Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-06 / 52. szám

s JSÍYÍRaSDÉK, Epitési kötvények kényszerkibocsátását tervezi az állam. A bankok az államra akarják hárítani az építkezés kötelezettségét. Túlterhelt államháztartásunk nem vállalhatja az építkezésekhez szükséges befektetést. — Az állani építkezésre fogja szorítani az immobil, vagy uzsora-üzletekre használt tökét. Budapest, marQius b Ismételten foglalkoztunk már az építkezések megkezdésének problémájával, regisztrálva azt az általános felfogást, amelly különben a hivatalos köröknek is álláspontja, hogy t. i. a lakásínséget kizárólag íntehziv építkezési politika inaugurál ásáíval lehet megoldani. A kérdést főként az teszi aktuálissá, hogy az időjárás máris lehetségessé teszi az épitő munkák megkezdését, ami feltétlenni szükséges, ha el akarjuk kerülni egy az eddigieknél is szomorúbb és lakásiniségesebb tél késerveit. Az építkezések szükségességét mindenki egyhangülag elismeri, csak hozzáfogni nem akar senki, a milliárdok kosztolnak s mindenki az államtól várja az akció megkezdését. M ege m lé k ez tünk arról is, hogy egész sereg államban máris radikális megoldási módra határozták el magukat a kormányok kötelességévé tevén a bankoknak, nagy iparvállalatoknak, hogy bizonyos határidőn belül maguknak irodát, alkalmazottaiknak lakásokat építsenek. A kény szerepi tkezésiek ötlete Magyarországon is felmerült, de megvalósítása valósággal leküzdhetetlen akadályokba ütközött, mig most alaposan átdolgozott és a magyarországi viszonyoknak megfelelően átalakított formában értesülésünk szerint újból megvitatás alá kerül, hogy — remélhetően — a legrövidebb időn belül megvalósítható is legyen. A kérdésre vonatkozóan kérdést intéztünk egyik állami pénzügyi intézmény Vezetőjéhez, aki a kérdést alaposan tanulmányozva, a magyarországi pénzviszonyok ismeretében a következőket mondotta az akcióról munkatársunknak: — A kényszer építkezések terve még Hegyeshalmy kereskedelmi minisztersége alatt vetődött fel, az ügyben egész sereg ankét volt, az érd ékelt pénzintézetek, vállalatok és magánosok azonban ridegén elzárkóztak a terv megvalósitása elől. A pénzintézetek azzal indokolták magatartásukat, hogy más irányban olyan nagymértékben vannak angazsálva, hogy ilyen nehezen mobilizálható kiadásokra általános közgazdasági érdekből nem vállalkozhatnak. Hivatkoztak külföldi tartozásaikra. melyeknek kiegyenlítése a korona zürichi leromlása folytán amúgy is alig

1 elviselhető megterhelést jlent a számukra. Utaltak továbbá meg^övekedett rezsijükre és végül a rendelkezésükre álló tőkének tulajdonképeni értéktelenségére. Ilyen körvülmények között nem hajlandók a kicsiny jövedelmezőségű és hosszú lejáratú építkezési befektetésre. Végül legfőbb érvként hivatkoztak az államnak velük szemben támasztott hiteligényeire. — A bankok álláspontját természeteSpjn nem lehet teljes terjedelemben elismerni. Bizonyos Ugyanis az, hogy horribilis nyereségeik vannak ma is a bankoknak ugy, hogy természetesen kihelyezhető tőkéik is vannak. Az építkezések megkezdése esetén biztosítékul leköthető lenne a számukra a tisztviselők lakbérilletménye, ezenkívül az állam nagyjelentőségű kedvezményeket is nyújtana nekik. A bankok álláspontját természetesen

