Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-06 / 77. szám

1993. április 6. forduíh&t többé elő az az cset

; hegy lelkiismeretlen ügynökök félrevezetve a gazdálkodókat, olyan árakon vásárolják öszsze a gazdáktól terményeiket és állataikat, illetően olyan áron hozzák azok nyakába a vetőmagvakat és esetleg a takar mányi, aniilyen áron akarják. Az előfizelésr'összeg egv hónapra csak 3000 korona, ugy, hCfgy erre a szolgálatra jóformán minden gazdálkodó előfizethet. Előfizethetnek testületek is, egyesülelek, gazdakörök, szövetkezetek stb. Igen nagy előnyt jelent ez az ujilás, mert ebben az eddig elhanyagolt magyar agrár érdekek hathatós és örvendetes "tá1 mogatását látjuk. Ez a-hirsaoigála* Uívftlott arra, hogy kiküszöbölje a íáimkeres» kedelmel és ezzd egy lépéssel közelebb jutunk a gazdasági konszolidációhoz. — Sokai jeleni ez a mai időben, amikor mindenki a .pUÜüO koronás gabona miatt panaszkodik, llolott nem a gazdatársadalom drágította meg a gabonái, hanem a közvelilő kereskedelem. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a magyar gazdák megértik ennek a hírszolgálati újításnak az óriási borderejét és örömmel fogadják azt a támogatást, melyet az a hírszolgálat nekik nyújt. Földrengés a Tiszamentén. Királyházán három földiékést észleltek, — Anyagiakban csak kisebb kár esett. — Jelentések a földrengésről Nagyszőllős és Huszt környékéről. Királyháza, április. Alkalmi tu lósilónklói. Buszinszkó, vulkánoktól messze eső, csöndes talajú vidékén megmozdul! a föld. Mintha az is elégedetlen volna az itteni viszonyokkal, megrázta hátát és megingatta az emberek fölött a házakat. Vala milyen inlőjel ez azoknak, akik magukat a mindenség urának tartják. Vigyázat és szerénység!! A föld is él és bosszul. Mi, akik a földrengések tájékától messze esünk, meg sem értjük azt a borzalmat, amit az einher él át, akinek lába alatt u föld megmozdul és minden pillanatban azzal fenyegeti, hogy bőröstől, házastól, családostól elnyeli minden összeharácsolt földi javaival együtt. Ez az, ami a halalmában bizakodó embert egy kí-ssé megjuhászitja. A földrengésről különben tudósítónk a következőkben számol be lapunk olvasóinak: — Március 18-án, vasárnap reggel öt óra öl perckor a Tisza folyása mentén, délkeleti irányból kiindulva három erős földlökés voll érezhető.'A földrengés hullámos volt és körülbelül tizenöt másodpercig tartott. A földrengés ideje alatt mennydörgésszerű moraj hataltszotl a föld belsejéből, mely nagy ijedelmei és riadalmai okozott. Királyházán a földrengést mindenütt megérezték. A házak teteje recseged ropogott. A képek a falon himbálózni kezdtek és a bútorok kimozdultak a helyükből. Szerencsére nagyobb anyagi 'kár seholsem történt, csupán egy kémény egyik fala omlott be. A földrengés a Tiszamenlén luizóu doll végig, Bustyaházán azonban nem volt érezhető. ? Hivatalos jelentés szerint a Balkánon nagyobb és talán katasztrofális földrengésnek kellelt lennie, mivel a távíró és telefon összeköttetés vonalrongálás miatt megszűnt. Ugylátszik, hogy a délkeleti irányból jövő földrengés ennek a véghullámai voltak. Nagyszögi ŐSL A földrengés Nagyszőlősön hasonló erővel jelentkezett. Kezdete reggel 5 óra kilenc perckor voll és 8—10 másodpercig tarlóit. A földlökéseket erős iöldalatti moraj kisérte, ugy, hogy a házak ablakai megremegtek. .Nagyobb kár azonban itt sem történt. Huszt. A földrengés reggé] 5 óra ulán kezdődött, menydörgésszerü moraj volt halható és heves földlökést éreztek, me lyek nagy rémületet okoztak. A földrengésnek egy kémény esett áldozatul, egyéb kár nem történt. Tekeháza. A földrengés a községen álvonult és hatalmas iöldalatti morajjal végződött. Egy kéményt áldozatul kövelelt. Nagykomjal es Salánk Mindkét községbői nagyobb földren. gésl jeleznek, anyagi kárról azonban nincs jelentés. Beregszừ. A földrengés a városban is érezhető voll, ill azonban oly gyöngén, hogy alig pár jókorább kellő emuer vett róla tudomást, ugy, hogy a város lakossága mit sem tud arról, hogy lába alatl a föld indulni készült . Főtárgyalás a pócspetrii gyilkosság ügyében. Nyíregyháza, április 4. A Nyír vidék tudósítójától. Hónapokkal ezelőtt történi, hogv Pócspetriben egy vadászat alkalmával orvul megtámadták, meglőtték, majd egy mocsárba fojtották l.inzenbold János pócspetrii bírói. A leimerült gyanuokok alapján a gyilkossággal Som Ádámot vádolták és larlóztatlák le, akinek gyilkos tettét ábitólag Belicsa János egy kökénybokor mögül lcsle és végignézte, anélkül, hogy elő mert volna jönni. Az áldozatot a gyilkos kirabolta, a pénztárcáját üresen otthagyta. A pénzt egy kémény háta mögü dugva talál Iák meg. A kir. ügyészség állal gyilkossággal vádolt Som Ádám ügyét péntekén délelőtt 9 órakor kezdik tárgyalni a nyíregyházi kir. törvényszéken . A falu gazdasági hírszolgálata. A magyar gazdatársadalom legégetőbb kérdései napjainkban még mego dásra várnak. Az elhanyagoll mezőgazdasági politika nemcsak a többtermelés gondolatának csődjét idézi elő, hanem az egész gazdasági rendszert előbb-utóbb válságba juttatja. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal mindenkinek, hogy nem a kereskedelem és nem ä tőzsde, hanem csakis a mezőgazdasági löbbtermelés és a falusi nép gazdasági politikájának megalapozása biztosíthatja azt, hogy Magyarország valaha lábraálIhasson gazdasági téren. Ilyen előfeltételek melleit remélhető az, hogy a falu gazdasági politikája, a nép szeles rétegeinek gazdasági iskolázottsága és a gaztiák bőrén nyerészkedő gazdasági elemekből való íügeltenilés ál.al hatalmas lendületbe jön. A kereskedelemügyi minisztérium már régen fontolóra vette azt, hogy a kereskedelem terén is a maga jogaihoz juttatja a falu magyar népét, melye eddig a közvelilő kereskedelemnek kiszolgáltatva engedelmesen vezeltelle magái az idegen járószalagon. A magyar falu közgazdasági politikájának felszabadítása az idegen járom alól fontos közgazdasági reform lesz, mely bizonyos vonatkozásokban a magyar falu népének az idegen jobbágyság alól való fel szabad ilására emlékeztet. Azok a gazdasági körök, melyek eddig abból élősködtek, hogy a magyai' falu tájékozatlan volt a világkereskedelem konjunktúráinak alakulásaiban, érthető megdöbbenéssel és ellenszenvvel fogadták a kereskedelemügyi miniszter újításainak a tervét. A kereskedelemügyi miniszter tervezete szerint a gazdatársadalom kereskedelmi hírszolgálat tekintetében egyenlő elbánásban fog részesülni ezentúl a főváros gazdasági köreivel. A kereskedelemügyi miniszter a l'alu gazdasági politikáját intézményesen óhajtja oiztositani. E célból gondoskodik arról, hogy alkalmas, megbízható, ponlos és fürge gazdasági szervezel kapcsolódjék bele a falu éleiébe. A miniszter a korszellem és a falu fejlődő gazdasági igényeinek kielégítése végei megengedte a Magyar Távirati Irodának, hogy a gazdatársadalmat érdeklő híreket, a budapesti lerménytőzside, a közvágóilidi serlésvásár, vagómarha\á>ár, lakarniányx ásár, lóvásár valamint a hüvelyesekben es velőmagvakban történt forgalom árait — naponta közveiitse távirati utón minden olyan faluba, ahol előfizető van. A gazdatársadalom abba a helyzetbe jul, hogy naponta 4—5 óra tájban táviratilag ér lesül bel az előbb felsosorolt vásárokon kialakult árakról. Nem Elevenen eltemetett nagyváradi postatiszt. Nagyváradról jelentik: Mésár János nyugalmazott postatiszt március 24-én öti éves korában összeesett az utcán és az előhívott orvos megállapítása szerint szívszélhűdés következtében meghalt. A halottkém megerősítette a megállapítást, mire Mésárt 26-án eltemették. Másnap, 27-én a Mésár sírja mellett uj sirl ástak. A sírásók ekkor Mésár sírjából cll'ojlotl segélykiállásokai és dörömbölést hallottak. Nyomban a lemelőörhöz futott az egyik, ez azonban ahelyett, hogy a sir azonnali felbontását rendelte volna el, a városi tisztiorvosi hivatalba ment be, hogy intézkedési kérjen. Természetes dolog, hogy mikorra a bizottság a temetőbe kiért és a síri fclnyilolla, késő volt. A koporsóban Mésár íiasralordultan feküdt, ruháját kínjában összelépte, ajkát és balkarját véresre harapdálta. Segíteni már nem tudtak rajta, mert a késed el meskedés ideje* alatl megfulladt. A szerencsétlen végleges eltemetése ulán vizsgálat indult annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a felületes halottkémlelés miatt. Mésár özvegye és felnőtt leánya súlyosan megbetegedtek a kiállóit izgalmak lolylán. Romániában nem kézbesítik a magyar cimzésü leveleket. Kolozsvárról jelentik : Az erdélyi magyar ság üldözésének egy ujabb fázisáról kell beszámolni. A kíméletlen nacionalizál ások,

a me lyek román kézre juttatták a legvirágzóbb magyar vállalatokat, az iskolabeszüntetések, amelyek megfosztották a magyarságot iskoláiktól és más szinte ellenséges intézkedések után vett rendeletet adott ki a postaigazgatóság, amely szerint a magyar nyelven címzett levelek nem kézbesíthetők a címzetteknek, még abban az esetben sem, ha helység név románul van feltüntetve. Az ilyen leveleket a felvevő postahivatalokhoz küldik vissza, de nem kézbesitik ki a feladónak se. A posta tehát elfogadja a bélyegdijakat, a leveleket azonban mégse juttatja el rendeltetési hetyükre. (K. E. K.)