Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-03 / 50. szám

\ . ^YlRYKQÉSw 1923. március 3 A hirlapirás feladatának szabatos körülírása a nyíregyházi törvényszéken. Nyíregyháza, március 2. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy a Milhoffer féle árdrágitási pörrel kapcsolatban a közönség tájékoztatása céljából kötelesség szerűen irt cikkeinket a burgonyaár" drágítás! pör egyik fővádlója, Milhoffer Ernő sérelmesnek találta és a Nyirvidék felelős szerkesztője és főmunkatársa ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén a nyíregyházi kir. törvényszéken mint főmagánvádló vádat emelt. Tegnapi számunkban hirt adtunk a kir. törvényszék vádtanácsának tegnapi végzéséről, amellyel a vádtanács a főmagán vádló vádiratát elutasította s az eljárást megszüntette. A megvádolt hírlapírókat dr Székely Farkas ügyvéd védte s a hírlapírói feladatra klasszikus szavakban világító beszédében a többek között a következőket mondotta: Méltóságos Elnök Un! Tekintetes Vádtanács!! A hírlapíró a napi eseményeknek nem csak egyszerű krónikása, hanem azoknak kritikusa is. Ebből a hivatásából folyik tehát az a dolga és kötelessége, hogy a kőz érdeket és jogos magánérdeket sértő tényeket hírlapja hasábjain bírálat tárgyává tegye s ezzel a köz és jogos magánérdeket sértő tényeknek tovább folyását etharapódzását megakadályozza. Ez a bírálat ha alapos és igaz, lehet lesújtó anélkül, hogy ezért a hírlapíró büntetőjogi felelősséggel tartoznék. A vád tárgyává tett cikkek is ilyen bírálatot foglalnák magokban s hogy ez a bírálat alapos é

c jogos volt, bár a megkritizált személyekre lesújtó, annál kevésbbé lehet alkalmas terhelteknek büntetőjogi felelősségre vonására, mert a forrásuk, ahonnan a tárgyat merítették, hatósági intézkedés eredménye s mert a szándék, amely őket ezen cikkek megírásánál, hírlapi közzétételénél vezette, tisztán és egyedül a köz és jogos magánérdek megvédése volt. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy átterhel teket a Vád tárgyává tett cselekmény elkövetésénél nem áz a szándék vezette, hogy a főmagán vádi ót rágalmazzák vagy sértsék s igy cselekményük büntetendő cselekmény megállapítására alkalmas egyáltalán nem lehet, miért is fömagánvádló vádirata a Bp. 264. szakasz 1. pontja alapján elutasítandó s terheltek ellen az eljárás megszüntetendő . A szomszédos államokkal való kereskedelmi kapcsolat kiépitését a nacionalizálások akadályozzák Budapest, március 2. Köztudomásu dolog, hogy valahányszor a legyőzött országok a békeszerződések áltat teremtett uj határok tarthatatlanságát, mostoha helyzetüket szóvá teszik, a győztes államok azt a választ adják, hogy igyekezzenek az egyes államok szomszédaikkal gazdasági szerződéseket, egyezményeket, forgalmat létesíteni, amivel egyrészt belső gazdasági helyzetük szanálását teszik tehetővé, másrészt letompiljhatják iajhatárok folytán keletkezett nehézségek élét. A tanács megvalósításának akadályairól már kevésbbé látszanak a tanácsadók informálva lenni. Nem vesznek tudomást ugyanis azokról a meg-meghiusuló kísérletekről, amelyeket az érdekelt államok a gazdasági 'közeledés előmozdítása érdekében kifejtenek. Becsületes kereskedelmi megállapodások ugyanis csak olyan felek közölt jöhetnek létre, a kik egymás jogait respektálni hajlandók, akik elismerik a másik fel értékeit is. Magyarországnak is többször szemére vetették már az antant államai, hogy miért nem létesít kereskedelmi szerződéseket szomszédaival, sőt bizonyos forrásokból származó információk alapján Középeurópa békéjének veszélyeztetőjét látják a leginkább legyengített Magyarországban. Ugyanakkor, amikor a szomszédos államok azzal a váddal illetik Magyarországot, hogy nem igyekszik szomszédaival szorosabb gazdasági nexusokat létesíteni, csaknem az összes elcsatolt területekről de főként a román közigazgatás alá tartozó területekről kapunk olyan "információkat, amelyek szerint olt a magyar vál. lalatokai nem tűrik meg, nacionalizálják kisajátítják a magyar alapítású ipari és kereskedelmi vállalkozásokat, ami természetesen súlyos sérelme a magyar vállalkozásnak, de akadálya is mindennemű megállapodásnak és kapcsolatnak. Magyar országon ugyanis a fennálló törvények szerint bármely idegen állampolgár bejegyeztetheti cégét, folytathatja iparát, üzemel indíthat. Természetesen normális viszonyok között a minden államban igy kell ennek lennie s az egyes államok közöllt megállapodásoknak előfeltétele az ezen a