Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-06 / 102. szám

19S3, május 6. JSfHKHlDÉK. 3 meczy konstrukciója alapján Lázzin Béla tervezte meg. A nagyszerű gép az utolsó csavarig ott készült Varjú]aposon, azóta talán már működésben is van. Az emeleti 40 méter hosszú csarnok és a földszint között villamos lift fogja lebonyolítani a közlekedést. Oldalakat lehetne írni a villamos üzemű nagyszerű malomról, a rózsástanyai vasöntödéről, az üreges cementtéglákróJ, melyek itt készülnek. — Oldalakat lehetne irni azokról a tervekről

1, amelyek most vannak fogamzóban, de nemsokára testet öltenek. Lázzin Béla mühelyfőnök, aki az egész gyárépületet ter. vezte és a gépek nagy részét konstruálta, izzó lelkesedéssel, rajongó ragaszkodással beszél a jövőről, s ha látjuk, amit eddig produkált, egy pillanatig sincs okunk kételkedni abban, hogy a mostani gyárüzem csak magja egy hatalmas mezőgazdasági ipari gyárvárosnak . \ S mindezeknek legfőbb mozgatója és irányitója a hitbizományi uradalom jószágigazgatója Rappensberg jr Káro'y. Ez a európai műveltségű gazda széles perspektíváját mutatta be a jövő magyar gazdasági fejlődésnek. Fölkerestem a kiváló gazdát varjulaposi otthonában. Kérdezősködtem a többtermelésről, a mezőgazdasági iparról, csejédkérdésről. — Mi nem nevelünk szociális Iák at — mondotta Rappensberger Károly — mert mindent megadunk a cselédeknek és munkásoknak, amire szükségük van. — Terménnyel, tüzelőanyaggal, zöldségnemüvel és világítással elíátjuk őket. Nemsokára füszerüzlelet rendezünk be, ahol a cselédség mindennemű háztartási szükségleté^ beszerzési áron megvásárolhatja. Egyelőre ruházatukról nem tudunk gondoskodni, de később erről is szó lehet. Ami a mezőgazdasági ipart illeti, itt van a legtöbb tennivalónk. Programmunk lényege az, hogy minden nálunk termelt nyersanyagot itthon kell földolgoznunk, hogy semmiben se szoruljunk külföldre. Ennek a megvalósításához azonban hoszszu idő és óriási kitartás kell. Egy emberöltőn keresztül nem is lehet megvalósítani. A mi feladatunk, hogy megkezdjük a munkál és folytassuk, amig lehet. — A mint látja, ennek a feladatnak tőlünk telhetőleg igyekszünk megfelelni. Megtekintettük ezután a gazdaság többi részét, a gyönyörű lóállományt, marhatenj'észtést, serléskondákat s a szántógépekel, amint a gőz, vagy gázmotor brutális erejével tüneményes gyorsasággal hasogatják fel az anyaföld hálát. A Rózsástanyán már nincs ilyen pezsgő mozgás, itt csöndes tanyai élet folyik Szalay Jenő intéző vezelése alatt, de a gazdálkodás és állattenyésztés itt is mintaszerű. Teremtő munka folyik Varjulaposon. Boldog emberek jaknak itt. Boldogok, mert a terv, a nagyszerű programm meg valósilása módjukban áll. Kigondolni és megteremteni, az elérhető emberi boldogság legnagyobb foka s aki ennek részese lehet, az emelt fővel járhat, mert a költő róla mintázta azt a mondást; Az ember a teremtés koronája . A nemet filmművészet grandiózus alkotása : ÓPIUM dráma 6 felvonásban Pazar kiállítás ! Mesteri játék ! A világ legszebb filmje! Bemutatja hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön az Apoilőa Milyenek a földmunkásviszonyok Szabolcsvármegyében ? • Az elmúlt évben 120-800 korona volt a napszám. — Mennyi bére van egy szabolcsi gazdasági cselédnek ? — Van elég munkaalkalom. Téli háziipart kell Sfirgősen keresni. A Nvirvidék Nyíregyháza, május 5. tudósítójától . Mikecz István alispánnak a májusi közgyűlés elé terjesztett félévi jelentésében tanulságos adatokat olvashatunk Szabó les vár megye munkásviszonyairól. •— Az alispán e tárgyról a következőket mondja: Az 1922. évben a munkás viszonyok általában jók voltak, munkás — az őszi betakarítási munkálatokat kivéve, mikor is az esős időjárás folytán nagyon összetorlódott a munka — volt elegendő. A munkabérek kor, nem, évszak, vidék és kínálat szerint 120—8(X) korona között voltak. Legmagasabb volt a napszám az őszi betakarítási munkálatoknál, mikor is a munkáskereslet igen nagy volt. Az arató es csépi esi munkára elegen <ió munkás állott rendelkezésre és műiden zavaró körülmény nélkül végezték el a munkát. Az aratási szerződések az 1898 évi II. t. c.