Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-17 / 86. szám

$yiregyliftza, 1923. ápriíis 17 * Kedd mra 40 korona. XLIV. évfolyam. * 86. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A maqyar zene A magyar zene, a magyar néplélek legkifejezőbb, leghűbb tűkre, szombaton ünnepet ült Nyíregyházán, az id. Ábrányi Kornél emlékére rendezett estén. A magyar zene, amelyről Liszl Ferenc azt állította, hogy cigánymuzsika, a magyar zene, amely még. ma is száműzve van a hangversenytermekből, a magyar zene, a mire ma sokkal inkább szükségünk van, mint volt bármikor. A magyar zene még ma is ugv él a laikus köztudatban, mint magyar nóta. A nép, a polgárság és a közönségnek zeneileg műveletlen rétegei a magyar nótát tartják egyedül üdvözítő magyar muzsikának. Kétségtelen, hogy a kulturált zene a népzenéből, a nótából sarjadzott ki és nőtt az egész müveit emberiséget beárnyékoló terebélyes fává. A ku] túráit zene. a müzene, a magasabb rendű lej ki folyamaioknak hangokban való érzékeltetése, szövevényesebb helyzeteknek zenedrámai kifejezése. A népzene, a nóta pedig a néplélek spontán megnyilatkozása. A nótában, népdalban megtaláljuk az ősnép tulajdonságainak, gondolkodásának atavisztikus jellegét. Áz egyes népdalok szerkezelén, melódiáján és frazeológiáján szűrődik ál a nemzeti zene miníien sajátossága, először tehát ezt kellett és ezt kell tanulmányoznia minden gyakoriali zenésznek, zeneeszlélikusnak és zeneszerzőnek, aki a művészet járatlan ösvényein a Párnasszusra akar fölkapaszkodni. Anüg léhát egyfelől sajnálatos az a körülmény, hogy a magyar közönség széles rétegei kellő műveltség hijján a magyar nólál tartják kizárólag magyar zenének, addig a művelt, a legmagasabb fokig képzett muzsikusnak elengedhetetlen kötelessége a népdal beható tanú lmány ozása. Jól tudta ezt id. Ábrányi Kornél, amikor éveken ál tanulmányozta a magyar népdalt és vaskos kötetet irt tanulmányai eredményéről. Kísérletei, magyar stílusban irt szonáták és egyéb zenei műfajok, ha nem is vezettek teljes eredményre, de örök időkre határkövei lesznek a magyar zene fejlődésének. A modern magyar muzsikusok közül Bartók Bc'la és Kodály Zoltán végeztek eredményes népdalkulatásokat a székelyek között, melynek során csodálatos és addig nem ismert metrikai és ritmikai .sajátosságokat fedeztek fel a magyar népdalban. Ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán hosszú éveken, évtizedeken keresztül olyan férfiú tanította a zeneszerzést, aki még magyarul sem tudott, az id. Ábrányi Kornél és kővelőinek kutató munkája megbecsülhetetlen és hatalmas alapköveit képezi a jövő magyar muzsika templomának. A Liszt Ferenc magyar zenéje nem magyar muzsika. A magyar nóta motívumaiból összerakott és rapszódiának elne vezett zenemű a nagy mester utolérhetetlen technikai készültségéből eredő csillogó ékitésekke), sziporkázó frázisok^ kai, tüneményes futamokkal és hatásos akkordokkal teletűzdelt valami, amely ugy szerkezetében, mint kidolgozásában távol áll a magyar népléitektől. Más ösvényeken járnak a modern magyar muzsikusok és a magyar népdal még tüzetesebb tanulmá nyozásától függ, hogy nemzeti zenénk őserejél olyan karakterisztikusan kifejező költőink nevelkedjenek, mint az orosz Tschaikovvs/yky, vagy a norvég Grieg. A magyar nóta ősforrásai a megszállás folytán el vannak tőlünk zárva. Kétszeres okunk van tehát a magyar dal, a magyar zene ápolására és fejlesztésére. — JCzért volt a szombati est a magyar dal apoteózisa, ezért olyan fontos nekünk a magyar dal sorsának, mint az egységes nemzeti kuliura oszlopának kérdése, a mely melleit nem haladhatunk el az események megszokott szürke regisztrálásával, hanem legalább egy percre gondolkodóba kell esnünk, hogy nemzeti létünknek egyik legmarkánsabb kifejező eszközét figyelmébe