Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-16 / 109. szám

im május 16 JSfnforiDÉK 3 Szabolcs község alatt nyolc ősrégi sirra akadtak. Bronzkarpereces gyűrűs ősök. — Népvándorláskori sirok. Nyíregyháza, május 15. — A Nyriv­dék tudósítójától. Távol áll tőlünk a nagyotmondás szándéka is, amikor azt mondjuk, hogy, ta­lán alig van olyan domb, hosszan elnyúló gorcz, vagy magasabb hely Szabolcsban, ahol földmunkálatok alkalmával hajdan kori emberek csontvázaira, vagy azok mindennapi tárgyaira, eszközeire ne akadnának. Vármegyénk földjéből nap­fényre kerülő K a letűnt évezredekről be­szélő régiségek azonban sajnos, csak rit­kán mentetnek meg a tudomány számára, legtöbbször szándékosan pusziittatnak el, hányatnak szét. A most épülő törvényha­tásági utak ásatása alkalmával is több he­lyen találtak a munkások régi leletekre, melyeket tudatlanságból az úttestbe hány­tak. Annái nagyobb elismerés és köszö­net illeti a Timár— Balsa közti ut építését vezető Grósz Zoltán főmérnök, nemkü­lönben Illó József munkafelügyelő urakat kik nemcsak a munkások felfogadásakor hívták fel figyelmöket az előforduló ré­giségekre, de úgyszólván naponként ér­deklődnek ilyenek után. Éberségökn^kmeg is lelt az óhajtóit eredménye. A napokban nyolc sirra akadt Tóth Pál banda-gazda Szabolcs község alatti Vontatópart bevá­gásánál, mely közvetlen a bolt Tisza ka­nyarodásánál levő mély ut mellett van az 5 + 419 kl. szelvényben. Tóth Pál elmon­dásából tudják, hogy nem sorjában voltak a csontvázak, de valamennyi fejjel nyu­gotnak, lábbal keletnek feküdt. Egyiknek ujjain három gyürü, karcsontjain egy-egy karperecz volt. A többi csontvázaknál ta­lált még öt bronz karperecet, melyek kö­zött legértékesebb a nyitott s végén griff­ben végződő, kár, hogy közepén ketté tö­rölt. A három darab fülbevaló közül ket­tő sima bronzkarika, égy ezüstből való alsó hajíásán két-két gyöngyözött gyü­rücske között mozgatható csüngőrész alól bogyóban végződik, fölötte gömbös gyürü van. A talált tárgyak között van még kél és három sodronyból fonott nyakperec, végeik mini hurok és kampó járnak egy­másba. Előkerült még egy fétpityke és mészkőgyöngy. A csontvázak 180 cm. mé­lyen voltak. Álaltok 230 cmnyire a föld­szintől egy méter átmérőjű tűzhelyet ta­láltak azon egy ép holdsarlós fülű bronz­kori csuprot, távolabb nagy és vastag­falu edények töredékeit, egyiknek szája 12 cm. átmérőjű volt. Kiss Lajos muzeumőr a vett értesítés után azonnal kiment- a helyszínre. Kint­létekor találtak még elkorhadt csontvázat, a felerészben elporladl koponya alatt és körül volt két kengyel, zabola és egy fo­kos, nem messze tőle a domb szélén bronz karperecalaku csüngő díszt, mely­nek nyitott végződése kigyófejhez hason­lít. A talált tárgyak száma 22. Kiss Lajos állítása szerint a most bevetett, de ősszel felszabaduló magas hát megásatása ered­ménnyel járna. Csehszlovákia ipari válságát szanálná a Magyarországgal kötendő jóviszony. Budapest, május 14. Ismeretes, hogy a magyar miniszter­elnök és a pénzügyminiszter külföldi utja alatt egymásután hangzottak el csehszlo­vák részről hivatalos és nem hivatalos nyilatkozatok arról, hogy a csehszlovák köztársaságnak igen fonlos külpolitikai törekvése, hogy megteremtse