Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-09 / 104. szám

Í9S3. május 9. JSÍYÍRBTDÉF • ii i iiiBüii— Ii— ilium 11 ^>•••!• iin >fcniiii—iifciniiiiiw—r inw»MiTaa ti i rmaibmbém A felvidéki tótok elkeseredése egyre növekszik a csehek ellen. Budapest, május 8. A legutóbbi bázeli interparlamentáris unió kisebbségi konferenciáján megindítóit elkeseredési hullám egyre nagyobb é3 ve­szedelmesebb mérveket kezd ölteni Szlovens^­kó tótja között. A konferencián ugyanis a cseh kormány megbízottja, dr. Uhtir dele­gátus teljesen elferdítette a tótok helyzeté­ről adott beszámolója adatait, a szlovenszkói lakosságot összefonoítnak nyilvánította a cseh államegységgel és megakadályozta, hogy a plénum elé kerüljenek olya'n bizonyítékok amik nyilvánvalóvá teszik a cseheknek a tótok eilen elkövetett sorozatos jogsérelmeit Alkalmunk volt beszélgetést folytatni egy, a szlovenszkói politikai helyzetet jól ismerő politikussal, aki a felvidéki viszonyok ról a következőkben informált bennünket: — A legutóbbi bázeli interparlamentáris unió konferenciájának élesen szembeötlő bi­zonyítékot adott az uralkodó szlovenszkói vi­szonyokra vonatkozóan dr. Uhlir csehszlo­vák delegátus. A bejelentett kisebbségi jog­sérelmek tárgyalásakor nem magyarázta a cseh túlkapásokat, hanem vádat emelt Ma­gyarország ellen, mint ahol a tótság teljes elnyomatásban él. Igazolhatatlan adatokkal sorolta el, hogy kétszer anqyi a megcsonkí­tott ország tótjainak száma, mint amennyit a hivatalos magyar statisztikák kimutatnak, amely tót lakosságnak nincs parlamenti kép­viselete, nyelvüket nem használhatják. Ezzei szemben ép az interparlamentáris unióban jól ismert tény, hogy törvény védi a kisebb­ségeket Magyarországon (1S68. XLIV. t.-c ), értelmében mindenki szabadon használhatja anyanyelvét ugy a magáin, mint a közéletben. Az is hidvalévő, hogy Magyarországon ma a tótság nem képez összefüggő kisebbségi kü­lön társadalmat, hanem egyes falvakban és' községekben elkeveredve élnek a magyar­sággal együtt. — A félvidéki tótok elkeseredése niind­nagyobb arányokat ölt. A cseh kormány ter­mészetesen fokozódó szigorral léptet életbe ujabb és ujabb rendszabályokat, amik a legkülönfélébb módon fejeződnek ki. Elutasí­tották Szlovenszkónak azt a kérelmét, hogy állítson fel a kormány a Felvidékein legalább három szlovák középiskolát. Ma minden kö­zépiskola tanítási nyelve cseh, sőt a tenden­ciózus elcsehesitésre cseh tanitókat küldtek már az elemi iskolákba is. Aztán újra müj­ködésbe hozták Prágában a »propaganda kancellariá«-t, amelynek működési jelentősé­géről mindenkinek van tudomása. Egymás­után történnek megint letartóztatások »kém­kedés« bűntettében Szloveraszkón, a lapbef szüntetések és politikai bünperek mpirei^­den vauinak, amik alá kiváló alapot nyújt a legutóbb törvényesített köztársasági védelmi törvény. A kancellária működése kiterjed közélet minden ágára ugy, hogy ennek intéz­kedésére történt, hogy kidobálták az isko­lák könyvtáraiból a magyar vonatkozású és nyelvű tan- és irodalmi tartalmú könyveket megtiltották a magyarországi sajtótermékek behozatalát, indexre tették Húrban Vajansz­ky neves tót iró összes munkáit. Az interná­lások és letartóztatások szisztematikusan men nek végbe. Egyszóval a tótság elkeseredése megérett a kirobbanásra. — Nevezetes esemény Johlicska tót ve­zér, képviselőnek Posen beji a múlt napok­ban tartott előadása a szlovenszkói elnyoma­tásról. Felhördültek erre a cseh lapok. A kormányhoz közelálló >Venkov« (nagy cikk­ben foglalkozott ezzel az előadással és szó­(Szerint a következőket irja : »Jehlicska Ferenc dr. előadást tartott a poseni egyetemi könyv­tárban a szlovákok és csehek egymásközti viszonyáról. Jehlicskának sok hallgatója volt és főleg az intelligencia köréből. Ugy mu­tatkozott be előttük, mint szlovák emigráns, aki Lengyelországban él az idők megváltozá­sáig. Hogy Jehlicska mimindent beszélt,, azt el lehet képzelni, csak az különös, hogy tény­leg olyan messze van Prága Varsótói, hogy Posenben ne lehessen Jehlicska aknamunká­ját kiegyensúlyozni.