Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-17 / 86. szám

$yiregyliftza, 1923. ápriíis 17 * Kedd mra 40 korona. XLIV. évfolyam. * 86. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A maqyar zene A magyar zene, a magyar néplélek legkifejezőbb, leghűbb tűkre, szombaton ünnepet ült Nyíregyházán, az id. Ábrányi Kornél emlékére rendezett estén. A ma­gyar zene, amelyről Liszl Ferenc azt ál­lította, hogy cigánymuzsika, a magyar zene, amely még. ma is száműzve van a hangversenytermekből, a magyar zene, a mire ma sokkal inkább szükségünk van, mint volt bármikor. A magyar zene még ma is ugv él a laikus köztudatban, mint magyar nóta. A nép, a polgárság és a közönségnek zenei­leg műveletlen rétegei a magyar nótát tartják egyedül üdvözítő magyar muzsi­kának. Kétségtelen, hogy a kulturált ze­ne a népzenéből, a nótából sarjadzott ki és nőtt az egész müveit emberiséget be­árnyékoló terebélyes fává. A ku] túráit zene. a müzene, a magasabb rendű lej ki folya­maioknak hangokban való érzékeltetése, szövevényesebb helyzeteknek zenedrámai kifejezése. A népzene, a nóta pedig a néplélek spontán megnyilatkozása. A nó­tában, népdalban megtaláljuk az ősnép tulajdonságainak, gondolkodásának ata­visztikus jellegét. Áz egyes népdalok szer­kezelén, melódiáján és frazeológiáján szű­rődik ál a nemzeti zene miníien sajátos­sága, először tehát ezt kellett és ezt kell tanulmányoznia minden gyakoriali zenész­nek, zeneeszlélikusnak és zeneszerzőnek, aki a művészet járatlan ösvényein a Pár­nasszusra akar fölkapaszkodni. Anüg léhát egyfelől sajnálatos az a körülmény, hogy a magyar közönség széles rétegei kellő műveltség hijján a magyar nólál tartják kizárólag magyar zenének, addig a művelt, a legmagasabb fokig képzett muzsikusnak elengedhetetlen kötelessége a népdal be­ható tanú lmány ozása. Jól tudta ezt id. Ábrányi Kornél, ami­kor éveken ál tanulmányozta a magyar népdalt és vaskos kötetet irt tanulmányai eredményéről. Kísérletei, magyar stí­lusban irt szonáták és egyéb zenei műfa­jok, ha nem is vezettek teljes eredmény­re, de örök időkre határkövei lesznek a magyar zene fejlődésének. A modern ma­gyar muzsikusok közül Bartók Bc'la és Kodály Zoltán végeztek eredményes nép­dalkulatásokat a székelyek között, mely­nek során csodálatos és addig nem ismert metrikai és ritmikai .sajátosságokat fe­deztek fel a magyar népdalban. Ha figye­lembe vesszük, hogy az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán hosszú éve­ken, évtizedeken keresztül olyan férfiú ta­nította a zeneszerzést, aki még magyarul sem tudott, az id. Ábrányi Kornél és kő­velőinek kutató munkája megbecsülhe­tetlen és hatalmas alapköveit képezi a jövő magyar muzsika templomának. A Liszt Ferenc magyar zenéje nem magyar muzsika. A magyar nóta motívu­maiból összerakott és rapszódiának elne vezett zenemű a nagy mester utolérhe­tetlen technikai készültségéből eredő csillogó ékitésekke), sziporkázó frázisok^ kai, tüneményes futamokkal és hatásos akkordokkal teletűzdelt valami, amely ugy szerkezetében, mint kidolgozásában tá­vol áll a magyar népléitektől. Más ösvénye­ken járnak a modern magyar muzsikusok és a magyar népdal még tüzetesebb tanulmá nyozásától függ, hogy nemzeti zenénk őserejél olyan karakterisztikusan kife­jező költőink nevelkedjenek, mint az orosz Tschaikovvs/yky, vagy a norvég Grieg. A magyar nóta ősforrásai a megszál­lás folytán el vannak tőlünk zárva. Két­szeres okunk van tehát a magyar dal, a magyar zene ápolására és fejlesztésére. — JCzért volt a szombati est a magyar dal apoteózisa, ezért olyan fontos nekünk a magyar dal sorsának, mint az egységes nemzeti kuliura oszlopának kérdése, a mely melleit nem haladhatunk el az ese­mények megszokott szürke regisztrálásá­val, hanem legalább egy percre gondolko­dóba kell esnünk, hogy nemzeti létünk­nek egyik legmarkánsabb kifejező eszkö­zét figyelmébe ajánljuk