Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-15 / 108. szám
rm aasammmmm mssmmKauMnmceJita 1923, május 15. A Turáni Kör sajtódélutánja. A Szabolcsvármegyei Turáni Kör elnökségének meghívására illusztris l'ővárosi újságírók jöttek Nyíregyházára, hogy előadást tartsanak a keresztény és nemzeti gondolat célkitűzéséért harcoló magyar sajtóról és bensőségesebbé tegyék a keresztény magyar újságoknak városunk közönségével való kapcsolatát. Dr. Berkes Róbert, a Keresztény Sajtó vállalat igazgatója, Harsányi Zsolt, a kiváló magyar író és dr. Tóth László, a keresztény magyar publicisztika egyik vezető férfia, a Nemzeti Újság felelős szerkesztője jelentek meg a Korona szálló nagytermében rendezett sajtódélutánon, ahol a Turáni Kör • lelkes gárdája ovációval fogadta a keresztény magyar, újságírás bajnokait. A Kör nevében Énekes János prépost kanonok meleg szavakban üdvözölte a fővárosi írókat, akik közül először dr. Berkes Róbert igazgató ült az előadóasztalhoz. Dr. Berkes lebilincselően közvetlen előadásában vázolta a sajtó fejlődése útját az újságírás bölcsőjétől kezdve a Times-ig, a rotációsok gigászi munkateljesitményéig. — Gondolatkeltő képe tadott a külföldi majd a magyar újságírásról s élénk érdeklődést keltő intimitásokat mondott el a nagy lapok szerkesztői és technikai mü helyéből. Jellemző szavakban méltatta a talentumos* újságíró kvalitásait, a kereszténysajtó kiváló gárdáját, majd lelkes visszhangot, keltő előadása végen arra kérte a keresztény sajtó olvasótáborát, hogy lépjen barátibb, bizalmasabb, köz vetlenebb érintkezésbe a keresztény uj ságir ássál. Az élénk tapssal fogadott előadás után Harsányi Zsolt lépett a pódiumra és két izigvérig magyar rajzot és egy rendkívül hatásos legendát olvasott fel. Az irredenta erejű, remekbe 'készült írásokat gyönyörködve és lelkes megindultsággal hallgatta a közönség. Meleg ovációban ünnepelték a kiváló magyar irót, aki a szenve dő magyar élet biztos látója és ábrázolója a magyar irodalom reneszánszának egyik biztató értéke. Harsányi ZsolL után dr. Tóth László a Nemzeti Újság felelős szerkesztője mondott gyujló hatású beszédet a keresztény újságírás élelreébredésérőf és a keresztény újságírásról, mint a magyar nemzeti kultura létének feltételé ről. Magyar társadalom történelmi fejtegetései megdöbbentő képet tártak a hallga, lóság elé a magyar középosztály válsága ról, a magyar sajtó elidegenedéséről. Majd a kommün bukása után életrekelő keresztény magyar sajtó jelentőségét méltatta nagy hatást keltően. A magyar leievényből ugy nőtt ki ez a sajtó — mondotta — mint Isten kardja, kernényen, diadal masan, hogy megvédje a magyarságot. Beszéde végén a keresz tény sajtó támogatására lelkesítette a hallgatóságot. Ödai lendületű végszavai nyomán percekig tarló taps viharzott fel . Este 8 órakor a Korona éttermében a Turáni Kör társas vacsorát rendezeti, a melyen nagyszámban jelentek meg a Kör tagjai A vacsorán nagyhatású beszédek hangzottak el s melegen ünnepelték a keresztény sajtó munkásait. ••••••••••••••••a [ Glück Jenő a buiorás*uliázában gg Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. alatt g|j mélyen leszállított áron vásárolhat g gg modern háló, ebédlő stb. beren- ggí Az ág. h. ev. egyház képviselőtestületi közgyűlése riegkezdik a tanyai istentiszteletek tartását. — A felügy^Jői állás betöltésének kérdése. — Az énekeskönyvet az egyház nyomatja. «34-38 dezést és különféle bútorokat, mmmm&m^ummwmmmmm Nyíregyháza, május 14. A Nyirvidék tudósítójától. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel közgyűlést tartott az ág. h. ev. egyház Geduly Henrik püspök, igazgató-lelkész és jánosbokori Kovács András II. felügyelő elnöklete mellett. ^ közgyűlésen igen sok nagyfontosságú ügy került fetárgyalásra . Egyik legfontosabb tárgy so rozali pontot a tanyai istentiszteletek kérdése képezte. Geduly Henrik püspök már kész javaslattal állott elő a szombat este tartott tanácsülésen s annak javaslata alapján a kép viselőtestület a tervezetet ellogadta. —/A pünkösdi ünnepek után meg is kezdik a tanyai hívek látogatását s ott különösen az öregek, betegek részére való istentiszteletek tartását, mint akik nincsenek abban a helyzetbein, hogy a templomtól több órás- távolságra eső tanyájukról a városba jöhessenek. A dr. Prok Gyula halálával megüresedett felügyelői széket az egyház a lehetőség szerint egyhangúlag szeretné betölteni s ezért az egyházhivek különböző rétegeiből álló bizottságot hívnak egybe, akik remélhető megállapodásra juthatnak s ezáltal a nagy egyház méltóságához illően ejthetik meg a kívánatos egyhangú választást. A közgyűlés egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt az, amikor az uj énekeskönyv ügyét tárgyalták. Már korábban