téren is megnyilvánuló kölcsönösség. A magyar alapítású vállalkozások jogainak elismerése helyeit azonban a helyzet a következő: Romániában néhány héttel ezelőtt Mrazek kereskedelmi* államtitkár egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a kormány a legrövidebb időn belül te fogja folytatni az idegen vállalatok nacioinalizálására indítandó eljárásokat Sürgősen meg is alakították a nacionalizáló bizottságokat, amelyek nagy apparátussal meg is kezdték munkájukat s már egész sereg iparvállalatunkat sajátították ki. — Csaknem ugyanilyen a helyzet Csehszlovákiában is. Kérdést intéztünk az utódállamokkal való kereskedelmi szerződésekre) es a nacionalizál ásókra vonatkozóan iWim mersberg Frigyes báró kereskedelmi államtitkárhoz, aki ä következőket mondotta munkatársunknak: — A nacionalizál ások ügyében a kormány felterjesztéssel fordult a Népszövetséghez, ahol azonban ugy látszik nein intézkedtek, inert a megindított nacionalizálási eljárások csaknem mindenütt zavartalanul folynak tovább, sőt már befejezésükhöz közelednek. Ezzel az akcióval természetesen súlyos károsodás éri a magyar ipart, mert számos olyan vállalatunk van, amelyeknek főtelepe az elcsatolt területen van, a nációnál izálás most ezeket a vállalatokat súlyos dilemma elé állította : s a megszállt területen lévő telepek választani voltak kénytelenek a felszámolás vagy a nacionalizálás közölt. — A kormány természetesen el van tökélve arra, hogy míg egyfelől minden lehetőt el követ a szomszédokkal való kereskedelmi és gazdasági megállapodások létesítésére, de másfelől mereven 'kitart amellett az álláspontja mellett; hogy a nacionalizálások sérelmesek, követelni fogja a nacionalizálások beszüntetését, illetve jóvátételét. Természetesen mindennemű megállapodásnak előfeltétele a kölcsönösség, szóval miként a magyar kormány törvénybe iktatót tan teljes kereskedelmi szabadságot és jogi biztonságot nyújt idegen állampolgároknak, ugy niegköveteh ugyanezen jogok biztosítását saját, az illető állam területén elhelyezkcjdett polgárai részére. Mert — ismétlem — kereskedelmi kapcsolat "két állam közölt csak a kölcsönösség elvén alapulhat A 12. honvédgyalogezred jótékonycélu táncestélye. Nyíregyháza, március 2. A Nyirvidék tudósítójától. Az év legszebb bálja volt a tegnapi táncestély, a 12. honvédgyalogezrednek az Erzsébet Otthon (Egyesület javára rendezett bálja. A Korona termeit avatott művészi kéz SLol! százados keze öltöztette remekbe. Az este 9 órakor megjelenő hói gyeket és urakat a díszes lépcsőházban legyes vigyázz állásban sorfalat álló díszőrség fogadU. A terembe lépők gyönyörködve éreztek át a vitézi mull nemes díszeire, büszke pompájára emlékeztető miliő varázsát. Az előcsarnok ,kisterem s a díszterein egy hangulatot árasztó díszbe van bevonva. A díszítés alapgondolatát a pompás erdei fenyőlombból font füzérek fejezik ki, amelyek a faiakra dekoratív vonalakban fonódnak s a menyezetről bárok ivekban hajlanak alá. A füzérvonalak kereteiben drága perzsaszőnyeg k teszik előkelővé a terem tónusát. A főhelyen a lady patronessek emelvényét a Kormányzó C)loméilóságának arcképe díszíti kel fényes csillár között. A kép elé kitömött Sasmadár hajol. A szőnyegek hatását számos értékes olajkép fokozza. Ahová csak nézünk, szőnyeg, lomb, olaj kép. A terembe a vitézi mult hangulatát árasztják a muzeumból előkerült ősi' hadilobogók. — Az előszobát is otthonossá, kényelmessé teszik a szőnyegek, festmények és hivo galó bútorok. Itt Papp Lajos pompás büffét és hűsítőket szolgáltat fel. Kilenc óra után az előkelő ízléssel díszített terem elegáns úrhölgyekkel, egyenruhás, frakkos urakkal telik meg. Az érkezőket az előcsarnokban a tisztikar fogadja élén Felsővályi Nagy Frigyes ezredessel. A gyönyörű terem csakhamar megtellik az impozáns közönséggel. A hölgyek művészi kivitelű rajzzal ékesített táncrendet kapnak. A szebbnél-szebben motivált táncrendeket Hoch tizedes rajzolta' és festette. Fél tízkor fölzeng a büszke Rákóczi-induló, amelyet a nagypáholyban helyet foglaló ezredzenekai- játszik. Megérkeztek a katonai és polgári előkelőségek: Kratochwill Károly altábornagy vegyes dandárparancsnok, Vitéz revisnyei Re» •• mm * m * ívu Lilian D. W. Griffith rendezése. — „Ut a boldogság felé" testvérfilmje. — Főszerepben: Lilian Gisch. Bemutatja: szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden a „Városi" és „Diadal" színházak. Az Külőnösen Romániában nem törik meg a magyar vállalatokat.