Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-23 / 67. szám

191S. március 23 Miként látják Szabolcsban a tisztviselő kérdést? A Kansz szabolcsi választmánya a tisztviselő problémáról. Nyíregyháza, március 22. A Nyirvidék ttudósitójától. A tisztviselőkérdés ma az érdeklődés homlokterébe került. A kormányférfiak nyilatkozatait ismerjük, lássuk, miként vélekednek erről a kérdésről maguk a tisztviselők. E tekintetben igen jellemző a Kansz szabolcsvármegyei választmányának legutóbbi ülésén elhangzott jelentés, amelynek során Dr. Müller Ferenc főtitkár a tisztviselőkérdést a következőkben világította meg : — Anélkül, hogy hivatottságot éreznék magamban arra, hogy nagy országos jelentőséggel biró kérdések megoldásához eredmény nyel szóljak hozzá, egyedül a természetes észre támaszkodva kétségbe kell vonnom, hogy a tisztviselő kérdés rendezésében a helyes irányt vették volna az arra hivatottak. Az egyik felállított tétel ugy szól, hogy az Ország terhei tovább nem fokozhatok. Ezt megnyugvással vehetik tudomásul a direkt terhek viselésére kötelezettek, sőt erre a tételre eredményesen hivatkozhatnak is. A másik tétel ugy szól, hogy tisztviselőké rdés csak a létszám csökkentésével oldható meg, s ez eredményesen, az elbocsátottakról való gondoskodás mellett keresztül is vihető. Ez az utóbbi pedig reánk, közszolgálati alkalmazottakra megnyugtató. Tegyük fel, hogy az azonnal végrehajtott létszámcsökkentéssel az állam költségvetése megnyeri azt a többletet, amely a segély emeléshez a mérleg egyensúlyba tartása végett szükséges. — Merészség ugyan erre számítani mert bármilyen gyorsan történjék is ez az elbocsátás — "a folyó illetmények kifizetése nélkül mégsem történhetik meg. De hogy gondolatfüzésünk meg ne akadjon, tegyük tul magunkat ezen a nehézségen s tegyük fel, hogy ez áz operáció teljes sikerrel fog járni. Ez a siker pedig azt jelentené, hogy a mai 12000 korona helyett 16000 koronát, 13000 helyett 17000 koronát fogunk kapni. Ezzel pgyan uraim a tisztviselő kérdés megoldva nincs• — Vagy legyünk ismét konciliánsok — bár lehetetlen, de tegyük fel, hogy ma meg volna oldva. Számithatunk-e azonban arra, hogy a drágasági gyorsvonat éppen ebben a pillanatban fog megállani. Olyan eleVen erőre tett ez szert, a többesztendős iramban, hogy az azonnali megállás a fizika törvénye szerint is lehetetlen. Rohan tehát tovább s ma égés/bizonyosan és igen rövid idő alatt le fogunk maradni. S akkor jöjjön ismét egy 20<y

