Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-15 / 108. szám

rm aasammmmm mssmmKauMnmceJita 1923, május 15. A Turáni Kör sajtódélutánja. A Szabolcsvármegyei Turáni Kör el­nökségének meghívására illusztris l'ővá­rosi újságírók jöttek Nyíregyházára, hogy előadást tartsanak a keresztény és nem­zeti gondolat célkitűzéséért harcoló ma­gyar sajtóról és bensőségesebbé tegyék a keresztény magyar újságoknak városunk közönségével való kapcsolatát. Dr. Berkes Róbert, a Keresztény Sajtó vállalat igaz­gatója, Harsányi Zsolt, a kiváló magyar író és dr. Tóth László, a keresztény magyar publicisztika egyik vezető férfia, a Nem­zeti Újság felelős szerkesztője jelentek meg a Korona szálló nagytermében ren­dezett sajtódélutánon, ahol a Turáni Kör • lelkes gárdája ovációval fogadta a keresz­tény magyar, újságírás bajnokait. A Kör nevében Énekes János prépost kanonok meleg szavakban üdvözölte a fővárosi író­kat, akik közül először dr. Berkes Róbert igazgató ült az előadóasztalhoz. Dr. Ber­kes lebilincselően közvetlen előadásában vázolta a sajtó fejlődése útját az újság­írás bölcsőjétől kezdve a Times-ig, a ro­tációsok gigászi munkateljesitményéig. — Gondolatkeltő képe tadott a külföldi majd a magyar újságírásról s élénk ér­deklődést keltő intimitásokat mondott el a nagy lapok szerkesztői és technikai mü helyéből. Jellemző szavakban méltatta a talentumos* újságíró kvalitásait, a keresz­ténysajtó kiváló gárdáját, majd lelkes visszhangot, keltő előadása végen arra kérte a keresztény sajtó olvasótáborát, hogy lépjen barátibb, bizalmasabb, köz vetlenebb érintkezésbe a keresztény uj ságir ássál. Az élénk tapssal fogadott előadás után Harsányi Zsolt lépett a pódiumra és két izigvérig magyar rajzot és egy rendkívül hatásos legendát olvasott fel. Az irreden­ta erejű, remekbe 'készült írásokat gyö­nyörködve és lelkes megindultsággal hall­gatta a közönség. Meleg ovációban ünne­pelték a kiváló magyar irót, aki a szenve dő magyar élet biztos látója és ábrázolója a magyar irodalom reneszánszának egyik biztató értéke. Harsányi ZsolL után dr. Tóth László a Nemzeti Újság felelős szerkesztője mondott gyujló hatású be­szédet a keresztény újságírás élelreébre­désérőf és a keresztény újságírásról, mint a magyar nemzeti kultura létének feltételé ről. Magyar társadalom történelmi fejtege­tései megdöbbentő képet tártak a hallga, lóság elé a magyar középosztály válsága ról, a magyar sajtó elidegenedéséről. Majd a kommün bukása után életrekelő keresz­tény magyar sajtó jelentőségét méltatta nagy hatást keltően. A magyar leievény­ből ugy nőtt ki ez a sajtó — mondotta — mint Isten kardja, kernényen, diadal masan, hogy megvédje a magyarságot. Be­széde végén a keresz tény sajtó támogatá­sára lelkesítette a hallgatóságot. Ödai lendületű végszavai nyomán percekig tarló taps viharzott fel . Este 8 órakor a Korona éttermében a Turáni Kör társas vacsorát rendezeti, a melyen nagyszámban jelentek meg a Kör tagjai A vacsorán nagyhatású beszédek hangzottak el s melegen ünnepelték a keresztény sajtó munkásait. ••••••••••••••••a [ Glück Jenő a buiorás*uliázában gg Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. alatt g|j mélyen leszállított áron vásárolhat g gg modern háló, ebédlő stb. beren- ggí Az ág. h. ev. egyház képviselőtestületi közgyűlése riegkezdik a tanyai istentiszteletek tartását. — A felügy^Jői állás betöl­tésének kérdése. — Az énekeskönyvet az egyház nyomatja. «34-38 dezést és különféle bútorokat, mmmm&m^ummwmmmmm Nyíregyháza, május 14. A Nyirvidék tudósítójától. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel közgyűlést tartott az ág. h. ev. egyház Geduly Henrik püspök, igazgató-lelkész és jánosbokori Kovács András II. felügyelő elnöklete mellett. ^ közgyűlésen igen sok nagyfontosságú ügy került fetárgya­lásra . Egyik legfontosabb tárgy so rozali pon­tot a tanyai istentiszteletek kérdése képez­te. Geduly Henrik püspök már kész javas­lattal állott elő a szombat este tartott ta­nácsülésen s annak javaslata alapján a kép viselőtestület a tervezetet ellogadta. —/A pünkösdi ünnepek után meg is kezdik a tanyai hívek látogatását s ott különösen az öregek, betegek részére való istentisz­teletek tartását, mint akik nincsenek ab­ban a helyzetbein, hogy a templomtól több órás- távolságra eső tanyájukról a városba jöhessenek. A dr. Prok Gyula halálával megüre­sedett felügyelői széket az egyház a lehe­tőség szerint egyhangúlag szeretné be­tölteni s ezért az egyházhivek különböző rétegeiből álló bizottságot hívnak egybe, akik remélhető megállapodásra juthat­nak s ezáltal a nagy egyház méltóságához illően ejthetik meg a kívánatos egyhangú választást. A közgyűlés egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt az, amikor az uj énekes­könyv ügyét tárgyalták. Már korábban gyüjtőivekeu aláírások történték az uj énekeskönyv megvásárlására, azonban a folyton emelkedő papír és nyomdai árak mellett célt nem tudtak érni, mert a jegy­zések nem biztosilotlák a kívánt összeget. Nagyon felemel ően hatott jánosbokori Kovács András II. felügyelő elhatározása aki uj gyűjtőivel bocsátott ki, melyben a módosabb egyházhiveket arra szólította fel, hogy adjanak kamatmentes kölcsönt az egyháznak az énekeskönyv kinyoma­tására s mindjárt meg is kezdte az alá­írást 50000 koronával. A példa lelkesi­tően hatott s alig pár perc alatt, ott a közgyűlésen fél millió koronás kölcsön í megajánlás történt. Remélik, hogy. már. e héten együtt lesz a körülbelül szüksé­ges 3—4 millió korona s akkor közvetlenül az ünnep után, tehát már a jövő hét elején, megkezdik az énekeskönyv kinyoniatását. Több pénzügyi kérdésben is döntött a közgyűlés, melv emelkedett hangulatban háromnegyed egy órakor ért véget. Guítmann Lajos tánciskolájának j r J T TD T" 1 TT­pvrárn hália « XJL _L JT\ JLLI XV. évzáró bálja. Nyíregyháza, május 14. Saját tudósí­tónktól. Nem a régi idők elavult »próbabáh-ja, nem sablonos mozdulatok gépszerű ismétlése s egyáltalában nem magától értetődő iskola­szerű tánc jellemezték a tegnapi évzáró mű­sort, hanem a test vonalaiinak, a mozgások hullámainak szépségében való művészi el­mélyülés. Az uj idők táncának ritmikája és a klasszikus táncmozdulatok röneszánsza har­monikus vegyül és ben. A zetne és tánc szoro­sabbra való fűzése, s az eddig egy, vagy két ütemnyi terjedelemre szorított táncmozgás­nak a zenei tartalom arányaihoz való kiter­jesztése, ezek a Guttmann