Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-07 / 78. szám

# 1993. április 7. JSÍTÍRBIDÉK A Leányegyesület sóstói nyaralóját az idei nyárra az Erzsébet hadiárvaháznak ajánlotta fel. A miniszter örömmel fogadta a Leányegyesölet ajánlatát. A LeányegyesCilet számára 10 helyet biztosit a nyaralóban. Szantner miniszteri tanácsos a napokban Nyíregyházára jön. Nyíregyháza, április 6. A Nvirvidék tudósi tójától. A nyíregyházi Erzsébet hadiárvaház felé mindnagyobb érdeklődéssel és támo­gató figyelemmel fordul városunk társa­dalma és lakossága s amint egyik utóbbi számunkban közöltük az árvaház, amely a világháborúban árva sorsra jutott gyerme­keknek nyújt vigasztaló otthont, ujahban az amerikai magyarság figyelmét is fel­keltette. Most a Leányegyesület kifogy­hatatlan szeretetének melege árad a hő­sök árváira. Az egyesület agilis vezető­sége birtokában lévő sóstói nyaralót az idei nyárra felajánlotta a hadiárváknak az zal a kívánsággal, hogy a nyár folyamán a Leányegyesület 10 nyíregyházi gyer­meket nyaraltasson a Sóslón a hadiárvák mellett. A Leányegylet e tárgyban a kö­vetkező ajánlatot tette a népjóléti minisz­tériumnak: A nyíregyházi Leány egyesület részt óhajtva venni Nagyméltóságodnak ab­ban a nemeslelkü nagy munkájában, melynek célja elesett hőseink árva gyer­mekeihői hazánknak hasznos, munkás emberekel nevelni, a f. é. március 6-án tartott választmányi gyűlésen elhatároz­ta, hogy a sóstói erdőben a sziksós gyógy­fürdő melleit épült 10 gyermek befogadá­sára elegendő 20 gyermek ellátására fel­szerelt nyaralóját felajánlja Nagvmélló­ságocluak, az 192;). év nyarára május 1-től október l-ig arra a célra, hogy abban vérszegény, gyenge hadiárva leánykák nyaralhassanak. Kérésünk az, hogy mivel e nyara]ó lel jesen a nyíregyházi társadalom áldozat­készségéből létesült, a nyaraló gyermekek közzé egyesületünk Küldhessen 10 tiszt­viselő leánykát, akik az ott nyaraló ha­diárvákkal együtt lennének ellátva. Legmélyebb tisztelettel: Nádassy Lilv, elnőknő, Maurcr Sári vigalmi elnök­nő, Liszkay Dezső egyesületi titkár. A beadványt Ruszínkóné ,hiszi Em­ma, az Erzsébet hadiárvaház igazgatónő je felterjesztette a népjóléti miniszter­hez, akinek rendeletéből Szanlner minisz­teri tanácsos értesítette az Alapítványi Erzsébet Árvaházal, hogy a Leányegye­süiet ajánlatát örömmel fogadja el s amennyiben a miniszteri kiküldött hely­színi szemléje a sóslói nyaralói alkalmas­nak találja, az ajánlatnak megfelelően kész lesz olyképpen felhasználni, hogy az Erzsébet Árvaház személyzetének és növendékeinek számára lekölöll 20 férő­helyen kívül 10 helyit biztosit a Leány­egyesül el számára abból a célból, hogy nyiregvházi gyermekekel nyaraltasson. Szantner miniszteri tanácsos a sós­lói üdülőtelep szemléjére a napokban ér­kezik Nyíregyházára. A legnagyobb elis­merés illeli meg ugy a Lcányegyesület ve­zetőségéi, mint az Erzsébet Árvaházat azért az elhatározásáért, hogy egyfelől a hős katonák árváinak, másfelől 10 nyír­egyházi gyermeknek üdilő nyári pihenést biztosit. Nyíregyházán is Életbe Isp teljes mertekben n iskoláztató kötelezettségről szóló uj