mindenkinek. V. Hármas határincidens Hidasnémeti mellett. A támadó csehekkel szemben a magyar határőrök fegyverüket használták Budape'sl, április 16. l'j Nemzedék. Három hét leforgása alatt három halárincidenst provokállak az északi határszélen levő cseh járőrök. A Hidasnémetinél lévő vámszakasz parancs­noksága jelentési telt az esetről. Április 12-én délelőtt 11 óra 10 perckor Tor­nyosnémeli és Terény kőzött egy cseh járőr fegyveresen megtámadta a magyar határőröket s egy magvar őrt' megsebe­sítettek. A magyar határőrök helyzete azonban már régebb idő óta veszedelmes. Csak az a legutóbbi incidens pattantotta ki a nyilvánosság előli azt, hogy ezt megelő­zőleg már két izben léptek fel támadólag a cseh határőrök . Április 3-án délelőtt egy cseh járőr ugyanezen szakaszon átkelt a határom s az ott elhúzódó erdőben mintegy 100 méter mélységben benyomulva megtámadta a ma­gyar határőröket. A magyar határőrökre több lövést adtak le. Ezt megelőzőleg pedig már­cius 24-én délután 14 óra 30 perckor Hidas­németi mellett támadták meg a csehek jár őreinket. A magyar vámőrség a szabályzat értelmében fegyverét használta s egyet bizo­nyosan s egy cseh támadót valószinüleg meg­sebesített. Ezekből a gyakran ismétlődő esetekből arra lehet következtetni, hogy a csehek terv­szerüleg, agresszíve lépnek fel a magyar járőrökkel szemben s arra törekesznek, hogy járőreinket foglyul ejtsék. Minden esetbeiu csupán a fegyverhasználat akadályozta meg őket terveik keresztülvitelében. Súlyos az incidens vámőreinkre nézve főleg azért, mert a békeszerződés értelmében csak a legmini­málisabb létszámú járőrök teljesíthetnek szol­gálatot a magyar határon s mig a folytonos és terhes munkától teljesen kimerülnek határ­őreink, másrészt életük sincs biztonságban. A halottak emléke kötelez arra, hogy Német­országgal szemben ne legyünk engedékenyek. Poincare beszéde Dfinkirchenben. Budapest, április 16 M. T. I.) Poincare francia miniszter­elnök Düiikirchenben nagy beszédet moii­dolt, melynek érdekesebb részei a 'követ­kezőkbeír foglal halók össze. Bizonyságot szerzett Franciaország arról, hogy Német­ország tudott volna, külföldi devizákkal fi­zetni, azonban Németország azt külföl­dön végzett hyersanyag vásárlásaira for­dította. Sikerült a helyszínen feloszlatni azokat a katonai szervezeteket, melyeket Németország a sziléziai határszélen álli­tott fel. Bizonyos, hogy ha Németországnak két évi moratóriumot adott volna Fran­ciaország, a két év letelte után is vonako­dott volna Németország fizetni s mi zsák­utcába jutottunk volna. Ez igazolja, hogy mennyit ér a mérséklet oolitikája. A Buhr vidéken látottak megerősí­tik a francia népet azon elhatározásában hogy ne adja azt ki addig kezéből, mig Németország meg nem fizette tartozását. Franciaország ezen eljárása által nem lett kisebb, csak nőtt azok szemében. akik megértik cselekedeteit. Noha Anglia és Amerika más véleményen vo|t, még sem térhetlek ki s ma csak helyeseihetik Fran ciaország eljárását. Franciaország kezében tartja Németország főerét, mert nem en­gedheti saját pénzügyi politikáját összeg omlani. Ki kell tartani ebben a végcé­lig. így kívánja ezt meg a. halottak em­léke s"múlhatatlanul megköveteli az élők­től ,hogy Franciaország így járjon el. Kormányválság Angliában. Budapest, április ló. (M. T. I.) Londonból jelentik. A News Of De Worell értesülése szerint Bonar Law meggyengült egészségi állapotára s politikai okokra való tekintettel benyújtja lemondását a királynál s egyben ajánlani fogja Curzon lordot elfogadásra. Az Observer is megemlé­kezik e fenntartással közölt hírről s jelzi, hogy Birkenhead közreműködése akadályokat gördítene a kormányalakítás elé, ennek követ­keztében a konzervatív párt és az ország sorsa kockán forog. Egy bizonyos, hogy t. i. Bonar Law számára a helyzet tarthatatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents