Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-09 / 104. szám

Í9S3. május 9. JSÍYÍRBTDÉF • ii i iiiBüii—

Ii—

ilium 11 ^>•••!• iin >fcniiii—iifciniiiiiw—r

inw»MiTaa ti i rmaibmbém A felvidéki tótok elkeseredése egyre növekszik a csehek ellen. Budapest, május 8. A legutóbbi bázeli interparlamentáris unió kisebbségi konferenciáján megindítóit elkeseredési hullám egyre nagyobb é3 veszedelmesebb mérveket kezd ölteni Szlovens^kó tótja között. A konferencián ugyanis a cseh kormány megbízottja, dr. Uhtir delegátus teljesen elferdítette a tótok helyzetéről adott beszámolója adatait, a szlovenszkói lakosságot összefonoítnak nyilvánította a cseh államegységgel és megakadályozta, hogy a plénum elé kerüljenek olya'n bizonyítékok amik nyilvánvalóvá teszik a cseheknek a tótok eilen elkövetett sorozatos jogsérelmeit Alkalmunk volt beszélgetést folytatni egy, a szlovenszkói politikai helyzetet jól ismerő politikussal, aki a felvidéki viszonyok ról a következőkben informált bennünket: — A legutóbbi bázeli interparlamentáris unió konferenciájának élesen szembeötlő bizonyítékot adott az uralkodó szlovenszkói viszonyokra vonatkozóan dr. Uhlir csehszlovák delegátus. A bejelentett kisebbségi jogsérelmek tárgyalásakor nem magyarázta a cseh túlkapásokat, hanem vádat emelt Magyarország ellen, mint ahol a tótság teljes elnyomatásban él. Igazolhatatlan adatokkal sorolta el, hogy kétszer anqyi a megcsonkított ország tótjainak száma, mint amennyit a hivatalos magyar statisztikák kimutatnak, amely tót lakosságnak nincs parlamenti képviselete, nyelvüket nem használhatják. Ezzei szemben ép az interparlamentáris unióban jól ismert tény, hogy törvény védi a kisebbségeket Magyarországon (1S68. XLIV. t.-c ), értelmében mindenki szabadon használhatja anyanyelvét ugy a magáin, mint a közéletben. Az is hidvalévő, hogy Magyarországon ma a tótság nem képez összefüggő kisebbségi külön társadalmat, hanem egyes falvakban és' községekben elkeveredve élnek a magyarsággal együtt. — A félvidéki tótok elkeseredése niindnagyobb arányokat ölt. A cseh kormány természetesen fokozódó szigorral léptet életbe ujabb és ujabb rendszabályokat, amik a legkülönfélébb módon fejeződnek ki. Elutasították Szlovenszkónak azt a kérelmét, hogy állítson fel a kormány a Felvidékein legalább három szlovák középiskolát. Ma minden középiskola tanítási nyelve cseh, sőt a tendenciózus elcsehesitésre cseh tanitókat küldtek már az elemi iskolákba is. Aztán újra müjködésbe hozták Prágában a »propaganda kancellariá«-t, amelynek működési jelentőségéről mindenkinek van tudomása. Egymásután történnek megint letartóztatások »kémkedés« bűntettében Szloveraszkón, a lapbef szüntetések és politikai bünperek mpirei^den vauinak, amik alá kiváló alapot nyújt a legutóbb törvényesített köztársasági védelmi törvény. A kancellária működése kiterjed közélet minden ágára ugy, hogy ennek intézkedésére történt, hogy kidobálták az iskolák könyvtáraiból a magyar vonatkozású és nyelvű tan- és irodalmi tartalmú könyveket megtiltották a magyarországi sajtótermékek behozatalát, indexre tették Húrban Vajanszky neves tót iró összes munkáit. Az internálások és letartóztatások szisztematikusan men nek végbe. Egyszóval a tótság elkeseredése megérett a kirobbanásra. — Nevezetes esemény Johlicska tót vezér, képviselőnek Posen beji a múlt napokban tartott előadása a szlovenszkói elnyomatásról. Felhördültek erre a cseh lapok. A kormányhoz közelálló >Venkov« (nagy cikkben foglalkozott ezzel az előadással és szó(Szerint a következőket irja : »Jehlicska Ferenc dr. előadást tartott a poseni egyetemi könyvtárban a szlovákok és csehek egymásközti viszonyáról. Jehlicskának sok hallgatója volt és főleg az intelligencia köréből. Ugy mutatkozott be előttük, mint szlovák emigráns, aki Lengyelországban él az idők megváltozásáig. Hogy Jehlicska mimindent beszélt,, azt el lehet képzelni, csak az különös, hogy tényleg olyan messze van Prága Varsótói, hogy Posenben ne lehessen Jehlicska aknamunkáját kiegyensúlyozni.« (K. E. K.) 3 Hosszabb lejáratú bankközi hitelt kap Svájcból Magyarország Budapest, május 8. A pénzügyminiszternek egyik legfőbb pénzpolitikája az volt, hogy megkísérelte ezen a csonkaországon a belső erők mobilizálását a gazdasági talpraállás érdekében. Megállapítható, de be is vallja a pénzügyminiszter ,hogy a kísérlet nem sikerült, sőt olyan fokra estünk alá rnár, amelyről a leggyorsabbsegitséggel épülhetünk vissza. Nem sikerültek az adószámadások ,amikből pedig alapot kivánt volna Kállay a deflációra. A belső erők is elcsenevészesedtek időközben az ipar és mezőgazdaság pedig, amely két nagy gazdasági stáción fokozódó többterrnelésre igyekeztek, teljes a stagnáció ugy, hogy még a mérsékelt üzemteljesitményt se birná a mai hitelképtelen körülmények közt. A zürichi koronajegyzés hü képpel festette esetről-esetre gazdasági életünk mozzanatait. A korona belső vásárló értéke is egyre kisebb sulyu lett, tehát nőtt a drágasag, sülyedt a megélhetési nivó vele. Egyre szaporodtak a magános és áilamterhek. Mindezzel szemben tartotta magát az a pénzügyi felfogás, hogy végsőkre kell feszíteni a belső erőket, meg kell építeni ennek az országnak önmagát, amivel párhuzamosan elzárkóztunk természetesen a külföldi kínálkozó kölcsönlehetőségek elől. A bekövetkezett gazdasági katasztrófa most már elkerülhetetlenné tette, hogy az ilyenformán egyedül kivezető módon keresünk segítséget. A kormány megbízásából néhány bankvezér tárgyalásokba bocsátkozott a már régebben ajánlkozó, svájci tőkecsoportokkal kedvező frankkölcsön-hitel ügyé ben. A tárgyalások a legjobb esélyekkef fejeződtek be ugy, hogy a magyar" kormánygaranciája mellett nagyobb bankközi kölcsönt folyósít Magyarország részére egy svájci tőkecsoport, amely kölcsönnek első részlete már is rendelkezésre áll. A nagyfontosságú ügyben kérdést intéztünk illetékes pénzügyi körökhöz, ahonnan a következők szerint informáltak bennünket: — Tény az, hogy a pénzügyminiszter utasítása alapján tárgyalások folytak egy svájci tőkecsoporttal nagyobb és hosszúlejáratú svájci frank kölcsön ügyében, amely tárgyalások a legszebb eredménnyel fejeződtek be. A megkötött megállapodás szerint, amelyet azonban még Kállay pénzügyminiszternek, mint államnak kell kell garantálni, a kölcsön egyrésze már rendelkezésre áll, amit a legrövidebb időn belül fel is veszünk. A pénzügyminiszter tervei szerint ezt a svájci kölcsönt, amely bár összegében nincsen még meghatározva, három főcélra fogják fordítatni. A kölcsönösszeg fele fölött a pénzügyminiszter tartotta fenn magának a dispozició jogát, amely összegből kielégíteni igyekszik a pénzügyminiszter a legsürgősebb mezőgazdasági és ipari, különösen kisipari hiteligényeket ugy, hogy a már-már 'fennakadt termelést újból és erőteljesebben megindulhasson. — A frankkölcsön másik felét bankközi rendelkezésre bocsátja a pénzügyminiszter. A bankok azonban tartoznak a lehetőség szerint teljesen biztosítani a deviza-ellátmányt és az import-kereskedők részére szükségelt kereskedelmi devizát legalább 80o/