gyüjtőivekeu aláírások történték az uj énekeskönyv megvásárlására, azonban a folyton emelkedő papír és nyomdai árak mellett célt nem tudtak érni, mert a jegyzések nem biztosilotlák a kívánt összeget. Nagyon felemel ően hatott jánosbokori Kovács András II. felügyelő elhatározása aki uj gyűjtőivel bocsátott ki, melyben a módosabb egyházhiveket arra szólította fel, hogy adjanak kamatmentes kölcsönt az egyháznak az énekeskönyv kinyomatására s mindjárt meg is kezdte az aláírást 50000 koronával. A példa lelkesitően hatott s alig pár perc alatt, ott a közgyűlésen fél millió koronás kölcsön í megajánlás történt. Remélik, hogy. már. e héten együtt lesz a körülbelül szükséges 3—4 millió korona s akkor közvetlenül az ünnep után, tehát már a jövő hét elején, megkezdik az énekeskönyv kinyoniatását. Több pénzügyi kérdésben is döntött a közgyűlés, melv emelkedett hangulatban háromnegyed egy órakor ért véget. Guítmann Lajos tánciskolájának j r J T TD T" 1 TTpvrárn hália « XJL _L JT\ JLLI XV. évzáró bálja. Nyíregyháza, május 14. Saját tudósítónktól. Nem a régi idők elavult »próbabáh-ja, nem sablonos mozdulatok gépszerű ismétlése s egyáltalában nem magától értetődő iskolaszerű tánc jellemezték a tegnapi évzáró műsort, hanem a test vonalaiinak, a mozgások hullámainak szépségében való művészi elmélyülés. Az uj idők táncának ritmikája és a klasszikus táncmozdulatok röneszánsza harmonikus vegyül és ben. A zetne és tánc szorosabbra való fűzése, s az eddig egy, vagy két ütemnyi terjedelemre szorított táncmozgásnak a zenei tartalom arányaihoz való kiterjesztése, ezek a Guttmann tánctanár elvei. — Csak igy érzékeltetődik, mennyi paedagógiai érték van a tánenievelésben, s mennyi művészet a tánckultuszban. Nebenmuyer Irén és Révész Klári taraintellája vezették be a műsort. Ügyes mozdulataikon látszik a tanítás eredménye. Osgyáni Panni ballettszerü tánca élénk feltűnést keltett. Kecsesség és hajlékony könnyedség jellemzik táncát. A Hoffmann Berta, Bodor Marika, Doctor Edit és Ahrenfeld Magda által előadott klasszikus kargyakorlatok artisztikusak voltak. Nagy sikere volt a Rigó Totyi és !\lár julika által előadott tánckettősnek, valamint a Fried Amnu és Schön Rózsi bojár táncának. Ehrenfeld Magda matróztánca és Bodor Marika tánca nagy előrehaladottságot árultak el. Doctor Edit tánca, a jelen és mult táncának művészi érzékkel karrikirozott öszszeHasonlitása élénk derültséget és nagy sikert aratott. Ugyancsak frenetikus sikere volt a kis Schön Sárinak, aki bámulatos rátermettséggel és hajlammal bír a tánemüvészethez. A műsort jól sikerült diszpalotás fejezte be, amelyben Bodor Kornélia, Jármy Éva, Jóba Sáry, Füzesséry Baba, Ra csek Margit, Zergényi Mária, Harsányi Baba és Török Satzi vettek részt. Műsor után záróráig tartó tánc volt. Az előadáson nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, ami fényes bizonyítéka annak a pártfogásnak és rokonszenvnek, amellyel a publikum Guttmann Lajos táncnevelési működésével szemben viseltetik. 7it%s»Sc Háza & Diadalban Prot. KIS NAPTÁR: •Május 15. K^dd. Kath. S. János. Zsófia. Városi Szirtház : Szulamith (8 órakor.) Diadal-Mozgó : A szerelem kalandora. Csak felnőtteknek (3, 5, 7 és 9 órakor.) A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó gálatot. és Farkas-félék tartanak éjjeli szol A sajtóról beszéltek ma illusztris nevű fővárosi előadók szépet, bölcset a nyíregyházi publikumnak. A sajtóról valaha, Kemény Zsigmond, Jókai korában nem kellett sokat beszélni az olvasóknak, a sajtó beszélt önmagáról. Igazat irt. Minden körülmények között t mindenkivel szentben. Ez volt a sajtóetika princípiuma. A közönség itélt. Jókai Esti Lapok c debre {ceni újságát az első napokban szétkapdosta a közönség. A szivekhez szólt, az elméket tartotta kezében. Ma? Tanítani kell a sajtóetikái Mi rontotta meg az írott szó valutáját ? Akik irják, akik olvassák ? Nagy igazságtalanság a sajtóra hárítani mindent, a sajtó munkásait vádolni mindenért. El posványosodott a közélet. Igazság köntösében jelmik meg a haszonlesés, az önérdek. Ezt az elgonoszodott életet szolgálja ki a sajtó. Teremtsenek tiszta közéleti atmoszférát, olyant, amelyben újra feldoboghat az igazat mondó magyar sajtó szive. A Kemény Zsigmondok, Jókaíak, Koisuthok újságon át alkotó magyar lelke. Azt a tiszta szavú magyar újságot pedig, amelyének bajnokai magasan lobogtatják a közéleti politikai, irodaim' moralitás zászlóját önfeláldozó odaadással kell támogatnia mi\n r áenkinek. — Személyi hír. Geduly Henrik tiszaker. ág. h. ev püspök ma reggel Miskolcra utazott, hogy olt a város polgármesterével és a vármegye alispánjával az Eperjesről Miskolcra elhelyezett jogakadémia további fennmaradása tárgyában tartandó tanácskozáson részt vegyen.