Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-30 / 120. szám

JfiráinnfeK. in I tWMMOVKWMmm, 1923. május 30. Egy könyvről. Évzáró vizsgákon jutalmazásra kiválóan alkalmas. — Igazgatóságaink szíves figyelmébe ajánljuk. A Magyar Nemzeti Szövetség könyv, terjesztő osztálya közelebbről ismét egy könyvet adott ki, melyhez az előszót dr. Ofeolicsámyi László a szövetség ügyvezető elnöke irta. A könyv szerzője pétiig Tom. csányl János , neves pedagógjis tanfelügyelő, kj-nek neve — a Magyar Pestalozziszerkesztése óta tett közismertté Magyarország tanügyi életében. A 280 oldalra terjedő könyv lebilincselő olvasmány. Nagy-Magyarországból Kisí-Magyarországba kalauzol. A világégés a kommün és diktatúra által a nyomorba taszilott ország északnyugati részével foglalkozik és utazgatás formájában gyűjti egybe adatait, melyek Wiek, igazak lélekbe markolók. A magyar, lót, német nép kál. varia uljáuak rajza: írásban és képben— Magyarország gyászos összeomlását följegyzi a történelem, de sokszázezer magyar családnak szivettépő szenvedéseit, amelyeket az ország romlása vont maga után: a történelem nem i'ogja följegyezni, ax utókor elfelejti, irja Okolicsányi. A megannyi apró tragédiák, fiatal diáktelkek szenvedései, mélyen bevilágító jelenetek a nagy európai tragédiához. — hegy veres erőszak bilincsbe verhet, bilincsbe törhet ifjút, férfit, öreget aszszonyt; korbácsol bal igazságot;; de a lélek érzéséi meg nem változtathatja, el nem némíthatja soha semmiféle erőszak. A Patay Andorok szolgáltatják ennek példáit, kii megöli édesapja sírjától vonszoltak el a katonai hadbíróság elé, hol a kihallgatáskor bátran kiegyenesedve, cserkész lelkiismereti őszinteséggel igy vattött: — En gyöngyöspataki Pa lay, Andor vagyok. Apám ,akit megöllek, magyar királyi táblabíró voll, barom nagybátyám reíormátus magyar pap. Mind sokat tanultak, de hazudni egy sem tud s ón a család tagja vagyok. — Összetörünk!! — Engem lehet, 'hisz apám is korai sírban pihen, de nemzetem élni fog!! A galgóczi várkastélyba kísértették s olt várt sorsára a derék ii'ju. Kinek nem voll szabad apja tragédiája lelett fiúi kesergő lélekkel emlékezni, bánatba szédülni, kegyeleted: ápolni. Suba Sándor tanitó, tartalékos főhadnagy jellemes alakja áll előttünk. A rabmagyarok kíséretében van és szóla, mint a rablott vidék völgyein haladnak to vább: ...itt „derék jóravaló emberek; a kuilurát azonban magyar pénz és magyar ész terein tett te. Minden faluban van magyar kastély, amelyből világosság áradt a környékre. A kastély vette észre sokszor a jófejű béresfiut s nevelt belőle tudóst. Volt ilyenekből püspök s magas tisztviselő, ugy segítette népét, ahogy jónak látta. A modori evangélikusoknak eddig nagyon jó dolguk voll és mégis sokat kiabáltak a magyarok ellen. Most meg a papjuk l'őispan is lett, még sincsenek megelégedve az uj helyzettel. Szívesen jönnének vissza, de nem lehet. Ök is elmondhatják: Törököt fogtam, de nem ereszt. ; A régi szabadság, egyenlőség, test. vériség elveszelt: szolgaságba jutottak ez országrész polgárai. A nemzeti öntudatot nem lehet az uj határokkal, mint a portékát vámvizsgálat alá vetni. A husziták Kornérius Arnos János magyarok megbecsülését nem tehetik semmivé. A nagy, hazátlan pedagógus magyar földön találií nemcsak menedéket, hanem munkakedvet is a Lorántffy Zsuzsannák védelme alatt. Érzelmi szál a múltból. Megsemmisítésére tör a korcs utód . A magyar ifjúság számára irt könyv a háború előli volt népjólétnek is szemléltetője; a boldog idők szép emlékeit fölemlegeti; a történeti időszakokból válogaf; a nemzeti öntudatot ébren tartja; gyáriparok székhelyeiről előszeretettel ad vonzó leírást. A Felvidék gyönyörű völgyein meglát kastélyt, magyar dicsőséget, fényes multai, fájóan gyászos jelent A garamszentbenedeki plébános tájékoztatja a tudnivágyó fiukat: A magyar műveltség, a magyar ész és kéz tudatos munkája nem mai keletű. Mikor körüiöttfünk az oláhoknak még nyoma sem voll, mikojh (afcljéjlen a szerbek rendezett állami életről még csak nem is álmodtak, ilt megkezdődött Szent 1st. ván alatt a ker .