Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-10 / 105. szám

Sjríregyliáza, 1923. május 10. # Csütörtök Ara 50 korona. XLíV, évfolyam 105. * szais* Előfizetési «rak helyben és vidéken: &gy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LASZL.O. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT S. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Munkásbiztositás A vármegyei törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésén volt szó a munkásbiztositásról ,annak kapcsán, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszterinek, talán törvény, talán rendelettervezete, vagy rendelete szerint, a hatpsági orvosok, a munkásbiztositó pénztári orvosi teendők végzésére is kirendelhetők legyenek. ( Ennek a kérdésinek kapcsán vetette fel Énekes János prépost-kanonok, törvényhatósági bizottsági tag azt, hogy eddig semmi gondoskodás nem történt a munkásság aggkori és nyugdíjellátása tekintetében. Szerinte a munkaadók is sokkal nagyobb simpathiával tekintenék a a munkásbiztositás ügyét, ha látnák, hogy erűnek az intézménynek kapcsán az elöregedett munkásság, munkaképtelenségének napjaiban, mentesítve legyen az aggkor súlyos gondjaitól, ha tisztességes emberi megélhetéséről a társadalom gondoskodnék. Konkrét javaslatot nem tett a felszólaló, amint ahogyan ezt a kérdést nem is lehet egy rövid felszólalás keretében kellőképen kifejteni, különösein, ha a kérdés nem is volt napirenden és nem is volt még előkészítve. Itt azonban, ezeken a hasábokon meg kell emlékeznünk a felszólalásról, mert hiszen ezt a kérdést sok esztendeje mi is napirenden tartjuk, sajnos, csak a mi »ólomkatonáink« dübörgő lépteiinek kapcsán. A munkásbiztositás mai formájában amikor csupán a betegség esetére való biztosítás van rendszeresítve és kiépítve, az egész kérdésnek csak egy része, csupán csőink ja. Ebben a formájában is sociális javakat oszt, ámde nem elég csupán a megbetegedett munkásnak munkaereje visszaadásáról gondoskodni és csak addig törődni azzal, a munkással, amig az, a maga munkaerejét, foltozgatva is szolgálatába tudja bocsátani a nemzeti munkálnak, hanem arról is kell gon doskodni, hogy akkor, amikor már fizikái és szellemi ereje elhagyja, .avagy azok munkaképessége csökkent, legyen módja a fizikai és a szellemi munkásnak az élet hátralévő részét az elpusztulás, a támasznélküliség súlyos és kétségbeejtő gondjai nélkül is leélnie. Ma, a munkások rokkant és nyugdijbizto sitása, csupán az önsegélyezés társadalmi erejére van utalva. fCözel három évtizeddel ezelőtt alakult meg a »Magyarországi Munkáf sok Rokkant- és Nyugdíj Egylete«, amelynek kiterjedt taglétszáma, az ország megcsonkítása folytán erősen lecsökkent. Mindamellett tagjainak megadja mindazokat a segélyeket, amelyeket azok az alapszabályok értelmében rokkantságuk idejére nyerhetnek. Kétségtelen, hogy ezt a sociális jelentősé gében nagy feladatot, az egész nemzettestnek kellene alátámaszatnia. Elérkezett végre az ideje annak ,hogy a muinka rokkantjairól gondoskodjunk. Épen ezért kell örömmel megemlékeznünk Énekes János prépost-kanonok sociális gondolkodásának megnyilatkozásáról, mert talán első izben haimgzott az el olyan helyen, ahomnan a hangok már fellebb is hatolnak és talán elérhetjük azt az időt. amikor valóban testté válik a munkásbiztositás abban a formájában, aminőnek azt el kell képzelnünk, de amely formáját a becsületesen dolgozott és munkaerejét a magyar nemzetgazdaság szolgálatába állított munkásember, legyen az akár fizikai, akár szellemi munkás, méltán megérdemli. Hisszük és reméljük, hogy azok a szavak amelyek e felszólalásnál elhangzottak, megtermik a maguk gyümölcsét annak ellenére is, hogy kifejezett javaslat és határozatnak formáját nem is öltötték magukra. (P.) A tisztviselőkérdés megoldása küszöbön áll. Magyar Hírlap írja. A tisztviselők ügyének állandó napirenden való tartása céljából egy négy lagból álló választmány folytatja a megbeszéléseket s egyben végzi az esetenként szükséges