0-os létszámcsökkentés ? Sőt egy következő rövid időközön belül ismét 20o/

0-os ? Ez soká igy aligha lenne folytatható, mert üres hivatalban nem szoktak ügyeket intézni. Nem megoldás tehát ez igy — bizonyára nem ! A megoldás módját tehát más irányban kell keresnünk. És itt fektethető velünk szemben a kérdés hogyan ? Nem fogunk egyenes feleletet adni. Nem a mi kötelességünk, hanem azoké, akiknek módjuk van és feladatuk az állam költségvetésének minden egyes tételét, tehát a bevételit is, nemcsak a kiadásit szigorú cenzúra alá venni és pedig az össznemzeti szempont szigorú szemmel tartásával. Mi itt csak tényekre mutatunk rá, s mert ezek a tények megdönthetetlenek, ezekből fog következni, Jiogy a megoldásnak módja kellő akarat mellett megtalálható. Első tényként a más államok példájára hivatkozunk anélkül, hogy ezeket közülük szertelen tulkapásokban követni óhajtanok. Legtöbbnek közöttük annyi tisztviselőjük lega lább is van, mint nekünk. Többen közöttük háborút vesztett államok. Mégis hasonlíthatatlanul jobb helyzetet tudnak biztosítani a közszolgálati alkalmazottaknak a miénknél. De ezekben az országokban a vesztett háború következményeit a társadalmi osztályok arány lagosan viselik s a társadalom jövedelme arányosan oszlik meg. Nemcsak a hivatalnoknak prédikálnak az önmegtagadásról, hanem az önmegtagadást másoktól is megköveteli Ha most ezzel szemben a mi viszonyainkra mutatok rá, akkor ez lesz az a második tény, amely a mi kérdésünk megoldásának útját állja. Magyarországon évek óta két kategória létezik. Az egyik és pedig a nagyobb és általános kategória, amelynek a megélhetése teljes mértékben megvan és sok esetben fokozott mértékben megvan, amely idáig még tagadhatatlanul semmi áldozatot nem hozott A másik pedig, amely mindent elvesztett már s mégis további és további áldozatok meghozását kívánják tőle. S mikor ezzel szemben a lehetetlenségre hivatkozik, akkor szembetalálja magát a többiek ujabb és ujabb önzésével. De a legsajnosabb amellett az, hogy az •önzés hamis adatok célzatos kolportálásával (még az igazság látszatát is a maga oldalára tudja terelni. — Eszköze a megtévesztés. Azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz leromlásának egyedüli oka a közszolgálati alkalmazott. Csak azt nem tudjuk, hogy nekik idáig mi káruk volt a pénz leromlásából. Akadnak olyanok is, akik jobbra-balra való csapkodással óhajtják a mai igazságtalan hely zetet további előnyeik biztosítására propagálni. Esztelen gondolkozás ez, mert megfeledkezik ari'ól, hogy egy olyan "társadalomban, amelyben csak jómódúak és koldusok vannak ugyan ki fog dolgozni. Mi csak a munkát és az önmegtagadást ismerjük, sohasem jutott eszünkbe másokat az önzés terén követni, de be kell látni ebben az országban mindenkinek hogy az élet nem ismer tréfát, és becsületes munkánkért megélhetést követelni ebben az országban éppen ugy jogunk van, mint bárki másnak. Mindebből mi következik ? Semmiesetre sem az, amit szeretnének tendenciózusan a »Kansz«-nak imputálni. Mi sohasem léptünk és nem fogunk lépni olyan térre, amely a tisztviselő erkölcsi felfogásával ellenkeiik;. A tisztviselő erkölcsi felfogása pedig a lázadozást nem ismeri, erre fényesebb bizonyíték nem lehet, mint a lefolyt 4 esztendő a ma ga minden nyomorúsága ellenére. Egyes napilapok idegeskedésből és üzleti érdekből már sztrájk-szellemről jrtak. Hol van ez a szellem, hol nyilvánult meg ? Mi nem láttuk és nem is fogjuk látni. Akik ezeket a cikkeket írják, bizonyára nem járnák oly megadással a lemondás Golgotáját mint mi. Ne is féljenek és ne idegeskedjenek, mert nincs okuk réá. Mi csak a ífii igazságunk fegyverevei tudunk küzdeni s ez az igazság az, hogy iegy fennmaradásra számító államban becsületes munkával meg kell tudni minde

nkinek élni. — S ha azt hangoztatjuk, hogy adjanak többet, mert már becsületes munkával nem tudunk tovább élni, ez még nem sztrájkszellem. Ellenkezőleg, a becsületes Tisztviselöíéleknek önmagához és az államhoz intézett gondos figyelmeztetése, bogy a becsületes munka utján óhajt megmaradni, teremtsék meg erre a lehetőséget. A mi ujabb állásfoglalásunk sem lehet más, mint ez. Ma magunk kivetnénk magunk közül mindenkit, aki nem ezzei a gondolattal törekednék a mi táborunkba. De a mi argumentumunk az egyessel szemben csak az lehet, hogy existentiális érdekeink védelmében mindent elkövetünk továbbra is, amit csak a jog, t örvényes igazság lehetővé tesz. Ma is azt mondjuk, tudomásul vesszük a minisztertanácsi határozatot, mely ma már rendelet alakjában megjelent, de azt nem kívánhatja tőlünk senki

