lyen, elutasította mert tőkéje nincs, fel­szerelése pedig sem neki, sem Ujhely vá­rosának nincs. Sátoraljaújhely tehát két szék közül a pad alá került. Heltai szín­igazgató jelenleg Budapesten tartózkodik és vendégszereplésre szerződtelte Márkus Emíliát, Hegedűs Gyulát, Fehér Gyulát és Matánv Antalt. Budapest, május 16. (M. T. I.) A Manchester Guar dián ir­ja. Anglia és Olaszország teljesen egyet­értenek abban, hogy Magyarország részére! kölcsönt kell folyósítani. Nagyon sajnála­tos ezzel szemben, hogy Franciaország a kisantant sugalmazására meg akarja hiúsí­tani ezt a segítséget, Franciaország min­den áron azt akarja, hogy vagy M agy a Ír­ország fizesse meg a jóvátételi összeget előbb, vagy pedig azok fizessék meg he­lyette ,akik kölcsönt akarnak Magyaror­szág számára nyújtani. Anglia nem fe­lel azokért az esetleges következményekért ha Franciaország nem csatlakozik az an­gol állásponthoz. A felelősség kérdése az angol sajtóban. Budapest, május 16. (M. T. 1.) London, május 16 A Pal Mal Gazette nemrégiben kedvező hangon irt Magyarországról, azonban minden kedvezés dacára-is a sorok között ki lehe­tett olvasni ,hogv Magyarországol tarlja a cikk irója Németország háború alatti leg­erősebb támaszának s a Habsburg biroda­lom gerincének. Ezzel mintegy arra akart célozni ,hogy a háboruS bűnökért va]ó fe-

Next

/
Thumbnails
Contents