töriÉf. Nyíregyháza, április 6. A Xyirvdiék tudósítójától . Az iskoláztató szülők figyelmébe ajánljuk azl, hogy az iskoláztatási köte­lezettségről szóló törvény teljes mérték­ben éleibe lép a folyó évben. Erre vonat­kozólag a város polgármestere a mai na­pon a következő hirdetményt lelte közzé: Krtesitem az iskoláztató szülőket, hogy az uj iskolai törvény, az 1921. évi XXX. I. c. az iskoláztatási kötelezettsége ről, teljes mértékben éleibe lépett s en­nek rendelkezései szeriül a beiratás kö­telessége kivétel nélkül minden tanköte­lesre 6—1.") évig kiierjed. Felhívom ennélfogva a város lako­sail, hogy a gondozásukra bízott tanköte­leseket az iskolába írassák be, mert az uj iskolai törvény szigorú és fokozódó bűn tctéssel sújtja a be nem irt tankötelesek szülőit és felelős gondviselőit. V biíralásob uj időpontja valameny. nyi nyilvános elemi iskolában juMuS 2, 3. 4, 5. Beiratásnál a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, oltási bizonyítvá­nyát, esetleg előző tanévi bizonyítványát érlesilőjél kell bemutatni. A beiratás kötelessége valamennyi tankötelesre kiierjed, tekintet nélkül a tanköteles mindennemű testi, vagy szel­lemi fogyatkozására, egészségi állapotára. Ha n gondviselő házi, vagy magánoktatási­ban kívánja részesíteni a gyermeket, ak­kor is be kell íratni. Ha a gondviselő gyermekéi be nem íratja, a hatóság az ál­lami anyakönyvi adatok alapján hivatal­ból íratja be a tankötelest és a felelős gondviselő ellen kihágás miatt a feljelen­tést megteszi. Az 1921. évi XXX. t. c szerint mini­den gyermek szülője, gondviselője, gvám ja, gazdája köteles a gondviselése alatt átló gyermekei a hatodik életévének be­töltését követő kilenc tanéven ál nyilvá­nos iskolai oktatásban, még pedig: t. hat éven át elemi népiskolai, 2. továbbá 3 éven át ismétlő iskolai oktatásban része­siltetni. Ha a gyermek az iskolai hat év alatt a kitűzött ismereteket nem sajáti­lotta el, a mindennapos oktatás kötele­zettsége, az ismétlő iskolai kötelezettség érintetlenül hagyásával — egy, két ész­téiül ővei meghosszabbítható. Kötelező oktatásra szolgálnak: 1. az elemi mindennapi iskolák, 2. ismétlő is­kolák, 3. iparos- és kereskedő tanonc is­kolák. Azok az iskolák, melyeknek rend­szeres és megszakítás nélküli látogatása esetében az elemi iskola, ismétlő iskola, vagy iparos és kereskedőtanonc iskolá­ban való taníttatás nem kötelező," a követ­kezők: 1. fin, vagy leánygimnáziumok, 2. fin, vagy leánypolgári • iskolák, 2. szak­iskolák tanítóképző, kereskedelmi iskola). Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasárnapi és ünnepnapi isten­tisztelet látogatásának kötelezettségét is. Nyíregyháza, 1923. március havában. — Dr. Bencs Kálmán polgármester. A gazdasági cselédek, muRkísoUohányosok kereseti adojanak íízeiese. Megjelent a gazdasági cselédek általános kereseti adójáról szóló pénzügyminiszteri rendelet, meiy a törvény szerint engedélye­zett állalányos összegek fizetését az egész országra nézve egysegesen szabályozza. A rendelet szerint a gazdasági cselédek négy adóosztályba sorozandók. 'Az első osztályoa tartoznak azok, akiknek évi gabonajárandó­sága (konventio) 8 mm.