Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-26 / 94. szám

im április 26 JSTYÍRVIDÉK 3 A szombati műsoros est programmja. Nyíregyháza, április 25. A Nyirvidék tu­dósítójától. A nyíregyházi állami tanítóképző-intézet szombati műsoros estjének és táncmulatsáh gának meghívóit már szétküldötte a rendező­ség. A műsoros est programmját a követke­zőkben adjuk közre : 1. Rákóczi induló. Játsza az intézeti zene­kar. 2. Prológ. Irta és előadja : Naményi Gyula IV. é. n. 3. Műdalok• Férfinégyes. Éneklik : Laka­tos Zoltán 111. é. n., Papp Zoltán IV. é. n. Legeza Miklós IV. 4. n., Oyérmán Mihály IV. é. n, 4. Ábrányi Emil. A magyar nyelv. Meg­jelenítő előadás. Diák : Tóin Kálmán I. é. n. Lantos : Müller Elemér I. é. n. Pierrot : Li­pusz Lajos 1. é. n. Gyászoló : Kubinyi István i. é. n. Harcos : Kun tmil 1. é. m. 5. l.únyi E. Magyar dalegyveleg.' Énekli az intézeti énekkar. ó. Gyula diák• Magyar vitézség. Előad­ják : Prológmondó : Legeza Miklós IV. é. n. Honfoglaló vitéz : Tokár Imre IV. é. n. Szent László korabeli vitéz: Tóth József 111. é. n. Anjou kor : Soltész Endre iV. é. n. Mátyás katonája : Sajti Imre IV. é. n. Végbeli vitéz : Pavuk Béla 111. é. n. Kuruc harcos : Kusins^ ky József IV. é. n. Negyvennyolcas : Papp György IV. é. n. Horthy vitéze : Rajner Pál IV. é. n. 7. Martell' Berceuse. Játsza az intézeti zenekar. 8. Arany László. Elfrída. Előadja Tóth Illés III. é. n. 9. Szalay F.—Révffy Géza. Barkarolle. Énekli az intézeti énekkar. 10. Magyar dalok. Játsza az ifjúság kis zenekara. A zene- és énekkart Lukács Béki tanár dirigálja. A műsoros est után reggelig tartó tánc következik. A rendezőség kéri mindazokat, akik tévedésből nem kapták kézhez meghívó­jukat, hogy ezt jelentsék be az Ujságbolt ut­ján, hogy a megfelelő intézkedés megtörtén­hessék. Putti Lya FANTOM főszerepében A városok vagyoncseréjével lehet megoldani az építkezést. A lakásépítő törvény nvegrlta'ása cél­jából a kereskedelmi és iparkamara.elnök­ségének egybehívására népes értekezlet volt az építési érdekeltség élénk részv­t elével. Szentkirályi Tivadar e|nök megnyitó­heszéde után Hadó Rezső főtitkár ismer­tette a készülő törvény szellemét, kifogá­solta, hogy az ilyen nagyfontosságú tör­vénynél az iparkamaráknak mód nem ada lőtt, hogy a törvényre vonatkozó vélemé­nyét az illetékes tényezőkkel közölje. Az előterjeszteti! halározati javaslat­ban felhívják a népjóléti miniszter fi­gyelmei az elhangzóit sérelmekre. Ritter Ignác a Sebestyén Lajos épi­lész kitűnő tervét ajánlotta propagálásra. E szerint a lakásépítő akcióból a váró oknak keli kivenni a ré­szüket. Nevezetesen, hogy a városok felesle­ges földjeiket adják et s annak értékét használják lel házak építésére. A tervet a népjóléti miniszterhez in­tézet feliratba foglalta az értekezlet, rnéiy után Szilágyi János felszólalásával ért véget . Megnyitják végre az Arany János-utcát. Nyíregyháza, április 25. A Nyirvidék tu ód silójától . Nyíregyházán a legnagyobb magyar költő nevét viselő Arany János-utca — zsákutca. Az Ér-utcában lévő 53. számú amely a város tulajdona, útját állja az ,ul­cvárnak s eddig inegóvlák a házal, nem rombolták le s igy az ArVuiv János-utca egyik oldalról el volt zárva. Most a városi szakosztályok azt javasolják a kópviselőtes tületnek, hogy járuljon hozzá az Aran v János utcát elzáró ház lebontásához. Ez a régi városi ház félig-meddig összeomlás előtt áll. Laknak ugyan benne, de falai düledeznek és előbb-utóbb ki kell a há­zat lakoltatni. Így nyílik meg végre a közlekedés számára az Arany János ne­vét viselő zsák-utca. Jön:-MM Jön: vörös heztyü a szezon legnagyobh szabású és legizgal­masabb kalandor filtnje, tele a legszenzá­ciósabb trükkökkel. — Pazar kialiitas! Kolcnyes jaiek ! Két különös haláleset. Szeged, április 25. Szinte páratlanul álló szerencsétlenség foglalkoztatja Szegeden az oivosi kötöket,, ken fiatal szatymazi legény halála, akik a kerületi tiszti orvos jeieatéae szerint takony­kórban haltak el. A szokatlan e^et körül — amelyhez hasonlo nem igen fordult elő — bi­zonyos homály lebeg. Dr. Jung Sándor, a szatymazi kapitány­ság kerületi tiszti orvosa bejelentette a foor­vosi hivatalnak, hogy Lippai Sándor gazdál­kodó szatymazi kapitányság 214. szainu ta­nyáján március 18-án elhalt ifj. Lippai Sándo«' és április 7-én bátyja, Lippai József. Dr. Ker­tész József magánorvos, aki