Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-18 / 63. szám

im március 18 A tavaszi német világvásár. Képek a lipcsei nemzetkőzi mintakiáilitásról. A Nyirvidék számára irta : K°váts Lajos* Leipzig 1, március 10. I. A március 1-én Lipcsében megnyitott ta­vaszi minta kiállításon nem igen vett részt az áhított tavaszi verőfény, sőt bizony az északi szél igen téliesen zúgott a házak kö­zött az elegánsan kiöltözött járó-kelők örö­mére, akik divatos téli öltözetükkel szintén egy nagyobb, egy hatásosabb világkiállítást rendeztek. A németek amerikai prémjei, az oroszok szilszkinjei, nem kevésbé a japánok ezüst rókái egymással versenyeztek, hatás tekintetében, egymást kergették a Krupp és a Demag gépóriásai között. Lipcsében. Lipcsének a forgalma ezekben a napok­ban a háromszorosára növekedett. Lehetett itt minden nemzetiséget találni, különösen azokból az országokból sokat, amelynek jó valutája van. No és szórják a pénzt — és drága minden, mintha igazán semmi értéke nem volna a pénznek. Egy német kereskedő, aki három napig volt csak Lipcsében, mutatta a számláját, amelyet lakásért és ki3zolgálásért fizetett. Kilencvenötezer márka. Három nap. Tehát óránként majdnem ezerötszáz márkát kellett fizessen. Az elképzelhetetlen árakkal lépten-nyomon találkozik az ember. Egy ci­garetta 400 márka, egy villamosjegy 450 márka, egy pohár sör 600 márka, egy ebéd I tiz—tizenötezer márka. Ha elképzeljük, hogy ' egy ebédnek a mai árával ezelőtt egy félévvel másfél hónapig uri módon Tehetett élni, tisz­ta'fógalma't alkothatunk arról az óriási esés­ről, amelyben a márka egy félév alatt része­sült, "hozzá téve azt" is, hogy ezekben a napok­ban mindent értéken felül kellett fizetni. Maga a kiállítás tulajdonképen az egész várost elfoglalja, illetőleg majdnem minden második épület egy-egy kiállítási »stand« azonban a főhelye egy pár kilométerre van a város középpontjától és egy egész külön városrészt foglal magában. Monumentális gépek, repülök Ahogy a kiállítási terület felé közeledünk már messziről hallatszik a különböző gépek zakatolása és zörgése. A főkapu portásainak sok dolguk van, hatalmas tömeg szorong a Kapu efőtt, akiket egyenként bocsájtanak be hogy nehogy valaki fizetés nélkül bejusson. Ä 'belépő-jegyét "egy kis plakett képviseli, amefy a a gomblyükakből csillog előre. Az én sapkámon a nemet mérnök egyesület' jef­vénye volt, amelynek a segítségével, a töme­get kikerülve az oldalajtókon juthattam be, amikor akartam. Közvetlen a főkapun belül nagy társaság van, ahol az egyes nagyobb, fedél alá nem férő gépek vannak kiállítva. Mindjárt az elején vannak az iparvasutak, bányák és fa­telepek részére. Kis benzinmozdonyok sza­ladgálnak, mutatva képességüket. Nagysá­gukhoz képest nagy horderővel birtnak és gyorsaságuk áttétellel nagyban fokozható. — Nem nézi senki, akik inkább figyelik, mind német bányászok vagy technikusok. Annál több közönsége van a repülőgépek standjá­nak, ahol tiz dollár ellenében még föl is szálJ­faat az érdeklődő és megnézheti Lipcsét a ma­gasból. A dessaui Funkers-cég egy igen szép gépet állított ki. Személyszállító gépei kü­lönben messze földön ismertek. A kiállított gépe szintén személyszállító, hatvan lóerős motorral s az egész gép egy nagyobbacska ebédlőszobában kényelmesen elfér. Négy sze­mély yészére van készítve és három ember minden megerőltetés nélkül vihető ide s tova. Megkérdem a mérnököt, eladó-e a gép ? Igen — mondja — sőt el is van adva, egy orosz vette meg. Kérdem továbbá, hogy gyárta­nak-e még többet ? Nem gyártunk rendszere­sen — mondja — Ön is tudja ugyebár, hogy Németország nem gyárthat repülőgépeket azonban a Funkers gyár vesz fel rendeléseket s akkor az entente-től kell kérni diplomácia utján az engedélyt, aki nagy utánajárással megengedi (de csakis külföld részére szabad gyártani) és akkor megbízottat küld a gyár­tás ellenőrzése végett. — No és mi az ára egy ilyen repülőgépnek olyankor ? Nem sok­kal több, mint egy automobilé — mondá — de ha Németországnak szabadna repülőgépet gyártani, egy harmadrész annyiba kerülne, mint egy autó és annyira el volna terjedve, hogy a bolti szolgák is repülőgépen szállíta­nák a csomagokat haza. Még egy pár szak­kérdés és elbúcsúzom a pilóta kollegától, aki jelmezes sapkája alól kissé