Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-15 / 85. szám

1H3. április 15. JtfYilUnDÉK. t volt reá, még a tani!óva! szemben sem a magyaros kiszólássaj. Páratlanul buzgó, önzetlen egyházi szolgálatának egyik méltó koronázása voll, hogy a dr. Zejenka Lajos kerületi léi ügyelővé történt megválasztásával lemondás folytán megüresedett felügyelői állásba a sok ezer lelket számláló nyíregyházi evang. egyház közbizalma öl áhította oda. Másik koro náztatásál, amely most várt volna reá, amikor a íisza\idéki egyházmegye megüresedett világi lisztének betörése kérdését wn szintén feléje fordult a közbizalom — már nem érhette meg. Nehéz kértlésekben, kényes problémák megoldása körül az ő erélyes, határozott, világos okfejtései döntő sulival eslek a mérlegbe. Egyháza közönsége liszlában \o]t közmondásosán nehéznek mondoit természetével, sokszor szenvedélyes harcmodorával, kíméletlennek "látszó kifejizésmódjával, de tudta azt is s ez az, ami a lényegre tartozó alapozásokat szolgálta'ja jellemrajzához, hogy a látszólag érdes külső aranyszivei, páratlan buzgóságot, komoly eszméin i célkitűzést és szinte szók-t|a*iul ritka önzetlenséget és áldozatkész é.e. akart s hiki világának ezek ma oly rilka alapvető vonásai tették ől az egyház lársadaJmában kiválóan mcgbecsüíl vezéregyéniséggé. Politikai téren a icgha.'ározotlabb következetességgel állott a Tisza Isíván vezéri lobogója alá s amikor a nemzet széles rétegei elfordultak a vezérlői, szinte prólétai ihlettel tctl róla lanuságót, amikor megjövendölte, hogy meg fogja még bánni a magyarság, hogy Tisza Istvánt elhagyja. Az októberi és márciusi forradalmakat senki nálánál kérlelhetetlenebb haraggal nem ostorozta. A proletárt!iklalura idején uton-utfélen, mit-se félve az ellen forradalmárokat fenyegető i agy veszélytől, hangos szóval szórt átkot Károlyi Mihályra, Kunfira, Kun Bélára és a Szamuelyekre. Mint nehéz kő szakadt fel szivéről a dikiatura bukásának hírére az eddig nemzele sorsán érzett esüugedés s ettől kezdve soha nem szűnt meg hirdetni Magyarország bekövetkezendő feltámadásai. Ezt a hiíét páratlanul gazdag történél i és jogi ismereteinek tárházába? vett érvek egész arzenáljával támogatta. A városi és a vármegyei közélet nagy kérdéseihez mindig a közjó eszményi céljait szem előtt tartó komolysággá!, hévvel lelkesedéssel szólott hozzá. Beszédeit tömörség, mélység," vaskövelkezetcsségü logikai felépítés, tárgya igazságáért hevülő szenvedelem, fordulatos slil, nem egyszer szikrázó ötletesség, sőt megkapó humoro' él jellemezték. Ugyanezek a vonások uralkodtak hírlapírói dolgozatain is. A szerkesztésében állott Nyíregyházi Déli Ejság: egyik-másik kimé étien ban gunak mondott vezércikke mellet', amelyeknek megírására ideálokért lelkesülő egyéniségének a helyzet veszélyéi túlmenőiig magyarázó szenvedelme sarkalta, cikkeiben, tanulmányaiban, okfejtéseiben a szellem és a kifejezésmód bámulatos gyöngyszemeire bukkanunk, sőt cgvik-másik irása a modern hirlapirás klasszikus magasságáig emelkedik. Ha U h a valakit, megsebzett, utólag maga bánta meg a legjobban s későbbi írásaiban láthatólag mérsékelte kifejezéss it. Ügyvédi működé-ében az ügyfeleinek érdekével való becsületes azonosuítság, lelkiismeretes szorgalom, széleskörű jogászi tájékozottság s rendkívül éles eszű jogvédő munka jellemezték. Ha idejének s erejének javát'nem a közélet önzetlen szolgálatával foglaltatja ír, irodája bizonyára a legelsők legelsőjévé fejlődik vala. De mert anyagi előnyök kivivására soha, hanem csak mindig eszményi célok szolgálatára összpontosította ereje", nemcsak arra nem igyekezet