r hogy annyival megelégedjünk., amennyibőt megélni nem lehet. — ítéljék meg rajtunk kivii! álló tényezők is ezen állitásunk igazságát. Azt hiszem csak ez lehet a nagy választmányi ülés álláspontja is, akár Kelety fogja tovább képviselni a Kanszot akár nem. Megoldás csak az igazság és az élet köve telményeinek a szem előtt tartásával lehet. A Turul Szövetség fővezére az igazoltatók ellen. Magyar Hírlap jelenti: Baiczó Ferenc a Turul Bajtársi Szövetség fővezére a máj napon "a következő bizalmas parancsot a<jt i ki. 'A Turul Szövetség kötelékébe Url )?ő bajtársi egyesületek tagjainak szigorúan megtiltom az egyetemi igazoli:atás^kat. Aki ez ellen vét, azt fegyelmi vizsgáh:f alá utasítom. A kizárt vasiuolM túntatdse a ffivárosban A Népszava elé akartak vonulni. A Marseilles n körúton. Budapest, március 22. Saját tudósítónktól. Ma folytatták a kizárt vasmunkások és a munkaadók közötti tárgyalásokat. A MOT jelenti, hogy a tárgyalások után a vasmunkások gyűléséről mintegy 500-an a Buross-tér felé indultak, de a rendőrség szétoszlatta őket. Ujabb csoportok a Népszava elé akartak vonulni, de a rendőrök ebben megakadályozták. Mintegy 200—300 főnyi vasmunkás a Körúton a Marseilles-^ énekelve tüntetett. A VI. és VII. ker, rendőrkapitányságról kivonult osztagok szétoszlatták a tüntető tömegeket . A református nőegylet húsvéti vására. Nyíregyháza, március 22. Saját tudósi tónktól. A református nőegylet nagysikerűnek ígérkező húsvéti vására szombaton délelőtt 11 órakor nyitik meg a Korona nagytermében és egészen vasárnap estig tart. A vásár nagy tömegében szenzációsak lesznek a női kézimunka, loVábbá virág é® illatszersátrak, amelyekben olcsón kitűnő dolgokat lehet vásárolni. Gyermekjátékok egész tömege külön sátorban vár az apró kuncsaftokra, ami pedig a piros tojások és husiéi» loesoióeszközök gyűjteményét illeti, íeliii fog múlni minden várako zá*í, Tarka_b

arl<a sziliekre festett húsvéti tojások eredeti rajzokkal, cukortojások a szent család életéből vett jelenetekkel, lius véti nyulacskák és báránykák, ötlétes öntöző szerszámok, nagyszerű parfőrnők óriási választékban és még ki tudná fölsorolni mindazt, amit a jótékonyság leleményes tündérei erre a két napra fölső? rakoztattak. Kiki megpróbálhatja szerencséjét a Gyurkovics lányok áHai vezetett szerencsesá torban, ahol minden játékos nyerni fog, ha mást nem, legalább egy tapasztalatot. Az ügyészségi fogház fonott kosarai ezúttal is nagy kelendőségnek fognak örvendeni. S ha mindéhez hozzávesszük, hogy hidfg ineleg büfíé, frissen csapolt sör, habzó spriccer és min d^n egyéb jó vár majd a vásárlásban eltikkadt fogyasztókra, akkor előre megkapjuk a húsvéti vásár mozgalmas, nyüzsgő liépét. Mindkét nap délután Mantu Aladár zenekara ingyen hangversenyez. Lengyel cukrászdában minden nap zenés est! Cernitz zongorázik. Handel hegedül.