-nál kevesebb, tizek havi 20 K kereseti adót fizetnek. A második osztályba soroziottak évi gabonajárandósága 12 mm.-inál kevesebb, de a 8 mm.-t legaláob leiéri. Ezek havi kereseti adója 50 K. A harma­dik osztályt azok képezik, kiknek évi gabona­járandósága 18 mm.-nal kevesebb, Ue a 12 mm.-t eléri. Ezek havi 80 K-t fizetnek. A ne­gyedik osztályba sorozottak azok, kiknek az évi gabonajárandósága 18 mm. vagy ennél is több. Azt a gazdasági cselédet, aki teljes ellátást kap, gabona járandósága azonban nincs, ugyanabba az osztályba sorozzák, mint amelyikbe a hasonló minőségű ellátást élvező házi cseléd tartozik. Adója sem lehet több, mint amennyit a gabonajárandóságot élvező hasonló minőségű nőtlen gazdasági cseléd fizet. A feles dohánykertészeket is a négy. osztályba sorozzák, még pedig a megmun­kált föld nagysága szerint. Aki 3 kat. hold­nál nagyobb dohányföldet vállalt, a negyedik adóosztályba sorozzák. Aki 2 kat. holdnál nagyobb, de 3-nál nem több föld megmun­kálását vállalta, a harmadik adóosztályba tartozik. Azt aki 1 kat. holdnál nagyobb, de •2-nél kisebb földnek megmunkálását vállalta, a második osztályba sorozzák. Végül azt a dohánykertészt, aki egy katasztrális holdnál nem nagyobb terület megmunkálását vállalta, az első osztályba sorolják. Az ideiglenes gazdasági bérmunkáso­kat, ha bizonyos időre szerződésileg lekötik magukat, ugyanezekbe az adóosztályokba sorozzák. Ilyenek a sommás munkások. Itt is a gabona járandóság az adóalap. Pl. va­laki öt hónapra hat mm. gabonáért szegődik el, akkor ennek kétszerese 12 mm. gabona után fizet adót s igy, a harmadik osztályba tartozik és 80 korona adót köteles fizetni havonként, vagyis az 5 hónapra összesen 400 K-át. A szerződéssel előre meg nein ha­tározott időre le nem kötött ideiglenes mun­kaerők adómentes napszámosoknak tekin­tendők. A gazdasági cselédek és munkások adó­jának általány összeget az illetékes községi elöljáróság vagy városi adóhivatal állapítja meg. A gazdák április 30-ig kötelesek beje­lenteni cselédjeiket és bemutatni az eredeti bérleveleket, illetve a munkabér szerződése­ket. A gazdák az adóátalány összegéről fi­zetési meghagyást kapnak és az adót a cse­léd vagy munkás béréből le kell vonniok és havonként a városi pénztárba befizetniök. Ha cselédnek vagy .munkásnak nincsen annyi készpénz járandósága, mint amennyi keresti adóra szükséges, a gazda jogosítva van a konventióból olyan mennyiséget levonni, a mennyi az adó fedezésére szükséges. Április 30-ig be kell jelenteni azokat a gazdasági alkalmazottakat is, akiknek az adó­ját nem átalányozzák. Ilyenek a jószágigaz­gató, az intéző, a gazdatiszt, az erdőmérnök, a gazdasági segédtiszt, a gazdasági írnok és ehhez hasonlók. Ezekre nézve csak azt ál­lapítja meg a község, illetve város, hogy a természetbeni járandóságuknak mennyi a piaci értéke. Ez a piaci érték a készpénzilletménnyel együtt szolgáltatja a kereseti adóalapot. Ezek­40.000 koronát takarít meg, ha páholyt, 10 000 koronát, ha támlásszéket bérel a színházban. — Még néhány hely bérelhető a Jakobovits dohánytőzsdében.

Next

/
Thumbnails
Contents