Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)
1923-04-19 / 88. szám
április Ii). JWXBYIDÉE 5 mmarn* SZEBB. MINT AZ „UT A BOLDOGSÁG FELÉ" Az péntektől az Apollóban ^•MHSüMHMHHMHa I SUHANESZ LAJOS 5 « Teleién: hutnprainnnb* Telatoa: 2 asiit i-ir «Juiurc»ariio*n .Uilri-h. |g 1 eö p- kat h- palota. |j Ajánlja saját kiwitminyü mfibutoralt ét j® M kárpitoimunkáit. Háló, ebédlő, úriszoba, Ä •1 szalon, leánysioba, bőrbutorokban iu £ »gyéb bútorokban legnagyobb válaasték. mmmmmmmm&MUMuamum Diadal Mtoasg ó I Április 18 án és 19 én, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel N^poleoa leánya romüntiku3 történet a nagy császár életéből 6 felvonásban. A főszerepben: Lya SVlapa« Kisérő műsor: Büki, mint moziszinész, vígjáték. Inn' A vár asszonya Inn • és Karcsi biciklizni tanul ü ü" • APOLLO Szerdán és csütörtökön, 7 és 9 órakor , 1 csizmás gentleman modern kalandor játék 5 felvonásban. g I — Nősül a cég amerikai bohózat 5 felvonásban Péntektől Ofkán Magyar-Olasz Bank Rt. nyíregyházi fiókja elfogad kamatozásra pénztárjegy elenében legalább 6 hónapra kötött betéteket bú^aértékben és mezőgazdasági célokra ugyancsak ÜHizaértéisbeiá. nyújt Mt&leket. Részletes fölvilágositások nyerhetők a bank székhájz.ban (Nyíregyházán, Széchenyi-tér 7. sz. Agrár! bauk-palota.) 1956-10-4 Szavatolt salétrommentes, nagyméretű azonnali szállításra bármily mennyiségben legolcsóbb napi ^ áron kapható § Marton Emii és Molnár g Széchenyi-tér 9. 816-30-4 ^ »•X^aHaBHBSHSHl LÜ: 907-1923. Hirdetmény. A magyar királyi minisztériumnak a lakásügy ideiglenes rendezése és a fennálló korlátozások fokozatos megszüntetése tárgyában kiadott 2222—1923. M. E. számú rendelete főbb pontjaiban a következőket tartalmazza : 1. Szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost az újonnan épült épületekre és épületrészekre. A szabad rendelkezési jogot tulajdonos kérelmére a lakásügyi hatóság állapítja meg. 2. Szabad bérbeadási jog illeti meg a tulajdonost a nem lakás céljára készült helyiségekre, ha üzleti célokra (iroda, üzlet, raktár síb) használják. E helyiségek megürésedés esetén bejelentési kötelezettség nélkül bérbeadhatók. 3. Lakásra igazolványt csak olyan egyén kaphat, akinek helybenlakásra jogosultsága és lakásszüksége van. 4. A lakás megüresedését a tulajdonos 8 nap alatt köteles a lakásügyi hatóságnak bejelenteni, s bejelentésében nyilatkozhatik, hogy a lakásba önmaga kivánt-e beköltözni, avagy kinek akarja bérbeadni. 5. Lakásrészek albérletbe adása (bútorozott szobák) a lakásügyi hatóságnál bejelentés és lakásigazolvány nélkül történhetik. 6. Bérlet átruházásához és lakáscseréhez a háztulajdonos hozzájárulása szükséges. Más esetben a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha ezt kivételes körülmények indokolják. , 7.Lakást vagy lakás céljaira épült helyiséget lakásigazolvány nélkül sem tulajdonjog alapján a saját házban, sem bérlet utján másnak a házában elfoglalni nem szabad. Be\költözést a lakásügyi hatósághoz be kel! jelenteni. 8. Lakást hivatali, vagy üzleti célra csak a lakásügyi hatóság engedélyével szabad bérbeadni. 9. Nem lehet igénybevenni a szabad rendelkezés alá eső épületekben lévő lakásokat az alkalmazottak illetményként járó lakását, egyéb lakásokat attól az időtől kezdve, amikor azok felmondhatok, lakások egyes részeit még akkor sem, ha az indokolt szükségletet túlhaladják, nyári lakásokat. 10. Igénybevehetők a szabad rendelkezési jog alá nem eső üres vagy megüresedő lakájsok, lakás céljára épült de jelenleg üzlet, raktár stb. céljára szolgáló helyiségek, az olyan lakások, melyekkel a tulajdonos vagy bérlő üzérkedik, amelyet lakásigazolvány nélkül foglaltak el, annak lakását akit a hatóság a város területéről kiutasított, az elhagyottaknak tekinthető lakásokat s azoknak egyik lakását, akik a városban kettő, vagy több lakást tartanak fenn. Tanyai gazdák fenntartott lakása azonban igénybe nem vehető. 11. Az igénybevételt a lakásügyi hatóság hivatalból, vagy kérelemre rendeli el. — Az igénybevett lakás elsősorban a háztulajdonos által javasolt egyén részére utalandó ki, hacsak súlyosabb helyzetben lévő igénylő, avagy közszolgálati alkalmazott nincs. A közszolgálati alkalmazottak elhelyezéséről soronkivül kell gondoskodni. 12. Az igénybevett helyiségek kisebb méretű átalakítását a lakásügyi hatóság meg<engedheti. - Ugyancsak a lakásügyi hatóság rendelkezik arról, hogy az igénybevett helyiségekben lévő bútorok eltávolittas?anak. 13. Indokolatlan igénybevételi kérelem s eljárás megelőzése céljából a lakások határozott és határozatlan időtartamra szóló mentesítése kérhető. 14. A lakásügyi közigazgatás körébe tartozó különleges feladatokat I. fokon a lakásügyi hatóság, 11. fokon a lakásügyek miniszteri biztosa látja el. 15. Bérelt helyiségek bére szabadon állapitható meg attól az időponttól kezdve, amikortól e helyiségek bérlete indokolás nélkül felmondható. 16. Lakások bérét a tulajdonos 1923. évi május hó 1. napjától kezdődő hatállyal az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen, kikötve volt évi tisztabérnek 30-szoros összegére ; az 1923. évi augusztus hó 1-től'kezdődő hatállyal az 1917. évi november hó 1. napjának kikötve volt évi tiszta bérének 40-szeres összegére , az 1923. évi november hó 1. napjától kikötve volt évi tisztabérnek 50-szeres összegére emelheti. Ha azonban valamely lakás évi tisztabére az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt tisztabérnek húszszoros öszszegére vagy ezt meghaladóan a jelen rendelet életbelépte előtt már érvényesen felemeltetett, az illető lakásbérét már 1923. évi május hó l. napjától kezdődő hatállyal 50-szeres összegre lehet fölemelni. 17. Üzlet, iroda, raktár stb. -bérösszege 1923. évi május hó 1-től kezdődőleg az 1917. november hó 1-én fizetett bérösszegnek 50szeresére, augusztus hó 1-től 100-szoros, és november hó 1-től 150-szeresére emelhető. 18. Az olyan lakások, vagy egyéb helyisé gek, amelyek 1917. november hó 1-én bérbeadva nem voltak, bérösszege kiszámításául az ezen időt követő első bérbeadás alkalmaival kikötött bérösszeget kell alapul venni. — Ha ez tulmagasnak mutatkoznék, a kiszámítás alapjául oly összeget kell venni, amilyent az emiitett időben hasonló helyiségekért általában fizettek. — Ha a bérlőnek szembetűnő vagyoni vagy kereseti viszonyai azt lehetővé teszik, az emiitett bérösszeg kétszereséig emelhető fel. 19. Ha a bérlő a béremelést nem fogadja el, a közléstől számított 8 nap alatt a bérletet felmondhatja. — Ha azonban a bérlethez ragaszkodik, de a bérösszeget kifogásolja, ez esetben a háztulajdonos 8 nap alatt a bérösszegnek a biróság utján való megállapítását kérheti. 20. Albérletbe adott szobáknál bérösszeg nem lehet nagyobb annál az összegnél, amely a főbérleti összegből a kiadott szobára aránylagosan esik. — Bútorozott szobáknál ez öszszeg 100 százalékkal több. Különös kényelemfmel berendezett szobáknál a bútor használati díjhoz, még 20 50 százalék számitható fel. Ha a takarítást és kiszolgálást az albérbeadó végzi, ezen a címen egyharmadát számithatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottnak általában fizetnek. 21. A béremelést a bérlővel a jelen rendelet kihirdetésétől 8 nap alatt írásban kell közölni. 22. Amig a törvény a kincstári haszonrészesedést újra szabályozza, a bérlők a jelen rendelet alapján követelhető bérnek 25 százalékát kötelesek a háztulajdonosnak e címen megfizetni. 23. Lakásoknak és egyéb helyiségeknek bérletét a tulajdonos a rendes felmondási idő megtartásával az 1926. évi november hó 1. napjára a magánjog szabályai szerint mond hatja fel. 24. Korlátozott felmondás. Felmondhat a tulajdonos, ha saját lakásának átengedésével vagy más módon bérlője kielégítő lakáshoz jut ; ha a bérlő a bérfizetéssel vétkesen késedelmeskedik ; ha a lakást rongálja, vagy tűrhetetlen magaviseletet tanúsít. 25. Butorozottan, vagy bútor nélkül albérletbe kiadott szobák bérletét bérbeadó egy hónapi határidőre fölmondhatja arra az esetre ha kimutatja, hogy a szobára neki, vagy közeli hozzátartozójának van elkerülhetetlen szüksége. — Indokolás nélkül felmondhatok jelen rendelet életbelépése után létrejött albérletek, három hónapi határidőre. 26. A lakbér megállapítási és bérlet felmondási ügyekben felmerülő vitáskérdések eldöntése a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 27. Kihágást követ el az, s 2000 korona pénz és hat hónapi elzárás büntetéssel sújtható, aki a hatósághoz valótlan adatokat terjeszt be ; aki a "lakás üresedés bejelentését elmulasztja, aki lakásigazolvány nélkül kőikül költözik be, vagy fogad be valakit, aki a lakással üzérkedik, aki a kiutalt helyiség elfoglalását megakadályozza. 28. A rendelet 1923. évi május hó 1-én lép életbe. Nyíregyháza, 1923. április hó 14. Városi lakásügyi hatóság.