/ a hivatalos körök is megfelelően leszállít va. yetfék figyelembe. — Az iparvállalatok érvelése már őszintébb. Az iparvállalatok ma tényleg nem lehetnek abban a helyzetben, hogy lakásépitésre összegeket vonjanak el a rendelkezésre álló tőkéből. A termelési anyagok hihetetlenül drágák, nagyrészt idegen valuta ellenében, üzemköltségeik is egyre növekednek, az esetleg fennmaradó forgó tőkét pedig feltétlenül gyári berendezéseik, gépeik felfrissitésére, kiegészítésére kell forditaniok. Nagy vállalatokat ismerünk, amelyek természetes|ejn a háború kitörése óta nem frissíthették fel felszerelésüket s alig képesek megrendeléseiket lebonyolítani. — Az áll am nem szerepelhet bankárként az építkezéseknél, hanem az a feladata, hogy az építkezéseket egyfelől adókedvezményekkel és helyes kereskedelmi politikával támogassa, másfelől, fhogy a tárasÜalmi erőket a fokozott építkezés megkezdésére megszervezze. — Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével az illetékes tényezőknek határozott szándéka, hogy építkezési kötvények kényszerű kihelyezésével öszszeterelje az építkezéshez szükséges tőkét, elvonva azt az egészségtelen és túlhajtott spekulációtól és előkényszeritve a láda-fiából. A kényszer-kötvények el helye zésére vonatkozó intézkedések előkészítése tudomásom szerint már megkezdődött. A Tiszamente Bessenyei-ünnepre készül. Bessenyei szülőföldjén készül Bessenyei portréja. — Ahol a nagy testőr iró emlékének örökmécse ég. Nyíregyháza, március 5. A Nyirvidék tudósítójától. A Tisza partjáról megszökött a tél, a füzes völgy pirulni kezd a közelgő tavasz csókizenetéről, amelyet az ébredő humusz illatát hozó szellővel küld ide. Boldogan fürdühk a régvárt napsugárban és gyöngéd szeretettel simogatja meg tekintetünk az orgonafák duzzadó rügyeit. A kisvasutak balsai vonatáról Tiszabercelen szállunk le s a vasárnapi viganós emberek mellett a mult idézésének áhítatával járunk a nagy Bessenyei szülőföldjén. Ezt az első tavaszos vasárnapot néki szenteljük ezen a földön, ahol az idei György napján, április 24-én ünnepséget rendez a nyíregyházi Bessienyei Kör. Az idei Bessenyei ünnep itt lesz, Tiszabercelen, Bessenyei szülőházánál, a mostani református egyház iskolájában. A Bessenyei kultusz erősítése lesz az az ünnep, amelyen fel fogják avatni a Bessenyei Körnek ajándékozott serlegeket. Az ünnepség egyik fénypontja a Nyíregyházán nem régen ünnepelt 'szabolcsi írónak, Lőrinczy Györgynek Bessenyei emlékbeszéde lesz. Ennek a gyönyörű ünnepnek elgondolásában kerestük fel Tiszabercelt, ahol kiváló magyar emberek lelkében ég a Bessenyei kultusz örökmécsese. Mi ezalkalommal Hrabovszky Samu felügyelőt kerestük fel, aki a Bessenyei kör, a Bessenyei kultusz általában a kulturális ügyeknek olyan lelkes támogatója, amilyen csak igaz magyar ember tud lenni, mélységes -odiaad'ás végtelen szerénységgel párosul benne. A piktúra talentumos müvelője meg1923. március 6. lepetést tartogatott számunkra. Dolgozószobájában a festőállványról Bessenyei, a daliás ifjú testőr néz Je ránk. Hrabovszky megfestette Berezel büszkeségének, a nagy magyar i rónak portréját. Az ábrándok, költői látások tüzében égő nagy fekete szeméből eleven erő sugárzik, szép arca, daliás teste, testőr egyenruhájának bíbora és aranya rajzolásban, koloraturábaan szerencsés megoldású. A képet Hrabovszky a Bessenyei Kör számára festette. Bessenyeinek egyetlen képe sincs szülővármegyéjében. Jó ideig az egész országban nem tudtak arról, hogy Bessenyei Györgynek van arcképemiga Bácsányi Jáno

s birtokában levő kép előkerült. Az olajfestmény a Magyar Tudományos Akadémia birtokában van. Erről az olajképről készítette Cserna Károly festőművész az ismert Bessenyei "portrét," amelyet Széli Farkas Bessenyei monográfiájában közread. Hrabovszky erről a karcolatról értékes invencióra valló formálókészséggel, színezéssel festette meg a Bessenyei Kör számára készült portréját. Az értékes portréval néhány heti munka után végleg elkészül s a színpompás Bessenyei-képet előreláthatólag az április 24-iki berceli ünnepség keretében leplezik le. — Ugyancsak Cserna rajza után festette meg Hrabovszky Bessenyei szülőházát is. Ez a kép a régi állapotában örökiti meg a berceli kúriát, ahonnan Bessenyei uj honfoglalásra indult. Megtudtuk Hrabbvszkytól hogy megfesti a berceli ref. templomot fs s mind a három képet a Bessenyei Körnek ajánlja fel. Megilletődve láttuk ezt ía lelkes alkotó munkát, melyben egy magyar tisztviselő ereje legjavával szolgálja nemes önzetlenséggel a magyar kultúra ügyét, amelynek győzelme, fölényessége kétségbevonhatatlan, hogyha az önzetlenségnek, idealizmusnak ilyen bő forrásai törnek fel a magyar humuszból szerte az országban. Bessenyei szülőfalujából azzal a reményt ébresztő tudattal jöttünk haza, hogy a Tiszamientének Bessenyeit inspiráló titkos ereje ma is él és hat. Katonaság védi a felvidéki vasutakat. Kassa, március 5. A csehszlovák sajtóiroda kedden, feb ruár 20-án a következő hivatalos jelentést adta ki: Tekintettel azokra az ismételt büntevö kísérletre, hogy Szlovenszköban megrongálták a vasúti vonalakat, a, szlovenszkói teljhatalmú miniszter intézkedett, «hogy a csendőrség', katonai segítséggel lássa el a vasúti vonalak őrzé I

sét. Ezenfelül a vasútigazgatóság az alkalmazottaival élénkebb felügyeletet fog kifejteni. Idegeneknek engedély nélkül nem szabad szállást adni' s különösen gyanús személyeket és tárgyakat (fegyverek, robbantószerek stb) melyek alkalmasak merényletek elkövetésére, azonnal be kell! jelenteni a hatóságoknak. Ellenőrzés céljából a községekben váratlanul I

s fognak kutaiá sokat tartani. A merényletnek megismétlődése esetén pedig még' szigorúbb intézkedéseket léptetnek életbe. Ebben az esetben a községek lakosságát fogják felhasználni a vasúti vonalak őrzésére s az egész Szlovenszkó területére kihirdetik a statáriumot. Mivel a vasúti őrségek szigorított szolgálatot teljesítenek, az őrzött objektumok megközelítése veszélys . , r /T) i , • W á