megvizsgálta a halottakat, a halál okát tüdőgyulladásban ál­lapította meg. Dr. Jung Sándornak azonban gyanús volt az eset. A halott váladékát mik­roszkópiai vizsgalat alá vette és megállapítot­ta, hogy mindketten takonykórban luiltak et. Keri a rőorvosi hivatalt, hogy Lippai Sándor tanyáját haladéktalanul vizsgáltassa meg az állatorvosi hivatallal és a szükséges intézke­déseket tegye meg. Dr. Andrássy Ferenc tb. főorvos az eset­ről jelentést tett az államrendőrségmek, el­rendelte a tanya lezárását, a betegek ha ugyan vaninak gyógykezelését és annak megállapítását, vájjon beteg ló van-e még a tanyán, mert állítólag egyet már lebunkóztar tott néhány héttel ezelőtt az állatorvosi hiva­tal. Andrássy főorvos kijelentette, hogy dr. Kertész József ellen, aki dr. Jung bándor jelentése szerint nem ismerte fel a halál okát, hanem tévesen tüdőgyuladást állapított meg, vizsgálatot indítanak, mert a felületes megai­lapitás a betegség rendkívül heves fe.tűzése miatt kiszániitnatatlan veszéllyel járhat az egész környezetre. Az egyetem belgyógyászati klinikáján eb­ben az ügyben a következő felvilágosítást ad­ták : A takonykórban elhalt emberen a szokásos halottvizsgálattal csak abban az esetben ismerhető tel a halál tulajdonképeini oka, ha a betegség előrehaladott stádiumban volt, aminek külső nyomai is vannak. Abban az esetben azonban, ha a takonykor gyorsan végez áldozatával, külső nyomok nem marad­nak a hullán. Előfordulhat azonban, hogy az e/edeti kór tüdögyuladással komplikálódik és a halál oka a tüdőgyuladás. Valószínűnek tar­tom, hogy a szatymazi esetben is hasonló komplikáció forgott fenn. Egy nagydobosi földbirtokos izgatási bűnügye. Megírtuk, hogy a niult év nyarán ie­tarlóztatla a csendőrség Zoltán Schvarc Miksa Nagydobosi földbirtokost izgatás miatt és a debreceni törvényszéken meg­indul t ellene az eljárás í társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló tör­vény alapján. Zoltán Schvarc egy millió korona kauciót ajánlott fel és az összeg ellenében a vád tanács szabadlábra is he­lyezte. Közben azonban értésére jutott a vizsgálóbiróságnak, bogy Zoltán S eh var ez egyesek révén igyekszik befolyásolni a ta­nukat, mire újra letartóztatták és azóta a debreceni ügyészség fogházában ül és most vele együtt a vádlottak padjára ke­rült Weisz Ignác és Weisz Ida is. A tárgyaláson Visky tanácselnök elnökölt. Ismertette a vádiratot, amely Zoltán Schvarc .Miksát a magyar állam megbecsülése elleni és kormányzósértés vétségével, Weisz lgnácol és Weisz Idát hamis tanuzásra vaió rábírással vádolta. Zoltán Schvarz Miksa 1922. áprilisban és juliuusban az alábbi kijelentést telle. A mai miniszterek egylől-egyig gazembe­rek, egy sem becsületes, csendőrség rab­lóbanda, a inai kormány csirkefogó tár­saság, csupa zsidó miniszter kéne. Ha én lennék a miniszter a kormányzót is fel­akasztatnám. Néptanítókból lesznek a miniszterek s zupás őrmesterekből állam­titkárok.« (W eisz Ignác és eWisz Ida pedig a feljelentést megtevő Mészáros Józsefei ar­ra akarták rábírni, bog}'Zoltán Miksa fel­jelenlését vonja vissza é*s a csendőrség elölt tett vallomását másítsa meg. A vádírat ismertetése után Zoltán Schvarc Miksa kijelenti, hogy magát bű­nösnek nem érzi, a vádiratban felsorolt kifejezéseket nem lette, azokból egy szó sem igaz. Majd az elnök kérdésére elmond ja, hogy Szamoszugon és Nagydoboson van birtoka, amely több bérlőnek van ki­adva. A családjában elmebajos senki sem volt. Vérbaja vau és r-endkivül nagyfokú idegességben szenved. Nem politizált so­hasem. Egyszer kereste fel egy Horovitz Jenő nevű ur, aki a bérletről tárgyalt ,vele s a beszélgetésük vég^n jött fel a mai álla­pot, tie akkor sem Sértette se a kormány­zót, sem a mai államrendet, se a kor­mány t . » Magyar-Olasz Bank Bt. nyíreflytit fzf fiókja elfogad kamatozasra pénz­tarjegy eleneben leaiaUbb 6 hónapra kötött betéteidet bú zaértéJfakben és mezőgazdasági cé'okia ugyancsak bú zaertókben nyújt hiteleket. Reszletes fölvilagositasok nyeihetők a ban«, székfia •-z ban (Nyíregyházán, Széchenyi tér 7. sz. Agrár ban k palota.) 196Ő-10-4 SUHANESZ LAJOS g Ti Síi«« ]•». f M» flOr. kath. ptt»p*ki palot« , | Ajanlja saját késaitményü mfibutorait éa A kárpitosmunkáit. Hál«, «bédló, ún«cba, H szalon leányuoba, bőrbutorokban éa K •gyéb bútorokban legnagyobb rálaasték Ejf iiiiiininiiiH

Next

/
Thumbnails
Contents