Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-08 / 54. szám

EiSfiseM*! árak h«lyfc*n és vlMkan: I M héra *•• K. N*gy«dévr* IIOO K. aScteftvisclöSoMk és tanítóinak 2*>/« eiageilKéay. Alapította JÓBA ELEK F «az *rk*szt«: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Fala'Sa aa«rkMztt : VWtTSE K. ANDOR. <U kfcd&lv SatrkMzfeséf M kNMfttilval SZÉCHENYl-UT 9. SSAM. mém »SS. Poataokaqu* Hsatokat wm .du«> ylaaay. Sylregyháaft, 1928. már eins t. * Csitörtöl XLIT. éTftlyuk * 54. mám. T Madáchot ünnepeljük. Nyíregyháza város közönség« ma este ünnepli a magyar érzés és gondolatvilág egyik legmonumentálisabb megszólaltatóját, az emberi sors rejtekébe a lángelme villany­fényével világító költőfilozófust, a történelem tengermélységére leszálló lélekbúvárt, Az ember tragédiája dicsőséges iróját: Madách Imrét. A megalázott magyarság magasabbra szegzi fejét s büszkén ünnepli az egész föl­dön hódolattal ismert fejedelmi szellemet, ezren és ezren, gondolkodó lelkek, a szépet, jót, igazat kereső és cselekvő emberek áhí­tattal, megindult szívvel helyezik a hála il­latos virágát a Madách-emlékezés oltárára. Nincs egyetlen lelkiéletet élő ember, aki az eléje robbanó nehézségekkel való tusájában a magasságért, ideálokért való harcában, csalódások ütéseitől elkábultan, illuziótépet­ten ne támaszkodott volna a szellem óriás vállaira. Nincs senki, akit ne gyötört volna a nagy Miért ?, az emberi sors értelmének szédítő kérdése, az egyénnek a közösséggel való viszonya, az eszmékért való viaskodás értelmének kutatása. A nagy lelki disszonan­ciák óráiban remegő kézzel nyúlhattak az emberi sors nagy színjátékához, Az ember tragédiájához, amelynek gondolatszférájá­ban megfrissült a szárnyatépett szellemi És az egész világ elismeri, hogy ez a csodálatos békéltető, nagy feleletadó Madách a magyar föld, a magyar géniusz remeke. Mily pusztító gyülöletviharnak kellett megtépni az elméket és összezúzni a szive­ket, hogy repedt harangként, siket hangot adva halálra ítéljék azt a népet, amelynek ősenergiája titánokat teremt! Legyen min­den Madách-ünnep egy viharos kiáltás a már­már világosodó nyugat felé : ti, akik Madách szellemutján annyiszor jutottak örökigazsá­gokhoz, Madách népét törtétek igazságtalan járomba ! Emeljük a magasba a csodásmüvü könyvet, Az ember tragédiáját, ezt az égbolt­ra küllőző fénnyel világító alkotást, hogy boruljanak le előtte bünbánással a barbár győzők, mint templom szentsége előtt a gyárt­k» emberek. Idézzük magunk közé a halhatatlan irót, akinek börtön szenvedése olyan, mint a mi raboskodásunk. Az Újépületben az igazság tudatával raboskodott ő is és szenvedésének lángja aranyat olvasztott ki, Az ember tragé­diájának gondolataranyát. A mi börtönünk is lelket edző, eszméitető, dicsőséget termői. A XIX. század szellemóriásai sorra jelennek előttünk, Petőfi után Madách vonul fel és jönnek sorra a dicsőséges kor eposzának hősei. Felvonulásuk seregszemle egy döntő küzdelem előtt. Most, mikor virágot helye­zünk Madách elé, ugy érezzük, hogy had­bavonuló hősöket virágozunk fel. A jövendő hitével ünnepeljük Madáchot a karddal ha­zát szerző Szabolcs vezér, az iró tollal, tu­datos írói agitációval újra hont szerző Bes­senyei földjén azzal a boldog sejtelemmel, hogy újra honfoglalás hajnala pirul, uj ma­gyar honfoglalásé, amelynek útját glóriás titánok világítják meg. Hozsannázó ünne­pünkön felénk zendül az Ur szava : Mondot­tam, ember, küzdj és bízva bízzál I Nyíregyháza város polgársága március 15-ikét méltókép ünnepli meg. Nyíregyháza, március 7. A Nyirvidék tudósítójától. Hétfőn délután 3 órakor egy szükebb­körü bizottság ült össze a Városháza 25. szá­mú szobájában, hogy Kardos István kultur­tariácsnok elnöklete mellett a polgárság idei március 15-iki ünnepségének részleteit meg­beszéljék. Az ünnepség hagyományos keretek között fog lefolyni. Megtörtént minden in­tézkedés, hogy a város polgári és katonai tár­sadalma, az összes középfokú tanintézetek ifjúsága összegyűljön e napon s áldozzon a hősök emlékének, növelje a Nagymagyaror­szágba vetett hitet s uj honfoglalásra me­rítsen erőt a legszebb idők történelmi tényei­re való emlékezésbőL A március 15-iki ünnepély megtartására íves plakátok hivják fel polgártársaink fi­gyelmét. A felhívás szövege a következő : Polgártársak / Városunk hazafias közönsége mint már évtizedek hosszú sora óta, ez évben is kegye­lettel és hálás visszaemlékezéssel ünnepli meg a magyar szabadság, testvériség és egyenlős ég születése napjának március 15.-nek ünnepét Az emlékünnepet a városháza előtti téren — rossz idő esetén a Korona nagytermében | március 15-én csütörtökön délután 3 óra- I kor tartjuk a következő sorrenddel: 1. Himnus z. 'Énekli a polgárság a nyír­egyházi m. kir. gyalogezred zenekarának ki. séretóíel. Karnagy: Kiss János. 2. Megnyitó. Tartja : Dr. Bencs Kálmá« polgármester 1. 3. Magyar Hiszekegy. Előadja a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésével. 4. Ünnepi beszéd. Tartja : Dr. Sasi Szabó László. 5. Óda. Irta és előadja : Máczay Lajos ág. h. ev. lelkész. 6. Nemzeti dal. Előadja a Városi Dalegy­let Jakab József karnagy vezetésével. 7. Ünnepi költemény. Előadja : Mayer Béla egyetemi hallgató. 8. Szózat. Énekli a polgárság a nyíregy­házi m. kir. gyalogezred zenekarának kísé­retével. Karnagy: Kiss János. Polgártársak ! Jöjjetek el mindnyájan ! Hiszen lelki szükségét érezzük, hogy a nem­zeti mult ragyogó emlékeiből példát me* ritsünk és fohászunkat küldjük egyákaratta! e nemzeti ünnepen a magyarok Istenéhez, hogy adjon erőt, egyetértést arra a nagy munkára, mely az ősi magyar föld visszaszer­zésénél reánk vár! Istennel a hazáért! Nyíregyháza, 1923. március 5. Hazafias üdvözlettel £>/•. Bencs Kálmán, Telekkönyvi tárgyalások Magyarország, Cseh­szlovákia és Románia között. Budapest, márciu9 7. A trianoni szerződés tudvalevően igen sok esetben darabolt két, sőt három felé addig egy kézben volt birtokokat, nias Jetekben pedig községeket, városokat vá­lasztott el határaiktól. Ezektől a kirívó s akárhány esetben furcsa esetektől elte­kintve s,okkal súlyosabb komplikációkat idézett elő az uj határmegállapitás a ha­tármenti ingatlanok nyilvántartásában és forgalmában azzal, hogy a határ a legtöbb esetben elválasztja egymástól az egyes te­lekkönyvi hatósági székhelyeket és az il­lető hatóságnál telekkönyvezett ingatlano­kat Ä helyzet tehát az, hogy a határ men­tén igen sok ingatlannak a telekkönyve más állam területén van őrizet alatt s így, ezeknek az ingatlanoknak a forgalma tel­jesen megbénult Más esetekben az ingat­lan két állam között oszlik meg — mond­juk az ingatlan egyik fele Magyarországon másik fele Csehszlovákiában terül el, a te­lekkönyv pedig a csehszlovák területre eső telekkönyvi hatósági székhely irat­tórában fekszik. Ennek a visszás helyzetnek a meg­szüntetése természetesen kőzós érdeke az egyes államoknak. Értesülésünk szerfnt a kérdés sendfezésére már indultak is tár­gyalások fe* érdekelt államok között, a melyeknek eddigi lefolyásáról Ss eredmé­nyeiről Gabona Lajos dr kuri.ai biró, a telekkönyvi tárgyalások előkészítő bizott­ságának vezetője a következőket mondot­ta munkatársunknak: — A határmenti ingatlanok jogviszo­nyainak tisztázhatása végett természeteser» szükséges hogy. az illető ingatlanokra vagy ingatlan részekre vonatkozó telek­könyvek azoknak a hatóságoknak a birto­kában legyenek, amelyekhez ezek a terü­letek a ha^árrendezés folytán tartoznak. trianoni szerződés kötelezi is az egyes ál­lamokat, hogy egymás között kicserélni tartoznak azokat a telekkönyveket, ame­lyek a másik fél területéhez tartozó ingat­lanokra vonatkoznak. — rK kicserélésre vonatkozóan tárgya­lás is van folyamatban Csehszlovákiával és Romániával, mig Jugoszlávia egyelőre még csak nem ís válaszolt a magyar kor­mánynak arra a felhívására, amellyef egyrészt az élcsatolás folytán Jugoszláviá­hoz került telekkönyvi székhelyeken lévfl olyan telekkönyvek kiadatását kérte, a melyek magyarországi ingatlanokra vonat­koznak, másrészt pedig a pécsi bányaterü­leteknek a jugoszláv megszálláskor eTvitt bányatelekkönyveit kérte vissza. — A kötendő megállapodások lénye­ge a a, Bogji egyrésst a magyar, illetve Vtt­Ara 20 koronái

Next

/
Thumbnails
Contents