1, hogy kis vagyont szerezeti, ami neki szinte gyermekjáték lett \olm , hanem még a saját egészségi állapotának hanyatlásával sem sokat törődött; bizalmas barátainak intelmei, aggodalmai, orvosának komoly tilalma dacára testiekkel, anyagiakkal nem törődw, élt az ö eszményeinek, közszolgálatának, forrón szeretett csalódjanak s még azt a pihenést is megvonta magától, amelyre a háborús évek alatt fontos őrhelyen teljesített huzamos katonai szolgálata ulán kimerült szervezetének oly égetően nagy szüksége lett volna. Másfélhónapig lartó súlyos, de hősiesen viselt szenvedés dán, megárvult gyermekeinek, a eszleség' súlyát ie|e:te erősen megérző egyházának, rokonságának, barátainak s a város egész társadalmának nagy fájdalmára elköltözött atyáihoz Vki e súlyosan válságos időben is a nemzet és egyházépilő eszmények példaadóan lelkes barálja voP,.... dr. Prok Gyula megérdemli ez eszmények minden hü követőjétől, hogy korai s: jál a kegyeletes emlékezés Inrvadhaia 4an viágszálával díszítse.... Helye közéletünkben sokáig pótolallan marad, emléke mindig élni log hálás szivünkben. Nyíregyháza, 1923. április 14. Geduty Henrik. Hétfőn a színházban JBtatslay par első felléptével Csábító szenzációs amerikai dráma. Nyíregyháza közönsége ma ünnepli Szabolcs zeneköltő fiának Ábrányi Kornélnak emlékét. Idősb Ábrányi Kornél né férjéről. — Ábrányi cnn/ád eredete. — Érdekes adatuk h nagy úttörő magyar xentkőltör . — Hollo Lilinek Ábrányi fCr.rmth'A*' 1 kfn-r* in e-rirti* a* Ui időkben. Nyíregyháza, április 14. A Nyirvidék tudósítójától. j Szabó lesvárni egye közönsége ma este ü.i- i nepi percek áhítatával áldoz nagy fia, a zene- i költő Id. Ábrányi Kornél emlékének. A Bes- I j senvei Kör Alt:-1 rendezendő impozáns errilék: ünnep szereplői Nyíregyházára érkeztek s ! j megjött az ünnepelt zeneköltő özvegye, gc lei ! j Katona Klementin írónő is, aki a centenná-! \ rium alkalmából több rendkívül értékes in- I j terjuban adott felvilágosítást ünnepelt férje ; | életéről és működéséről. Ezek közül bennün| ket, szabolcsiakat különösen Holló Lili irój nőnek az Uj Idők számára irt interjúja ér| cíekel, amelyben sok tanulságos vonatkozás ' van Szabolcsvármegyére, e vármegyében ma ' is élő, előkelő családokra. Holló Lilinek Id. ; Ábrányi Kornélné a következőket mondotta j halhatatlan emlékű férjéről : Ábrányi kornélné, gellei Katona /(lement n. Hajlott háttal, botra támaszkodva, mint ' a kedves mesebeli anyóka, tipegi végig éveit ; idősb Ábrányi Kornélné, gellei Katona Kle- I rneutin. Férjének cenlennáriuma alkalmával első pillanatban szinte anakronizmusnak éreztük, hogy özvegyp még a valóságban élve található. Csak mikor az óra már éjfél felé köze j iedik látogatásunk közben, akkor tudjuk csak | meg igazán, hogy