Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-25 / 116. szám

..HYÍRITDÉK líJS? raáiwg 25, Kereskedelmi és iparkamaránk közgyűlése. A kamarák egyetemes gyűlése. — A kamarák a kereskedelemügyi mi niszter előtt. — A főispán üdvözlése. — Az építkezési törvénytervezet bírálata. — A vasúti árudíjszabás reformja. — A valorizációs hitel kérdés. Az uj vámtarifa. — Munkásbíztositó reformja. Csütörtökön május hó 17-én délután és szociálpolitikai, 4. kézműipari, 5,'közle kcdési, 6. pénzügyi szakcsoport. A közgyűlés a szakcsoportok megalakításával megbízta a kamara elnöki tanácsát. A közgyűlés határozata szerint a szakcsoportok elnökei és alelnökei egyszersmint a kamara levelező tagjaivá is lesznek. Az épilési törvény Foglalkozott a közgyűlés az épilési törvény nyilvánosságra került tervezetével, melynek szükkörü és kizárólag az ipari és kereskedelmi érdekeltségre aránytalan terheket jelentő intézkedéseit ipari, és kereskedelmi célra vezetőknek nem nem tartja, ellenben igen is súlyos veszedelmet lát azokban az ipar termelő tőkéjének s a kereskedel ni forgalmi tökéjének elvonása következtében. A törvényjavaslatnak kereskedel em és iparéi lenes tendenciája ellen tiltakozó felterjesztést in téz a kereskedelmi és népjóléti miniszterekhez, a tervezet részletes intézkedéseit pedig széleskörű ankéton veszi boncoló kés alá. Vissza a hit« útjára Közgazdasági életünk konszolidációja érdekében feltétlenül szükségesnek tartja a közgyűlés a hitel gazdaság uíjára viszszatérést. A valorizációs hitel kérdésnek az összes termelő tényezők munkájára vonatkozó kihatásait sorozatos ankétek utjáií kívánja "megvitatni s e tárgyalások alapján kívánja a kamara állásfoglalásul meghatározni. Ezzel kapcsolatban felterjesztésben mulat rá a közgyűlés a valorizációs hitel nézetének, hogy e tekintetben a konkrét intézkedések megtvtelq előtt feltétlenül szükségesnek tartja országos szaktanácskozás lefolytatását a pénzügyminiszter részéről. Diczig Alajos adta elő ezután önálló fél négy órakor tartotta közgyűlését tagjai nak élénk részvétele mellett Szent-Királyi Tivadar elnöklésével a debreceni kereskedelmi és iparkamara . A Nemzeti Hiszekegy elhangzása és az ülés megnyitása után dr. Radó Dezső főtitkár tett részletes jelentést a kereskedelmi és iparkamarák egyetemes gyűlésének lefolyásáról, valamint a kamarák vezetőségeinek a kereskedelmi miniszter által történt fogadásáról. Az egyetemes gyü

aés kiböniksen kimerítően megtárgyalta az ország iparos és kereskedő érdekélt ségél az ulóbói évekb»n ért számos seremet, mely jó részben onnan származott hogy a kormányhatóságok a gazdasági viszonyokat rendező törvényes és rendeietii] szabályozások előkészítésiénél mell őz lék az ipar és kereskedelem törvényes érdekkép viseleteinek meghallgatását. A kereskedelmi miniszter elotß Május 1-én fogadta Wajkó kereskedelmi miniszter a magyar kereskedelmi és iparkamarák elnökeit és titkárait, akik küldöttségileg adták át a miniszternek a marák egyetemes gyűlésének határozatait összefoglaló felterjesztést, az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvét s a gyűlés napirendjén tárgyalt kérdésekről kidolgozott tanulmányokat. A kamarák vezetői rámutatlak arra, hogy a kamaráknak közérdekű tevékenvsé gét mennyire bénitólag akadályozza törvényben Mzlosiloti posta bérmmtösségük nok megszüntftése és «shlöMtfTi meglevő vasúti kedvezményünk megvonása. Hangsúlyozták ,hogy a kamarák ipar és kereskedelem fejlesztő tevékenységének minden megkönnyítése az állam pénzügyi szempontjából is sokkal előnyösebb, mint az állam bevételeinek szempontjából lényegtelen kedvezmények megszüntetése. A kereskedelemügyi miniszter ebben a kérdésben is jó indulatát biztosította a kamaráknak, kilátásba helyezte Walkó miniszter, hogy a Baross Gábor által rendszeresített s meghatározott időközökben személyes elnökletéveli tartott kamarai titkári értekezleteket az aktuális kérdések előzetes megbeszélésére ismét életrehivja. A kamara közgyűlése őrömmel vette tudomásul a kereskedelmi miniszter válaszait, e felterjesztésben kéri a kilátásba helyezett intézkedések mielőbbi megtételére . gazdasági berendezésünk végleges megvalósítására folytatott tevékenységünket. Vám és adó. Foglalkozott részletesen az uj vámtörvény tervezet eJkészitiés^vel, annak irányzatával, megokolta a védő-vámos irányzat szükségességét, párhuzamot vont a régi és uj vámtarifa között. Bejelentette, hogy a kamara az érdekeltség bevonásával a tervezetet felül fogja vizsgálni és észrevételeit meg fogja tenni. Az adóügyek közül az általános for galmi adó ujabb fejleményeivel, blokk rendszer bevezetésével, az általányozás kérdésével, a bizományosok, a terménykereskedők forgalmi adójának tisztázatlan ügyével, valamint az ellenőrzés ellen felmerült panaszokkal foglalkozott a közgyűlés. Megsürgeti a kamara a fényűzési cikkek értékhatárának felemelését. Munkásügyek. Szociálpolitikai ügyek közül tudomásul vette a közgyűlés, hogy a munkás-biztosit ás intézményének rég óta húzódó reformja a megvalósulás stádiumába jutott. Bár elvileg helyesnek, azonban a megvalósításban nem tartja időszerűnek a gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló törvényjavaslatot. A borbéljy. és fodrász iparosok kérelmét az iránt, hogy a vasárnapi munkaszünetet a miniszter szüntesse meg, vasárnap délelőtt 12 óráig a borbélyok dolgozhassanak, pártolókig terjeszti a miniszter elé. A ma fennálló záróra rendelet megváltó zftatását szintén nem kívánja. Nem véleményezi az ácsmesterek azon kívánságát sem, hogy az építőmestereket és kőművesmestereket az ácsmun kák felvállalásától és elvégeztetésétől az építéseknél tiltsák el, mert az ácsmesterek panaszát csak az építőipar fellendülése, megindulása fogja igazán orvosolni. Ezek vol lak a legfon tosabb tárgysorozati pontok, amelyek fölött o'lykor élénk vita folyt. A szervezeti és belételi ügyekről szóló referádákal, valamint