« (K. E. K.) 3 Hosszabb lejáratú bankközi hi­telt kap Svájcból Magyarország Budapest, május 8. A pénzügyminiszternek egyik legfőbb pénzpolitikája az volt, hogy megkísérelte ezen a csonkaországon a belső erők mobi­lizálását a gazdasági talpraállás érdekében. Megállapítható, de be is vallja a pénzügymi­niszter ,hogy a kísérlet nem sikerült, sőt olyan fokra estünk alá rnár, amelyről a leg­gyorsabbsegitséggel épülhetünk vissza. Nem sikerültek az adószámadások ,amikből pedig alapot kivánt volna Kállay a deflációra. A belső erők is elcsenevészesedtek időközben az ipar és mezőgazdaság pedig, amely két nagy gazdasági stáción fokozódó többterrne­lésre igyekeztek, teljes a stagnáció ugy, hogy még a mérsékelt üzemteljesitményt se birná a mai hitelképtelen körülmények közt. A zürichi koronajegyzés hü képpel fes­tette esetről-esetre gazdasági életünk mozza­natait. A korona belső vásárló értéke is egy­re kisebb sulyu lett, tehát nőtt a drágasag, sülyedt a megélhetési nivó vele. Egyre sza­porodtak a magános és áilamterhek. Mind­ezzel szemben tartotta magát az a pénzügyi felfogás, hogy végsőkre kell feszíteni a belső erőket, meg kell építeni ennek az országnak önmagát, amivel párhuzamosan elzárkóztunk természetesen a külföldi kínálkozó kölcsön­lehetőségek elől. A bekövetkezett gazdasági katasztrófa most már elkerülhetetlenné tette, hogy az ilyenformán egyedül kivezető módon kere­sünk segítséget. A kormány megbízásából néhány bankvezér tárgyalásokba bocsátko­zott a már régebben ajánlkozó, svájci tőke­csoportokkal kedvező frankkölcsön-hitel ügyé ben. A tárgyalások a legjobb esélyekkef fe­jeződtek be ugy, hogy a magyar" kormány­garanciája mellett nagyobb bankközi kölcsönt folyósít Magyarország részére egy svájci tőkecsoport, amely kölcsönnek első részlete már is rendelkezésre áll. A nagyfontosságú ügyben kérdést intéz­tünk illetékes pénzügyi körökhöz, ahonnan a következők szerint informáltak bennünket: — Tény az, hogy a pénzügyminiszter utasítása alapján tárgyalások folytak egy svájci tőkecsoporttal nagyobb és hosszúle­járatú svájci frank kölcsön ügyében, amely tárgyalások a legszebb eredménnyel fejeződ­tek be. A megkötött megállapodás szerint, amelyet azonban még Kállay pénzügyminisz­ternek, mint államnak kell kell garantálni, a kölcsön egyrésze már rendelkezésre áll, amit a legrövidebb időn belül fel is veszünk. A pénzügyminiszter tervei szerint ezt a svájci kölcsönt, amely bár összegében nincsen még meghatározva, három főcélra fogják fordítat­ni. A kölcsönösszeg fele fölött a pénzügymi­niszter tartotta fenn magának a dispozició jogát, amely összegből kielégíteni igyekszik a pénzügyminiszter a legsürgősebb mezőgaz­dasági és ipari, különösen kisipari hiteligé­nyeket ugy, hogy a már-már 'fennakadt ter­melést újból és erőteljesebben megindul­hasson. — A frankkölcsön másik felét bankközi rendelkezésre bocsátja a pénzügyminiszter. A bankok azonban tartoznak a lehetőség sze­rint teljesen biztosítani a deviza-ellátmányt és az import-kereskedők részére szükségelt kereskedelmi devizát legalább 80o/ 0-nyira fe­dezni. A bankoknak ezenkívül fokozottabb mértékben lesz kötelessége hozzájárulni ahoz, hogy a korona nemzetközi értékében emel­kedjék, amely feladatokat vállalták is. — K. E. K. Az ezeréves nagyváradi káptalannak minden vagyonát elvették a románok. A nagyváradi püspökségnek Nágyváradi tudósítónk jelentése szerint a napokban tartotta az ezereves nagyváradi káptalan az idők folyamán talán legszomo­rúbb ülését. A káptalannak nehéz szívvel azt a határozatot kellett hoznia, hogy törvényes határidőre felmond jószágkormányzójától kezdve minden alkalmazottjának, egyrészét pedig nyugalomba helyezi. A románok ugyanis a nagyváradi káptalannak minden birtokát kisajáy titották és hiábavaló volt minden felebbezés a hal­latlan mérvű kisajátítás jogerőre emelkedett és a bukaresti kormány már kötelező ígére­tet is adott az igénylő parasztságnak, hogy őszre birtokba helyezi őket. A káptalanból 15,218 hold házi kezelésben lévő birtokot, 45—48 hold bérletbe adott mezőgazdasági birtokot sajátított ki a román uralom valami nevetséges áron, 300—400 leiért holdankint, de ezt az összeget sem fizeti tulajdonképpen, csupán arra van igéret, hogy a kamatokat fo­,yósitják. A fentieken kívül 70 hold szőllőt, 31515 hold erdőt földestől, fástól holdanként 40—100 leiért. A káptalannak még házi szükségle.él­re sem maradt földje. A püspökségnél 105 ezer holdat sajátított ki a bukdr­resti kormány S csak 100 holdat hagytak meg a rezidencia 100 hold főidet hagytak meg. > személyes szükségleteire, annyit, amennyit a püspök földjeiből egy-egy oláh paraszt ka­pott. J I Ilyen körülmények után a káptalan és a püspökség az utolsó jövedelemforrásokat is az alkalmazottak kielégítésére és nyugdíja­zására fordították, de minden jövedelemfor­rás nélkül ezt nem lehet tovább folytatni, ugy hogy körülbelől hatszáz család, közöttük a magyar intelligenciának sok tagja veszti ké­nyerét. A püspökség tartotta fenn Nagyváradon a katholikus tanitóképezdét, szemináriumot, a velencei zárdát, a káptalannal együtt a Szent László intézetet és még rengeteg kul­turális és jótékonysági intézményt. Kegyí­uri plébániákra évenkint másfél miliió leit jótékonycélra 1021. évben 6.420,764 leit adott Széchenyi püspök. Ezenkívül az isko­lák fenntartására is nagyon sokat. Most már az áldásos működés szárnyait nyeste a lomán uralom. !A5Z JÁNOS Putty SLsya TO főszerepében

Next

/
Thumbnails
Contents