0-nyira fedezni. A bankoknak ezenkívül fokozottabb mértékben lesz kötelessége hozzájárulni ahoz, hogy a korona nemzetközi értékében emelkedjék, amely feladatokat vállalták is. — K. E. K. Az ezeréves nagyváradi káptalannak minden vagyonát elvették a románok. A nagyváradi püspökségnek Nágyváradi tudósítónk jelentése szerint a napokban tartotta az ezereves nagyváradi káptalan az idők folyamán talán legszomorúbb ülését. A káptalannak nehéz szívvel azt a határozatot kellett hoznia, hogy törvényes határidőre felmond jószágkormányzójától kezdve minden alkalmazottjának, egyrészét pedig nyugalomba helyezi. A románok ugyanis a nagyváradi káptalannak minden birtokát kisajáy titották és hiábavaló volt minden felebbezés a hallatlan mérvű kisajátítás jogerőre emelkedett és a bukaresti kormány már kötelező ígéretet is adott az igénylő parasztságnak, hogy őszre birtokba helyezi őket. A káptalanból 15,218 hold házi kezelésben lévő birtokot, 45—48 hold bérletbe adott mezőgazdasági birtokot sajátított ki a román uralom valami nevetséges áron, 300—400 leiért holdankint, de ezt az összeget sem fizeti tulajdonképpen, csupán arra van igéret, hogy a kamatokat fo,yósitják. A fentieken kívül 70 hold szőllőt, 31515 hold erdőt földestől, fástól holdanként 40—100 leiért. A káptalannak még házi szükségle.élre sem maradt földje. A püspökségnél 105 ezer holdat sajátított ki a bukdrresti kormány S csak 100 holdat hagytak meg a rezidencia 100 hold főidet hagytak meg. > személyes szükségleteire, annyit, amennyit a püspök földjeiből egy-egy oláh paraszt kapott. J I Ilyen körülmények után a káptalan és a püspökség az utolsó jövedelemforrásokat is az alkalmazottak kielégítésére és nyugdíjazására fordították, de minden jövedelemforrás nélkül ezt nem lehet tovább folytatni, ugy hogy körülbelől hatszáz család, közöttük a magyar intelligenciának sok tagja veszti kényerét. A püspökség tartotta fenn Nagyváradon a katholikus tanitóképezdét, szemináriumot, a velencei zárdát, a káptalannal együtt a Szent László intézetet és még rengeteg kulturális és jótékonysági intézményt. Kegyíuri plébániákra évenkint másfél miliió leit jótékonycélra 1021. évben 6.420,764 leit adott Széchenyi püspök. Ezenkívül az iskolák fenntartására is nagyon sokat. Most már az áldásos működés szárnyait nyeste a lomán uralom. !A5Z JÁNOS Putty SLsya TO főszerepében