ajánljuk mindenkinek. V. Hármas határincidens Hidasnémeti mellett. A támadó csehekkel szemben a magyar határőrök fegyverüket használták Budape'sl, április 16. l'j Nemzedék. Három hét leforgása alatt három halárincidenst provokállak az északi határszélen levő cseh járőrök. A Hidasnémetinél lévő vámszakasz parancsnoksága jelentési telt az esetről. Április 12-én délelőtt 11 óra 10 perckor Tornyosnémeli és Terény kőzött egy cseh járőr fegyveresen megtámadta a magyar határőröket s egy magvar őrt' megsebesítettek. A magyar határőrök helyzete azonban már régebb idő óta veszedelmes. Csak az a legutóbbi incidens pattantotta ki a nyilvánosság előli azt, hogy ezt megelőzőleg már két izben léptek fel támadólag a cseh határőrök . Április 3-án délelőtt egy cseh járőr ugyanezen szakaszon átkelt a határom s az ott elhúzódó erdőben mintegy 100 méter mélységben benyomulva megtámadta a magyar határőröket. A magyar határőrökre több lövést adtak le. Ezt megelőzőleg pedig március 24-én délután 14 óra 30 perckor Hidasnémeti mellett támadták meg a csehek jár őreinket. A magyar vámőrség a szabályzat értelmében fegyverét használta s egyet bizonyosan s egy cseh támadót valószinüleg megsebesített. Ezekből a gyakran ismétlődő esetekből arra lehet következtetni, hogy a csehek tervszerüleg, agresszíve lépnek fel a magyar járőrökkel szemben s arra törekesznek, hogy járőreinket foglyul ejtsék. Minden esetbeiu csupán a fegyverhasználat akadályozta meg őket terveik keresztülvitelében. Súlyos az incidens vámőreinkre nézve főleg azért, mert a békeszerződés értelmében csak a legminimálisabb létszámú járőrök teljesíthetnek szolgálatot a magyar határon s mig a folytonos és terhes munkától teljesen kimerülnek határőreink, másrészt életük sincs biztonságban. A halottak emléke kötelez arra, hogy Németországgal szemben ne legyünk engedékenyek. Poincare beszéde Dfinkirchenben. Budapest, április 16 M. T. I.) Poincare francia miniszterelnök Düiikirchenben nagy beszédet moiidolt, melynek érdekesebb részei a 'következőkbeír foglal halók össze. Bizonyságot szerzett Franciaország arról, hogy Németország tudott volna, külföldi devizákkal fizetni, azonban Németország azt külföldön végzett hyersanyag vásárlásaira fordította. Sikerült a helyszínen feloszlatni azokat a katonai szervezeteket, melyeket Németország a sziléziai határszélen állitott fel. Bizonyos, hogy ha Németországnak két évi moratóriumot adott volna Franciaország, a két év letelte után is vonakodott volna Németország fizetni s mi zsákutcába jutottunk volna. Ez igazolja, hogy mennyit ér a mérséklet oolitikája. A Buhr vidéken látottak megerősítik a francia népet azon elhatározásában hogy ne adja azt ki addig kezéből, mig Németország meg nem fizette tartozását. Franciaország ezen eljárása által nem lett kisebb, csak nőtt azok szemében. akik megértik cselekedeteit. Noha Anglia és Amerika más véleményen vo|t, még sem térhetlek ki s ma csak helyeseihetik Fran ciaország eljárását. Franciaország kezében tartja Németország főerét, mert nem engedheti saját pénzügyi politikáját összeg omlani. Ki kell tartani ebben a végcélig. így kívánja ezt meg a. halottak emléke s"múlhatatlanul megköveteli az élőktől ,hogy Franciaország így járjon el. Kormányválság Angliában. Budapest, április ló. (M. T. I.) Londonból jelentik. A News Of De Worell értesülése szerint Bonar Law meggyengült egészségi állapotára s politikai okokra való tekintettel benyújtja lemondását a királynál s egyben ajánlani fogja Curzon lordot elfogadásra. Az Observer is megemlékezik e fenntartással közölt hírről s jelzi, hogy Birkenhead közreműködése akadályokat gördítene a kormányalakítás elé, ennek következtében a konzervatív párt és az ország sorsa kockán forog. Egy bizonyos, hogy t. i. Bonar Law számára a helyzet tarthatatlan.