Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-25 / 93. szám

1923. április Í5. ' S erda XLiV. évfolyam. * 93. SZÁD Előfizetési árak helyben és vidéken: tcy Hóra 1000 K. Negyedévre 2800 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20° o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LASZLO. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Cseh retorzió. A ~seh-magyar határon előfordult határincidensekből kifolyólag olyan cseh retorziónak előjeleiről és terveiről kapánk értesítést, amelyek méltó megdöbbenéssel töltenek el bennünket. — Arról van sző, hogy a csehek megtorláskén l a? őket állítólag 4rl halársérelmek ellenében kiutasítanak minden magyar állampolgári és magyar állampolgárnak nem adnak beutazási engedélyi cseh terűiéire s a már kiadott vízumokat is érvényteleneknek tekintik, sőt a tegnap Párkánynána felé eseh-lérületre utazó magvarokal már fel is lartózlatlák és három órai letartóztatás dán visszairánvitolták Budapestre. Nem akarjuk ilt feszegetni hogy azok a bizonyos határiucidcnsek mennyiben voltak sérelmesek a csehekre és mennyiben mireánk. Miután nincsenek megbízható és pontos adataink, nyitva hagyjuk I a kérdést, hogy kik és mely részről kezdeményezték a villongásokat. Bár teljes j jogunk van feltenni, hogy a cseh vádasko- j dás ezaikalommal is teljesen hasonlít a I románok részéről pár hónappal ezelőtl fel ' vetélt vádaskodásokhoz, amelyekről j semleges hatalmak kikü'döttei megáll api- f tolták, hogy teljesen légből kapott és je- j lentéklelen kis események voltak, amelyek absolule alkalmatlanok nemzetközi binyodalmak kiélezésére és bár a két kellemes szomszéd teljesen hasonló eljárásának rugóit minden valószínűség szeiint abban a közös törekvésben látjuk, hogy Magyarországot a 'cülföld előtt teljesen diskreditálni igyekeznek és e végből minden haszonlalanságoi megraga Irak, kiszíneznek és világgá kürtölnek, mindezeket a szempontokat most mellőzzük és fejleszszük a kérdési: Ha csakugyan ugy volna is, ahogy a csehek beállítják, hogy tényleg a magyar részről történt valamely nemzetközi jogba ütköző j szabálytalanság, vagy szándékos ha-ársértés, • —« vájjon emberi és kulturált népek közötti felfogás indokolhat ja-e ilyen represskálir'nak a drákói szigorát ? ? ? Azok a százezrek, akik cseh területen magyar állampolgári minő egükben élnek, vagy tartózkodnak, érdemlik-e, hogy mások elhamarkodott, vagy meggondolatlan: teltél miatt tömeges üldözést, beláthatatlan következményekkel járó károkat, lelki megpróbáltatásokat, ké'.ségbeej'ő i 'gaimakat szenvedjenek és'honfitársaik esetleges hibáiért tömeges bosszuállásban részesüljenek'.' A kulturált ember minden jóiz]ése li[takozik ez e!ken a brutalitás elljen . Hál nem tudják, vagy nem akarják megérteni a csehek, hogy minket nn gvarokal elszakíthatatlan ezerszeres kapcsok fűznek a megszállott Felvidékhez? Xem tudják, hogy közülünk százezrek és százezrek családi, rokoni, vagyoni vonatkozásokban otthon vannak a Felvidéken és ezeresztendős mull jogi és történelmi fllap ján élnek és tartózkodnak ot', ahol ők csak pár év rabló-erkölcse alapján még mindég mint idegen betolakodók feszelegnek? Mit akarnak ezzel a tervbe vett brutalitással ? Végképen elvágni az útját minden békés lehelőségnek, amely a fennforgó rettenetes ellentétek kiküszöbölésére irányul ? Az elkeseredés utolsó lelki izgalmát akarják kiváltani a mi agyonsanyargatott lelkünkből, amely azután már nem ösmer egyebet az ultima rációnál? Annyira el vannak bízva a saját erejükben, felkészültségükben, liogv már minden merényiéire elég bálraknak érzjk magukat? Hát nem látják be, hogy ha történik is olykor-olykor valami kellemetlenség a határon, annak egyedül az a lehetetlen határvonal az oka, amelyet minden tört ér neimj, minden etnográfiai, minden geográfiai és lerep-követelmény semmibc.