-ben előirt alakszerűséggel voltak megkötve. Aratási munka nélkül maradt a beszerzett adatok szerint 931 férfi és 290 nőmunkás. Ezek más vármegyébe csak aratásra lettek volna hajlandók elmenni, de más munkára nem. Legtöbbjük részes föld del, kishaszonbérlettel birt s ezenkívül kisebb gazdáknál cséplésnél is alkalmaztattak. Más vármegyéből csak három gazdaságban voltak munkások éspedig Mezőkövesdről 324 és Nógrádmegyéből 34 raun kás, akik mint sommás munkások állandó gazdasági munkákra lettek szerződtetve. A legtöbb aratógéppel biró gazdaság éppen az aralómunkások nagy kínálatára tekintettet nem arattatott géppel, hogy mennél tötSi munkás juthasson aratásikeresethez. Az aratási szerződések nem pénzben, de terménybeni részért köttettek, csupán egy gazdaságnál fordult elő, hogy a rész beni járandóság helyett pénz lett megállapítva. E gazdaságnál is azonban közbelépésre a szerződés módosíttatott és a munkásoknak pénz helyett részt adott ki. Cseléd volt elegendő, sőt a kínálat a keresletei meghaladta. Egv gazdasági cseléd általában 800—1000 K készpénzt, 2—4 mázsa búzát, 10 mázsa rozsot, 24 kg. sói, '1600 négyszögöl tavaszi, 400 négyszögöl kerti földet megszántva, 1 darab tehén, 2 darab serlés tartást, tüzelőt, aprómarhataríást és lakást kap évi bérül. A cselédek ma sorsukkal igen meg vannak elégedve és igyekeznek, hogy szolgálatukkal gazdájuk megelégedései elnyerjék. Tudják, hogy a nagy kínálat és nehéz helyet kapni. Egyes helyeken a cselédek határozottan ellenszenvvel viseltetnek a birtokpolitikai törvény végre hajtása és a kishaszonbérletekhez való juttatás iráni, mert az a meggyőződésük, hogy evvel a cselédlétszám apasztása jár és mivel a szükséges tőkével nem rendelkeznek, nem is nagyon igyekeznek magukat a földhöz juttalandók összeírásába felvétetni . A munkásnép az egész évben talál és kap elegendő mimkát. A téli betakarítás után is a vármegye útépítési ,a vizi társulatok a csatornahálózat kibővítése utján gondoskodnak, hogy a lakosság keresethez jusson, azonban ennek dacára hasznos volna a téli hónapokban a lakosságot kosárkötés, gyékényfonás és szövéssel foglalkoztatni. A cél elérését füzesek létesítésével, nemkülönben a kendertermelés felkarolásával könnyen el lehetne érni, különben is a kendertermelés évről-évre nagyobb területre terjed ki. A téti háziiparok felkarolása nemcsak hasznos befektetés, de erKőiesiJeg is nemesítő hatással volna a népre. Népünkben meg van a jó iránti hajlam, meg van a tanulni vágyás, csak foglalkozni kell' vele és erre legalkalmasabb a háziiparok megteremtése. Mindeme körülményekre közigazgatási bizottságunk a m. kir. Minisz terelnék úrhoz felterjesztett szokásos jelentésében kellő nyomatékkal reámutatott. Nyíregyházán napok óta nincs hús. A hentesek és mészárosok nem fogadják el az Árvizsgáló Bizottság döntését. — Küszöbön az iparigazolványok bevonása. — Két hatósági hússzéket állítanak fel. Nyíregyháza-, májusi 5. A Nyirvidék tudósítójától . Nyíregyházán napok óta válságban van a" közellátás, a hentesek és mészárosok nem mérnek bust, sztrájk van, hussztrájk. A szomorú esemény — kénytelenek vagyunk megállapítani —'nagy. elkeseredést vert fel a fogyasztóközönség lelkében, mert a hentes és mészáros boltokat máról-holnapra csukták be, anélkül, hogy a közönség sejtené, mi történt. Legalább nyilatkoznának a hentesek — mondják a háziasszonyok — hogy tudjuk, mi történt, mihez tartsuk magunkat, meddig méltóztatnak a mester urak sztrájkolni? Mi utánanézve a mizéria okának megállapítottuk, hogy megujull a régi baj: a konfliktus az Árvizsgáló Bizottság és a hentes-mészáros iparosok között. Az árvizsgáló bizottsághoz a husiparosok időnként beadják kalkulációjukat, amelyhez a bizottság legutóbbi időkig hozzá is járult. Most azonban egyszerre olyan magasra szöktek az élőállatárak, hogy az előterjesztett kalkulációban merész íveléssel emelkedtek a magasba az újonnan megállapítani kért húsárak. A husiparosok 1492 koronát kérnek a marhahús kilogrammjáért, a borjúhús árát 1200, a sertéshúsét 1500, a szalonnáét 1900, a zsírét pedig 2300 koronában kérték megál lapítani. Az árvizsgálóbizottság ármegállapításai pedig a következők: marhahús 900, borjú 1000, sertés 1000, szalonna 1800. zsír 2200 korona. Miután a kél ármegállapítás között lényeges differencia van, a husiparosok szerda este óta seholsem szolgálják ki a közönséget . , . fi 38 Ki Mi már többször hangsúlyoztuk, Szenzációs estély hétfőn a színházban Heltai felléptével HATTYÚ -m