tánctanár elvei. — Csak igy érzékeltetődik, mennyi paedagógiai érték van a tánenievelésben, s mennyi művé­szet a tánckultuszban. Nebenmuyer Irén és Révész Klári tarain­tellája vezették be a műsort. Ügyes mozdu­lataikon látszik a tanítás eredménye. Osgyáni Panni ballettszerü tánca élénk feltűnést kel­tett. Kecsesség és hajlékony könnyedség jel­lemzik táncát. A Hoffmann Berta, Bodor Marika, Doctor Edit és Ahrenfeld Magda ál­tal előadott klasszikus kargyakorlatok artisz­tikusak voltak. Nagy sikere volt a Rigó Totyi és !\lár julika által előadott tánckettősnek, valamint a Fried Amnu és Schön Rózsi bojár táncának. Ehrenfeld Magda matróztánca és Bodor Marika tánca nagy előrehaladottságot árultak el. Doctor Edit tánca, a jelen és mult táncának művészi érzékkel karrikirozott ösz­szeHasonlitása élénk derültséget és nagy si­kert aratott. Ugyancsak frenetikus sikere volt a kis Schön Sárinak, aki bámulatos ráter­mettséggel és hajlammal bír a tánemüvészet­hez. A műsort jól sikerült diszpalotás fejezte be, amelyben Bodor Kornélia, Jármy Éva, Jóba Sáry, Füzesséry Baba, Ra csek Margit, Zergényi Mária, Harsányi Baba és Török Satzi vettek részt. Műsor után záróráig tartó tánc volt. Az előadáson nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, ami fényes bizonyítéka annak a pártfogásnak és rokonszenvnek, amellyel a publikum Guttmann Lajos tánc­nevelési működésével szemben viseltetik. 7it%s»Sc Háza & Diadalban Prot. KIS NAPTÁR: •Május 15. K^dd. Kath. S. János. Zsófia. Városi Szirtház : Szulamith (8 órakor.) Diadal-Mozgó : A szerelem kalandora. Csak felnőtteknek (3, 5, 7 és 9 órakor.) A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó gálatot. és Farkas-félék tartanak éjjeli szol A sajtóról beszéltek ma illusztris nevű fővárosi előadók szépet, böl­cset a nyíregyházi publikumnak. A sajtóról valaha, Kemény Zsigmond, Jókai korában nem kellett sokat beszélni az olvasóknak, a sajtó beszélt önmagáról. Igazat irt. Min­den körülmények között t mindenkivel szent­ben. Ez volt a sajtóetika princípiuma. A közönség itélt. Jókai Esti Lapok c debre {­ceni újságát az első napokban szétkapdosta a közönség. A szivekhez szólt, az elméket tar­totta kezében. Ma? Tanítani kell a sajtóetikái Mi rontotta meg az írott szó valutáját ? Akik irják, akik olvassák ? Nagy igazságtalanság a sajtóra hárítani mindent, a sajtó munkásait vádolni mindenért. El posványosodott a közélet. Igazság köntösében jelmik meg a haszonlesés, az önérdek. Ezt az elgonoszodott életet szolgálja ki a sajtó. Teremtsenek tiszta közéleti atmoszférát, olyant, amelyben újra feldoboghat az igazat mondó magyar sajtó szive. A Kemény Zsigmondok, Jókaíak, Koi­suthok újságon át alkotó magyar lelke. Azt a tiszta szavú magyar újságot pedig, amelyé­nek bajnokai magasan lobogtatják a közéleti politikai, irodaim' moralitás zászlóját ön­feláldozó odaadással kell támogatnia mi\n r áenkinek. — Személyi hír. Geduly Henrik ti­szaker. ág. h. ev püspök ma reggel Mis­kolcra utazott, hogy olt a város polgár­mesterével és a vármegye alispánjával az Eperjesről Miskolcra elhelyezett jogaka­démia további fennmaradása tárgyában tartandó tanácskozáson részt vegyen.

Next

/
Thumbnails
Contents