-ve vésével teljesen önkényesen és boszantólag húztak közénk és magyar véreink közé?!! Hál lehel természe'.es és biz os határvonal két állam között az, amely évezredek óla egy községben élő embertömeg között akként húzódik, hogy egyazon városnak a házai!, egyazon falunak a tanyáit, halárait, sől néhol egyazon gazdaságnak az összefüggő dűlőit szakítja kétfelé, szétszakítván ezzel rokonságban, barátságban, vagyonközösségben, leik egységben élő milliók évezredes köle'é keit!! % * . Hál lehel ez természe!es és lehel ez nyugodt határvonal-.' És ha ilyen absurdilás mellett olykor-olykor előfordul íttot t valami kellemetlenség ezen a szerencsétlen határon, hát akkor azt így kell kezelni, mint ahogy ők kezelik? Akkor mindjárt irtó háborút kell indítani minden magyar állampolgár, minden békés magyar utas ellen és megbosszantani, maltrelirozni, kiüldözni, tönkre tenni minden élőt, aki magyar az ős mágyar térületen!!? Hát ez az a nyugati kultura, amelyei a bölcs ánlánt a nyakunkra és boldogitásunkra kieszelt és amivel megszállóit te.s'véreinkel boldogítani kívánja ? Ugy rémlik, hogy az egész csak provokálás, amellyel a már-már lehiggadni készülő magyar irredentizmust uj lángra lobbantani akarják. Mesterségesen szítani a tüzet, amely meggyötört lelkünk mélyén lappang a zsarátnok alatt, hogy ha valahol kitör és lángot vet, akkor ország-világ előtt rámutathassanak a forrongó magyar mentalitásra és ürügyet kovácsolhassanak atovábbi előnyomulásia. . a további osztozkodásra ... Mintha Lengyelország régi sorsa lebegne a fejünk felett! ! De azt*hiszem : ez egyszer tévednek. Mi okosabbak, de ha kell, keményebbek és egységesebbek leszünk ! ! A belügyminiszter válaszol a Horthy akcióval szemben elhangzott vádakra. Ára 40 korona. A képviselők izgalmasan tárgyalták a cseh kormány brutálitását. Apponyi Albert gróf fo^ja szóvátenni a csehek eljárását. Budapest, áprliis 24. (M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor j nyitotta meg Almássy László alelnök. Bemu- j tatja Békésvármegye közönségének feliratát j a lakásrendelet 5. szakaszának módosítása tárgyában. Utána Rakovszky Iván belügymi- i niszter szólal fel s többek között a követke- \ zőket mondja : . j Tisztelt nemzetgyűlés ! A. nemzetgyűlés I április 19-iki ülésén Szilágyi Lajos képviselő i ur éles támadást intézett a kormány ellen. Én { akkor a közigazgatási reform ankétján vol- j tarrt s igy csak most nyílik alkalmam arra, : hogy válaszoljak. A képviselő ur kifogásai három csoport- j ba oszthatók. Kifogásolja a Horthy inségak- ! ció kivetési és behajtási módját, másodszor kifogásolja, hogy a kormány az egyetemi hall f gatók nyomorát is enyhítette az akció révén ? s végül kifogásolja, hogy mi történik a felesleggel. Az első kifogásával szemben ki kell jelentenem, hogy téinyleg fordultak elő olyan esetek, melyek nem voltak szabályszerűek. Egyes vármegyében pótadó módjára vetették ki a segélyösszeget, ezekben az esetekben azonban megsemmisítettem"az eljárást. Tény, ' hogy egyes hatóságok tulbuzgalommal hajtőt . ták végre a rendelkezéseket s végrehajtást is kilátásba helyeztek, azonban amint ko ikrét ' eset jutott tudomásomra ,nyomban felfüggesz tettem az ilyen eljárás további folyamatáu Hogy mi történik a felesieggej, arra vonatkozólag kijelentem, hogy c-ak arra a célra fordítható, amire gyűjtve lelt, vagyis közmunkák ellá'ására. A közműn kákát csak a téli idő alatt végezte'lük s igy az március végével megszűnt. Meg kell azonban állapítani, hogy korántsem jelentkeztek annyia'n( l(munkára, mint vártuk, tehát mégsem lehet akkor olyan nagy a nyomor. A fentmaradi összeget a községek tartalékolják, mint jótékonysági alapot s alkalomadtán a rendeltetésnek megfelelő módon fogják felhasználni. Kifogásolja, Szilágyi képviselő ur, hogy a kormány 4 és fél millió koronát juttatott a nyomorgó diákok megsegilésé re. Erre vonatkozólag ki kell jelentenem hogy az nem kifejezetten a Horthy akcióra szánt adományokból került ki. Tudnia kell a képviselő urnák, hogy so'kan közvetlenül a kormányzó ur rendelkezésére bocsátottak bizonyos összege', mely felett ő szabadon rendelkezik, egy más részt pedig kifejezetten a tisztviselő nyomor vagy diáknvomor enyhítésére ajánlottak fel' . A Horthy-akció zárszámadásai már a befejezéshez közelednek. Az akció március ban fejeződött be. Az elszámolás a közsé-