közte és Magyarország közi a jóviszonyl és kimé­lyítse a két állam közti gazdasági vonat­kozásokat. Nem is burkolják a nyilatko­zatok azt, hogy a kívánt gazdasági kapcso­lat rájuk nézve bír elsősorban fontosság­gal. Hiszen nyilvánvaló, hogy a cseh és szlovenszkói ipar és kereskedelem nagy válságokkal küzd egyrészt a németországi események, másrészt egy agyonhallgatott osztrákoseh feszültség miatt. Alkalmunk volt erről a nagy kérdésről beszélgetést folyta tin olyan gazdasági állapotokat, viszont Magyarország hiva­talos felfogását cs kényszerűséget is a legjobb források alapján tudja. A kérdés ről a következőkben informált bennünket: — A csehországi gazdasági események okai minden titokbantartás dacára nyíl­tan fekszenek a világ szeme előtt. Gyö­kerük ott van abban a politikában, a mellyel a nemzetiségek tönkretételét for szirözták, másrészt, hogy értékmérő koro­nájukat hajtották fel fantasztikus és erő szakos pénzügyi manőverekkel a győzők horizontjára. Az elsővel megállították a termelést Szlovenszkóban, ahol a telepi tettek nem voltak képesek állandó politi­kai zavarok közt a kívánt uj gazdasági érát megteremteni, a pénzemelkedés pe­dig lehetetlenné telte végleg, hogy a ma gas értékekben kalkuláló cseh ipar piacot találhasson produktumai számára a köz vétlen szomszédoknál, viszont arra, hogy akár nyugat, akár kelel felé orientá lódhassék a* cseh ipar, szükségessé vált a tranzitállamok barátsága, amit a cseh külpolitika tett lehetetlenné . Megindult tehát az egész cseh ál­lami gazdasági élet felbomlása. A válság tavaly julius és augusztus hónapokban kezdett nagyon komoly arányokat ölteni ós azóta egyre süly ed a termelés, egyre több a munkanélküli. Különösen áll ez a helyzet a vasiparban és a fa term el és és ipari feldolgozás körül. Ma Csehszlová­kiában összesen két vasbánya van csak működésben, azokban is a legreduká]tabb üzemel tartják fenn. A faipar helyzete még súlyosabb, ami a németországi zava­rokkal egyenesen katasztrofális lett. A cseh fapiacnak Németország volt majd­nem egyetlen vásárlópublikuma, ugyanis Németország a jóvátételi szállítások ja­vára vette igénybe a cseh fatermékeket. — Hogy bekövetkeztek a Ruhr-események, Németország nem szállitt jóvátételt, te­hát nem is vásárol. — A második fő ipari vásárló Fran­ciaország volt. Azonban a tranzitáruk megakadtak Németországon és ujabban Ausztrián is ugy, hogy Csehszlovákiának úgyszólván nincs kijárata most nyugat­kelet felé, exportot nem csinálhat a ter­mésfelesleg arányában. A Magyarország­gal való barátságot a legsürgősebljen ke­resnie és megtalálnia kell a maga legfőbb érdekei szempontjából. — Magyarország természetes kész a kölcsönösség alapján való teljes gazda­sági és politikai jóviszonyra az összes szomszédállamokkal. Ezt a hajlandóságot sose titkoltuk, sőt nyíltan hangoztattuk mindig. Kormányunk számtalan esetben telt ajánlatokat ilyen államközi viszony kiépítésére, nem sok eredménnyel eddig. A helyzet részünkről nem változott, meg­egyezési hajlandóságaink ugyanazok. — Épp ezért hiszem, hogy a félmegegyezésü tárgyalások nemsokára újrakezdődnek és sikerül érdemleges és kölcsönös gazda­sági egyezséget kötni szádokkal. (K. E. K most már a szóm­Az Országos