előkészítő munkálatokat. A választmány elnöke Szilágyi Lajos, aki ma délután 5 órára a parlament egyik tárgyaló termébe tanácskozást hívott egybe. A tanácskozáson Daruváry Géza helyettes kormányelnök is részt fog venni. A bizottság szombaton is ülésezik, meiyen előreláthatólag már olyan "határozatokat is hozhatnak, ! mellyel igen sok nehéz kérdés fog megöl- ( Nagy tűzvész Lőcsén. Elpusztult a remek lőcsei templom. Budapest, május 9. (M. T. 1.) A Prágai Magyar Hírlap írja, hogy nagy tűzvész pusztított a közelmúlt napokban Lőcsén, melyben a Felvidék egyik legszebb és legértékesebb műemléke a lőcsei templom is a lángok martaléka lett. A tűz folytán a torony reádőlt a templom menye:zetére, azt átszakította s jgy a templom teljesen elpusztult. Az oltásnál hat tűzoltó és két katona szenvedett súlyos sérülést. A tűzben k/lenc ház égett porrá. A felbecsülhetejlen értékű templom elpusztulásán kivül a kár másfél millió cseh korona. A tűz oka ismeretlen. Csehország már békét szeretne szomszédaival. Budapest, május 9. (51, T. I.) A prágai külügyminisztérium hivatalos lapja a Zahranicni Politika sugalmazott cikket közöl, melyben az a felfogás érvényesül, hogy Csehország Franciaország iránt bizalommal viseltetik, benne látja Középeurópa békéjének legfőbb biztosítékát, azonban ez legkevésbbé sem jelentheti azt, hogy ellensége. legyen ezáltal Németországnak és Magyarországnak. Nemcsak gazdasági érdeke, hanem a béke. fenntartásának is érdeke, hanem a béke fenntartásának érdeszomszéd államaival békés viszonyt tartson fenn . Menekülnek a thráciai bolgárok Budapest, május 9. (M. T. 1.) A Bolgár Távirati íroda jelentése szerint 165 család érkezett a bolgár ha*tárra, akik valamennyien igen siralmas helyzetben varrnak. Nyugat Thráciából a görögök minden bolgárt ki akarnak üldözni. Minden nap ujabb és ujabb menekülők csapatját várják. dásra jutni. A bizottság az összes állami és egyéb közalkalmazottak sérelmes ügyét, különö sen pedig a nyugdijasok és a nyugdíjas katonatisztek ügyét vette beható tárgyalás alá. A nyugdijasok ügyei a vidéken, mint a fővárosban egyaránt sok sérelmei szenvedtek azáltal, hogy a megállapított segély különbözetet még mai napig sem kapták meg sokan. Az összes tisztviselőket sérelem érte azáltal, hogy a lakbérilletményt nem kapták meg s ezáltal sokan kényes helyzetbe kerültek a lakásadójuk kai szemben Kormányférfiaink Londonban. Budapest, május 9. (M. T. I) Londonj hói jelenti a Havas-ügynökség. A Times ! munkatársa beszélgetést folylalolt Bethlen I Istvánnal és Kállay pénzügyminiszterrel. Bethlen kijelentetfe a lap munkatársa elolt hogy utjoknak egyik célja az, hogy megnyugtassák a külföldet Magyarország céljairól s megcáfolják azt a sürün terjesztett hírt, hogy Magyarországnak háborús céljai vannak. Kállay a lap munkatársa előtt Magyar ország pénzügyi helyzetéről s ezzel kapcsolatos külföldi utjuk céljairól adott nyi latkozatot. Parisban ezalatt a jóvátételi bizottság magyar osztálya folytatja tárgyalásait. — Korányi Frigyes báró ezért nem is indulhatott el Londonba: Bethlen István Londonból Parisba tér vissza s innen va sárnap megy Rómába. Mussolini a határtól kezdve külön kalauzt bocsát kormány férfiaink rendelkezésére. Terjed az orosz felkelés Budapest, május 9. (M. T. 1.) Belgrádi jelentés szerint az orosz ellenforradalmárok felkelése, különösen a Don vidékén, mind nagyobb méreteket ölt. A szovjet kormány reméli, hogy el fogja tudni fojtani a mozgalmat. Siberek garázdálkodása Vasmegyében. Budapest, május 9. Magyar Kurír. Vas vármegye községeiben, különösen a nyugati részeken veszedelmes siber banda rontja a magyar pénz értéjkét. Azt a hírt terjesztik, hogy a 25.000 koroinás pénzinek nincs meg a névértéke. A parasztok ezért az ennél kisebb értékű bankjegyeket visszatartják a forgalom elől s a 25.000 koronás bankjegyet inévértékén alul adják el az összesereglet siberhadnak. A hatóság erélyes intézkedéseket tett foganatba a csalóküzelmeinek megfékezésére.