1 az adott kereskedelmi és iparjogi véleményeket a közgyűlés tudomásul vette . Ilat alakilanak szakcsoportom Ezután a közgyűlés módositoitta a változott viszonyoknak megfelelően a drágaság emelkedése következtében megnövekedett szükségletek figyelembe vételével az 1923-ik évi költségvetést, melynek kereteiben a kamara anyagi erejéhez mérten gondoskodott a kamara hivatali szemelyzetének helyzeljavításáról. A kamarai munka elevensége és a kamarának az érdekeltséggel szélesebb körben összekap csolása érdekében rendkívül fontos intézkedést tett a közgyűlés, amikor elhatároz ta hat szakcsoport felállítását a kamarai tagság keretén kívül álló, kiváló egyének bevonásával. Hat ilyen szakcsoport felállítását a kamarai tagság keretén kívül álló egyének bevonásával. Hat ilyen szakcsoport felállítását határozta el a közgyűlés, még pedig egy belkereskedelmi, 2 vám és külkereskedelmi, 3. gyáripari Milyenek a terméskilátások Szabolcsban ? A búza közepes jó, a tavaszi vetések gyengébbek, az ősziek jobbak. Gyenge gyümölcstermésre van kilátás. — A vármegye kétharmad részé ben volt jó eső A hetek óta tartó szárazság aggodalommal tölti el a város lakosságát. Valamikor csak gazdáink várták nyugtalankodva az aranyat érő májusi esőt, ma már világosabb a gazdasági helyzettel való szoros összefüggés tudata és az áldó eső kívánásában gazda ma mindenki. [ *

v' Munkatársunk kérdést intézett vármegyénk egyik kiváló gazdájához, hogy az eddigi, terméskilátások szerint mit várhatunk az arató nyártól. Kérdésünkre a következő információt kaptuk Szabolcsvármegye vetéseinek állapotáról. Eső a vármegyében. A szárazság nem általános. Vármegyénk legnagyobb részében több igen jelentős eső volt s igy Szabolcsnak mintegy háromnegyed részében kellő nedvességhez jutott a vetés általában 5—15 millimetres csapadék volt a vármegyében. Vetéseink állapotaAmi vetéseink állapotát illeti, már most kétségtelen, hogy búzatermésünk közepesen jó lesz. A többi kalászosok közül az ősziek jók a tavaszi vetések azonban gyengék. A tengeri részben a vetőmag silánysága, részben a "kedvezőtlen időjárás következtében siláinyan kelt ki. A burgonya állapota kedvező. Az idén mintegy 1500 vaggon vetőburgonya jött le Szabolcsba. Legtöbb Németországból s a lengyelek által megszállt régi német Sziléziábói jött be. A földmivelésügyi miniszter maga mintegy 200 vaggon vetőmagburgonyát juttatott Szabolcsnak, a többit kereskedők biztosították gazdáink részére. Általában az idén jóval kevesebb burgonyát vetettek vármegyénkben, miint tavaly. Gyümölcstermésünk Gyümölcseink, sajnos az idein nem sok jót ígérnek. A csonthéjasaknak a korai fagy ártott, az almaféléket pedig a kellemetlen mértékben elterjedt molyfélék bántják veszedelmesen. Az almamoly és a pókhálós moly óriási károkat okoznak az alma és körtefákon A schweinfurti zöld, amellyel hathatósan védekezhettünk a molyok ellen, most olyan drága, hogy legtöbben lemondottak a vele való védekezésről. Igy ma tegy kiló schweinfurti zöld 8500 korona. Egy nagyobb fa háromszcHri permetezésére rámegy ez a mennyiség. A szőllőtermés közepesnek ígérkezik. A munkásviszonyok az egyes gazdaságokban mindkét fél szempontjából kielégítő,nek mond hatók. Egész héten a színházban: