Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-07 / 53. szám

1928. március 7. Analfabéta tanfolyam Nyíregyházán. Vármegyénk népkulturájának legsötétebb pontja az írni-olvasni nemtudók nagy száma. Ennek a leapasztásával a varmegyei iskolánkivüli népművelési bizottság már harmadik éve kísérletezik, de — sajnos — kevés eredménnyel, részint mert a multak mulasztásainak pótlására csak kevesen vállalkoznak, másrészt meg hiányzanak a hozzávaló anyagi eszközök, de meg az érdekelt néprétegben sincs meg a hajlandóság arra, hogy iskolába járjon. Most az irni-olvasni nemtudó honvédlegénység részére sikerült olyan analfabéta tanfolyamot szervezni, melyre 84 hallgató jelentkezett. A munka azonban nem tud megindulni, mert egy ABC-nek 70 korona az ára, amit a legénység önerejéből fedezni nem tud. Ha a nagy társadalomban akadna 84 olyan áldozatrakész kulturbarát, akik egyegy honvédet hajlandók volnának megajándékozni egy-egy ABC-vel, a kérdés gyorsan időveszteség nélkül meg lenne oldva, a munka megindulhatna s ezzel népkulturánk sötét hátterét jelző grafikai térképről letörülhetnénk egy magassági vonalrészt s boldoggá tehetnénk 84 derék magyar embert. Kérem az áldozatrakész tanügybarátokat, hogy az ABC 70 korona értékét alantirt cimére (Nyíregyháza, vármegyeház 33 ajtó) méltóztassanak eljuttatni. A könyveket, hogy egyenlő kiadásuak legyenek, egyszerre fogjuk — elszámolási kötelezettség mellett — beszerezni és mindegyik példányban bejegyez zük az ajándékozó nevét. így lesz mindegyik könyv a nép fiai és az értelmiség közötti lelki kapcsolódásnak külső kifejezője, amit mint kedves emléket, örömmel fog megőrizni mindvégig a megajándékozott. — Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás'. — Nyíregyháza 1923. március 5. Pillér József, r

: | nép. müv. titkár. Szovjetstatisztika A moszkvai Pravda közlése szerint az orosz kommunista párt tagjainak tavalyi számlálása szerint 1922. végén 410.430 rendes tagja, 117.924 úgynevezett tagsági jelöltje és 289.839 ifjúsági tágja volt a pártnak összesen tehát 818.193 személy volt megszervezve. Legtöbb földmives tagja van a kom^ inunista pártnak az ipari és termelő vidéken de többnyire (154.208) a tagjelöltekből rekrutálódnak. Az ő várakozási idejük sokkal nagyobb, mint a munkásoké, vagy a katonáké, A lap közlése szerint az orosz kommunista párt soraiban 258.810 valóságos proletár. 103.005 szervezett munkás, 18.898 hivatalnok (közép- vagy főiskolai képzettséggel) és 552 más személy van ugyanazzal a képzettséggel. Az uj tagokban való növekedés az 1922-iki évben a tagjelöltek számában jut kifejezésre. Közvetlen tagszaporodás nem volt, mert ez a párt szigorú határozatokkal a minimumra kor látozta. — Az egyes gazdasági csoportok szerint az iparban 6932, a forgalmi üzemekben 4294, a mezőgazdaságban 51763(505 százalék), a katonai állományban 27.748, a szovjetcsapatqk állományában 13.381 és a többi foglalkozási ágban 8176 tagjelölt volt. Sámson és Delilát «e er dán a Városi Szinhá* Mozgó is bemutatja A Falu Szövetség országos akciója a falu fellendítése és a többtermelés érdekében. Budapest, március 6. Ismételten megemlékeztünk már arról az akcióról, amelyet a Falu Szövetség indított a falu kultíirnivójának emelése érdekében. Ezt a célt a szövetség népegész ségügyi és ismeretterjesztő előadások és kiállítások segítségével kívánja elérni. — Az akciót, amely eddigi formájában is jelentős eredményekkel járt, most kíszélesiteni igyekszik a szövetség olyanformán, hogy az általánosságban tartott kulturális célnak két főirányát tűzi ki maga elé: fejleszteni igyekszik a tengő-lengő s nagy várakozásokra jogosító háziipart s a megvalósításhoz igyelcszik közelebb juttatni a sokat hangoztatott többtermelés ügyét. Az általános kulturnivó emelésén és a falvaknak a városokkal való kapcsolatá nak erősítésén tul nagyie]entősége van ugy a háziipar fokozásának, mint a többtermelés propagálásának. Mindkét programpont megvalósítása érdekében. sorom póba állítja a Szövetség teljes apparátusát, mint pedig az ed'dig elért népszerűségét. A két irányú akció megva'ósitási módjaira vonatkozóan kérdést intéztünk Bodor Antal dr-hoz a Szövetség főtitkárához, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — A megcsonkított Magyarországnak is szinte felbecsülhetetlen értékei rejlenek a falvakban. Ezeknek a kincseknek, melyekről mindannyian tudunk, de amelyek mégis kiaknázatlanul maradnak, feltárását tekintjük legközelebbi célunknak. Talán mondanom sem kell, hogy ilyen kincs: a magyar háziipar és a magyar földnek elhanyagolt áldásai. — A háziipar fellendítése érdekében kiállítások, propaganda előadások és mintavásárok rendezésével, valamint az érdeklődő külföld piacának megnyitásával kívánunk akciót kezdeményezni. A kiállításokat olyan városokban rendezzük, amelyeknek környékén bizonyos házi-ipar már folyik, vagy oly helyeken, melyjeknek valamilyen háziipar folytatásához szüksé ges előfeltételei megvannak. Az utóbbiakon rendezett kiállításokon olyan vidékek termékeit mutatjuk be, amelyek népe felismerte már, hogy, milyen előnyök származnak a háziiparból, megértetni óhajtván ezzel a közönséggel is, hogy, rendelkezésére állván ugyanazok az eszközök, mint a kiállítóknak, maguk is bekapcsolódhatnak a termelés anyagi "hasznot is hozó munkájába. — Nagyon szép eredményt értünk el például eddig Nagyatádon és környékén, ahol a lakossággal a selyemhemyótenyészjtés módjait és eredményeit ismertettük előadásokkal és kiállítással. A szekszárdi sulyemfonógyár azóta alig képes selyemhernyó petékkel ellátni ezt a vidéket. Legközelebbi etappunk Mezőkövesd lesz, a hol május hóban fogunk kiállítást rendezni. A kiállításon, amely különben mintavásár jelleggel fog birni, a mezőkövesdi háziipar termékeit fogjuk bemutatni és árusittatni. A kiállításon minden valószínűség szerint a kormányzó ur őfőméltósága is meg fog jelenni, a-vásár iránt pedig külföldről is élénk érdeklődés 'nyilvánul meg . — Nagy várakozással tekintünk az ősszel Győrben rendezni "tervezett ipari kiállításunk elé, amelyen elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos ipar termékeit és eszközeit fogjuk bemutatni. A vásárnak nemzetközi jellege lesz, már a kiállítás közönségét illetően, mert a kiálílitás keretében csak magyar ipari termékeket állítunk ki majd a külföldről is Győrbe ígérkezett vendégeknek. — Programmunknak talán legfontosabb pontja a többtermelés propagálása. A többtermelésről ugyan már a háború alatt sok szó esett, a legfontosabb lépést a cél felé szövetségünk fogja megtenni akkor midőn előadások és kiállítások segítségével megismerteti a többtermelésre már kíváncsivá tett népet azokkal az eszközökkel és eljárási módokkal, amelyek a nép előtt úgyszólván titokzatos többtermelésre vezetnek. Kiállításaink anyagának összeállításánál természetesen mindenkor figyelemmel vagyunk a helyi viszonyokra, gabonatermő vidékeken a gabonatermésztés körébe vágó dolgokat mutatunk be, szőlőtermő vidékeken pedig a modern szőlőmüvelés és borkezelés módjait és eszközeit csoportosítjuk egy kiállításba. Vándor diák tavaszi dala. Ha én most Hozzád haza mehetnék; M'nden füszál

at megsimogatnék, Sercenö füvet, künn a nagy kertben. Ha én még egyszer otthon lehetnék; Alkonyat tájban messze bolyongnék Szendergő réten. Ha én mOst újra kis gyermek, volnék; Gyermekláncfűből koszorút fonnék Ügyetlen kézzel. Ha. én most látnám fakadó kertünk, Földszagú, áldott tavaszi kertünk, Szemben a réttel... Kőházak közt im, uj tavasz vártán, Így sóhajtoz fel csüggedten árván Vándor diákod. S együgyű szívvel áld meg titokban, Elcsukló hangon, csendes szavakban, Minden virágot ; Bimbóban alvó kicsiny virágot. Budapest, március '1. Juhász Margit. Ifjúsági gyorsiró-verseny A nyíregyházi Felsőkereskedelmi Iskola női szaktanfolyam gyorsíróköre f. évi március hó 4-en diszgyüiést tartott, Nagy Sándornak, a magyar nemzeti gyorsírás megteremtője születésének 79-edik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen jelen volt Kováts Alajos, székesfővárosi felső ker. isk. igazgató, az Orsz. Gyorsíró Tanács és a szépírás tanítására képesítő orsz. bizottság tagja. Megjelentek ezenkívül Zwick Vilmo* főgirnn, Fehér .Gábor leánygimn. tanár és a felső ker. iskola tanári kara, Margócsy Emil igazgatóval az élén. A diszgyüiést egy 120 szótagos és szabatos irásu verseny követte. Kováts igazgató szép beszéd keretében ismertette n

f*mzeti gyorsírásunkkal kapcsolatban a magyar kultura ügyét. A dijakhoz Kováts Alajos 1000, Margócsy Emil pedig 500 koronával járult hozzá. A leánynöyendékek a gyorsírás iránti szeretetük jeléül, remek szép virágkosárral lepték meg a magyar gyorsírás apostolát. Megérkeztek n<igy választékban a legutolsó divat szerinti modell kalapok Reismen Testvérekbe* Bethlen-utca 6. szám a gör. kath, paróchiáral szemben.