állam felépítése. Épült Krisztus tanain a sziv s a lélek és épiiltíek a századokra szóló épületek. Ezen a helyen már 1. István halála után: 1075-ben megkezdődőtl a templom és kolostor épi- . lése Géza király adományából. A kolostor- j ban Benedek-rendi szerzetesek laktak s gazdálkodásra és mesterségekre tanították az ill lakott magyarokat s város épült hamarosan a kolostor körül. III voll a Felvidék gabonaraktára. A derék plébános történeti lény megállapításával ellentétest akar elhitetni a A ilággal az alsódiósi dr., ügyvéd, ki magyar nemességet kért a királytól és mikor a huszutodok (csehek; az őrség nélkül maradt haza határait átlépték, elsőnek sietett és zsupánságra emelte a hazaárulót a köztársaságot faragó művész. Vannak megtévedt lelkek. Van bűn, lenni kell bűnözőinek is. Ilyen bűnöző volt az alsódiósi ügyvéd. A Felvidék magyar származású íróiról, költőiről, művészeiről szintén kedves íöljegyzései vannak a szerzőnek. A könyv különösen hasznos darabja az ifjúsági és népkönyvtáraknak. Az iskola jobi) könyvet nem adhat növendéke kezébe jutalmul. Mühlbeck Károly jeles művészünk rajzai élénken illeszkednek be a könyv szövegébe, alig van oldal rajz, kéj) nélkül. A könyv ára 800 K. Bökfnyi ihmiei. Ankét lesz a népjóléti minisztériumban a kényszerépítkezési javaslatról. Budapest, május 29. Azóta, hogy pozitívummá volt, hogy a nép jóléti miniszter a legkomolyabb tormában •foglalkozik a környező orszagokban már mindenütt keresztül vitt kényszerépitkezési tervekkel, sőt elhatározott szándéka még a nyári parlamenti szünet előtt plénum elé vinni az ügyet kidolgozott törvényjavaslatként, az öszszes gazdasági érdekeltsegek bejelentettéK már a terv bölcsőjénél a leghatározottabb tiltakozásukat. Hatalmas demonstrációkat rendeztek, küldöttségeket menesztettek. A terv azonban mindettől függetlenül törvényjavaslattá vált, minisztertanácsokon is tárgyalásra kerüit, ugy, hogy annak alapgondolata teljesen egyezik a kormány felfogásával és semmi akadálya nincs annak, hogy a miniszter a parlament elé terjeszthesse. A javaslat elleni harc azonban újból megindult, még pedig a legérzékenyebb ponton. A javaslat által különösen érdekelt nagyipar ugyanis kísérleteket tesz arra, hogy gyárüzemeit decentralizált apróbb üzemekre ossza fel, amivel elérni véli egyrészt a gyárak tényleges üzemredukcióját és ezzel az ott foglalkoztatott munkáslétszámnak a minimum ra való leapasztását. A kisiparosokat ez a tó rekvés a legkomolyabban veszélyezteti, ellene védekezni, kisebb vagyoni készültségük miatt nem tudnak. Védelmet kér/nek tehát a kormánytól olykép, hogy a törvényjavaslatba)« fixirozza helyzetüket, illetve dolgoztassa át a javaslatot egy előbb összehívandó érdekeltségi ankét meghallgatása alapján. A nagyszabású mozgalomról kérdést intéztünk a Kereskedők és Kisiparosok Országos Szövetségének vezetőségéhez, ahol a következőket mondották munkatársunknak : — A mozgalmat a Kereskedők és Kisiparosok Országos Szövetsége kezdeményezte tulajdonképen, tehát a mozgalom országos jellegű. Ehhez jelentették be csatlakozásukat a fővárosi kereskedők és iparosok, akik a kényszerépitkezés ügyében most tartották meg a Vigadóban tiltakozó nagygyűlésüket. A mozgalom az emiitett törvényjavas latok alapján nem támadja, sőt elismeri annak célszerűségét és szükségességét és az országos lakásviszonyokra való tekintettel ajn<nak mielőbbi életbeléptetését tartjuk szükségesnek. A javaslat azonban mai formájában nem nyújt védelmet a magyiparosság most már nyilvánvaló azon szánuéKával szemben, hogy a javaslatot megkerülje. A kisiparosságnak existenciális érdeke, hogy erre a körülményre a kormányt még idejeKoráin. figyelmeztesse. Felterjesztest intéztünk Vass joZser dr. népjóléti miniszterhez, s ebben rámutattunk arra, hogy a nagyiparosok kétségtelenül ki akarnak bújni, vagy legalább is csökkenteni akarják saját építkezési kötekzettsé)güket. Bebizoiiyithatóau decentralizálni igyekeznek az ország összes ipari városaiban üzemeiket. A kisiparosok üzemeit ezzel veszélyez tetik létében, amennyiben a szabadforgalom tárgyát képező üzemi helyiségekből kihcitálják, kisteigerolják őket, amivel bekerülnek a városok belső területére, mig a kisiparosok kiszorulnak a perifériákra. Felterjesztésünket a miniszter megértéssel fogadta. Adott válaszából arra következtetünk, hogy azt a kérésünket, mely arra irányul, hogy a törvényjavaslat tárgyalása előtt az érdekeltek bevonásával ankétet hívjon össze, s erűnek alapján a törvényjavaslatban a kisiparosok és a köz érdekeinek rneg

1feleiő biztosítékokat fektessen le a javaslat teljes sikere érdekében, teljesíteni fogja. - Bizunk abban, hogy a szóbamlévő ankét a legrövidebb időn belül megtörténik, mert a különben is (nagyon sürgős törvényt a kormány tudvalevően ínég a parlament jelen ülésszakában le akarja tárgyaltaink Magunk is arra törekszünk, hogy a törvényjavaslat életbeléptetését a lehetőség szerint elősegítsük s ezért igyekszünk a kisiparosok álláspontját teljesen tisztázni és kész javaslatot a kormány elé terjeszteni. (K. E K.) I AZ UJ MEGJELENT ÉS KAPHATÓ MINDENÜTT! 61 a „Túl a nagy Krivánon"