a Császárfürdő dependence ': j épületének egyik keskeny, igen egyszerű szo- ' I bájában éldegélő nénike szellemileg még itt jár mindkét lábával, ha ezek fizikailag fájósak is nagyon. Gellei Katona Klementin nemcsak fiatal korában volt elismerten nagyműveltségű, szel iemes és mélv gondolkozású irónő, hanem most is még tervei vannak, irodalmi tervei. Minden uj benyomással szemben friss és fogékony. Pedig neveltetését még szigorúan Kölcsey Ferenc szellemében és módszerével vezették,, akinek unokahugát tisztelhette édesanyjában, a Kölcsey nevelte Kölcsey An- l tóniában Ábrányiné. És regénye, A próféta c. í regénye, amelv már kéziratban készen is van j és a kiadást várja, már a nagy világháború j motívumait dolgozza fel. i Mialatt ilyen mérföldkövek között több- i. ször is ide-oda sétálgat efnlekezetében idősb ' Ábrányi Kornélné, miközben már ágyban pi- ( hen, lévén este 8 óra, lassankint összeszedegeti az apró intimitásokat, amelyek valóban nem érdektelenek férje centennáriumával kapcsolatban. Néha el-elhal a szava, mert hiszen gyenge a szive, de mindannyiszor irigylésreméltó energiával kényszeríti magát kimerítő tájékoztatásunkra. A család kettészakadd a. Talán érdekes lesz, ha elmondom, szellemes csevegését, hogy tulajdonképpen az Ábrányiak eredeti neve Úrdungh volt. Az Urüutighok még Árpáddal együtt jöttek Magyarországba. Ugy látszik, a nép logikája nem talált elég értelmet az Urdungh elnevezésben és igy érthető az az ethimológiai változtatás, amelyen keresztül jutva, az Urdunghok szépen Eördöghökké alakultak át. Ilyen néven éltek, mint várurak a középkorban. Egy ilyen generációnak szinte természetes fejlődését jelentette az, hogy a/, egyik utód, az én Kornélom apja : Lászlófalvi és Mikeföldi Eördögh Alajos annyira gőgös természet tudott lenni, hogy valamilyen, ugy tudom, nem is igen érdekes ok miatt, összekülönbözvén testvérével, Eördögh Dániellel, fejébe vette, hogy nem visel vele egy családnevet. Birtokuk Szentgyörgy-Ábrányban volt. Ata már Nyir-Ábrány a neve ennek a községnek. Szent-György volt a család védszentje, de azért a modern idők nem tűrték meg, hogy a község nevében Szent-György is szerepeljen. Tudja, nevetett huncutan Ábrányiné, én azt hiszem, hogy azért változott át Szentgyörgy-Ábráay Nyir-Ábránnyá, mert a vonat csak egy percig áll meg állomásán és a kalauznak nincs ideje többet kiáltani, mint Nyir-Ábrány. — A lényeg azonban az Ábrány elnevezés. Eördögh Alajos tehát ezt a nevet választolta. Nagykállói Ká'lay Te-'czLi ékszerei. Eördögh Alajos mindenben ilyen makacs magatartást tanúsított. Amíg Kornél fia csak mint dilettáns Zenekedvelőinek tütv: fel előtte, addig nem bánta, hogy zongorázik és érdeklődik a muzsika iránt. Kiküidle külföldre, hogy világot lásson. Mikor azonban rájött arra, hogy a fiit minden idejét a komoly muzsikának szenteli, mert már itthon, Erke! hatása alatt a zenei pályát választotta, akkor megvonta tőle a támogatást. Kornélom csak azért folytathatta külföldi zenei tanulmányait mert édesanyja, Nagykállói Kállay Terézia aki Kállay Béni pénzügyminiszternek volt a nagynénje, ékszereit lassan-lassan eladogatta és az értük kapott összegekkel segítette fiát.