Katolikus Szövetség gyűlései. A katholikus hitélet mélyítését sogiti előre évtizedek óta az Országos Katholi­kus Szövetség hilbuzgalmi szakosztálya, a mely Prohászka Ottokár püspök és Zadra­vecz István tábori püspök elnökiésével működik. A szakosztály a mujl napokban tartott ülésén Szentiványi Károly rátóti prépost előadása után megállapította leg­közelebbi munkarendjét, mejynek értel­mében egyházmegyénként megszerv zi népmissziós egyesületeit, valamint erős mozgalmat indít a világi lérfiak apostolko­dásának rendes terv szerint való bekap­csoláséra. Rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg ülését az Országos Katojikus Szövet ség közművelődési szakosztálya is, mely­nek elnöke Prohászka Ottokár püspök, másodelnöke pedig Leopold Antal pre­látus. A Prohászka püspök elnöklésével lefolyt ülésen többek között részt vettek Zichy János gróf, Zadravecz István, Zsembery István ügyvezető aLelnök, Bleyer Jakab, Bársony János, Kiss Já­nos, Volkenberg Alajos egyetemi taná­rok, Kindy Zoltán, Krisztics Sándor, Kri­záid Ottó, Szentiványi Károly, Szölgyán Ferenc, Kursenreiter Károly, Koesán Ká­roly, Gerevich Tibor dr. az esztergomi primási muzeum igazgatója, egyetemi, ma­gántanár a szakosztály előadója összefog lalóan ismertette a. szakosztálynak a múlt­ban kifejtett munkásságát, mely a katoli­kus naggyüléseken és a szakosztályban a tudományok népszerűsítésére, a katolikus irodalom ápolására, az egyházmüvészetek fejlesztésére azóta jórészt már megvaló­sult eszméket adott. Az elnöklő püspök és többek hozzászólásával részletesen fog­lalkozott a szakosztály legközelebbi mun­katervével, amelyet a már meglévő és eredményesen működő katolikus kujturá Iis intézmények bevonásával fog megva­lósitani. A Szövetség szociális szakosztálya e hó végével tartja érdemleges ülését. * Amerikában agyonlőttek egy kállósemjéni magyart A Szabadság c. amerikai magyar lap­ból értesülünk egy Szabolcsból Ameriká­ba került magyar ember tragikus halálá­ról. Irinyi Józsefet, akinek sziljei Cleve­landban jaknak, a Pennsylvania állam­beli Jennersen egyik közelmúlt vasárna­pon agyonlőtték. Irinyi Szabolcsból, Kál­lósemjénből került Amerikába. A Szabad­ság a következőket irja róla: Hétfőn reggel egy szűkszavú távirat érkezett a .Woodland avenue 9111 szám alatt lakó Irinyi Sándorhoz, amelyben ar­róí értesítették, hogy a pennsylvaniai Jen­nersen dolgozó 26 éves fiát vasárnap jen­nersi lakásán agyonlőtték. A szülők azonnal intézkedtek, hogy szerencsétlen véget ért fiuk holtteste ide szállitlassék és az még kedden este meg is érkezett. A temetés csütörtök délután ment végbe a Woodland avenue 9111 szám alatt levő gyászházból és az East 79-ik utcai református templomból. A Wood­Jandi temetőbe fogják örök nyugalomra helyezni. Irinyi Józsefet a szabóicsmegyei Kál­lósemjénen született, halálát atyján, Iri­nyi Sándoron és nején Török Juliannáin kívül özvegye Birke Anna és 4 éves le­ánykája gyászolják. A temetést Jakab Ist­ván é's Fia temetkezési vállalata rendezi. A csatád még nem hajlott egyebet a gyilkosság részleteiről, minthogy a gyil­kost elfogták. A letles revolverrel lőtt ál­dozatára. A golyó Irinyi József mellét fúrta ál és azonnal megölte.

Next

/
Thumbnails
Contents