mosolyogva jegy­zi meg : »Elég sajnos az Németországnak uram, hogy a mérnök egylet tagjainak nem le het már mind a kis ujjában az egész repülő­géptan«. Tűzgépek,. A következő csoportok stabil (beépített) tűzgépek. Nyersolaj, benzin, gáz-motorok, amelyben különösebb előrehaladottság nem mutatkozik. Magyarország már ebben a te­kintetben különbeket is állit elő. (Ne cso­dálkozzunk ezen a kifejezésen, mert* vannak Magyarországnak oly gép-produktumai, ami bármikor felveszi a versenyt az ugyanolyan német géppel. Pl. a nagyfeszültségű villa­mos áramfejlesztők stb.) Nagyobb hatással csalja a közönséget maga felé a DEMAG (Deutsche Maschinen Fabrik A. ü.) udvari »standja«. Magnetikus emelőgépe a naivak között igen sok bániuló­ra talál. Érdekes is az. amikor egy hatalmas •vaskorong ereszkedik le a magasból s aiöl­dön szétszórt ócska vasdarabokat magához vonza és egy helyre összegyűjti, vagy vag­gonba rakja. Sziklafuró gépei sgk bányász elismerését megszerezték. Gőzdarut és kotró­gépet állított ki még. A többi csoportok nem sok fejlődést, mint inkább reklamirozó képességet mutat­tak be. Egy hamburgi cég csolnakokat állí­tott ki. Kis vitorlás és motorcsolnakokat oly ízléses kivitelben, hogy az embernek szinte kedve támadt beleülni. Ugyanez a cég ugy reklamiroztatta magát, hogy fogadott embe­reket felöltöztetett indiánusoknak és egy indián csolnakot hurcoltatott Városszerte, amely után egy koporsót.vivő menet ment, jelképezvfe, hogy az indiánok is már temetik csolnakjaikat, mert az ő gyártmánya ott is tért hódított. Egy nitrogén gyáros nitrogénnel meg­töltött léggömböket eresztett föl, egy motor­kerékpárgyár kerékpárjain csinos bőrruhás hölgyek kattogtak a közönség között, akik nem inkább a kerékpárt figyelték, hanem a rajta tovarobogó reklámot. A nagy betoncsarnok, a kiállítás magva, mint egy colosszális gyár, olyannyira megvan tömve gépekkel. Valami kétezer német szer­számgépgyár állította ki szerszámgépeit, ame lyekben a legfontosabb előrehaladottságot azt lehet észrevenn ;, hogy a legújabb szerszámgé­pek mind automatikusan működnek. Ez nagy fontossággal bír, mert pl. a régi szerszámgé­pek mellé, mondjuk pl. vasesztérga, vagy vas­gyalugép — szükség volt egy állandó szakéin berre, aki azt állandóan igazítja és figyeli. Az újonnan gyártott automatikus vas meg­munkáló gépek önmaguk elvégeznek min­dent anélkül, hogy hibát elkövetnének és 4— 6 ilyen szerszámgép mellé kell csak egy szak­munkás, aki inkább a gépnek esetleges ba­jait, akadályait távolitja el. Gyorsvonat az első vágányon. Nyíregyháza, márc. 17. Reggel öt óra van. Az egész váno„ alszik, csak a kakas árulja el hangos ku­korikolással, hog}' már ébren van. Az ut­cákon sehol így lelket nem látni, csak a rendőrök állnak posztjukon, a Jajnak hidegtől kipinosult arccal, nehezen várva a reggeli felváltást. A Korona kávéház redőnyeit egy álmos szemű paraszt fiu feltolja s rá néhány percre kezdenek ér­kezni a reggel első hírnökei, a pincérek A taligák és kocsik standja is kezd meg­élénkülni, mert hisz (5 ó 10 p-kor indul a legtöbb utast vivő pesti gyorsvonat. A Koronában az elutazni készülő vendégek lázas siet­séggel fogyasztják el reggelijüket. Csupa ismeretlen, idegen arc. Legnagyobb ré­szük kereskedő vagy utazó, akik átutazó­ban vannak, vagy csak 1—2 napot töl­tötetk itt. A szálloda bejáratánál Si­mon, a l'ő]K>rtás hangos köszöntéssel üd­vözöl egy urat, akinek megígéri, ha meg­táviratozza, mikor iön vissza, egy jpbb szobát fog adni, mint most volt. Egy-egy rozoga fiákker döcög a vasút felé. A kocsis szinte el van bujtatva a bakra helyezett hatalmas bőröndök közé, ugy, hogy az embert nem is lehet látni, csak a hangot hallani, amint nem éppen szalonképesen nógatja ványadt gebéjét. A villanyos han­gos csengetéssel jön. Bizonyára "a kocsi belsejében szundikáló kalauzt akarja ez­zel bosszantani. Én is kimentem a liesse­nyéi-térre, felültem a villanyosra, hogy kimenjek a vasúthoz széjjelnézni — mi­lyen is az állomás a gyorsvonat indulása előtt. äz áMomáson Ugy látszik a toronyóra fürgébb a ,vasut órájánál, mert mire kiértem, a va­• «Ii óra kevesebbet mutatott, mint a to ronyóra, amikor elindultam. Az állomáson i már nagy az élénkség. A hordárok aláza­tos előzékenységgel szinte megostromol­ják a kocsikat. Fedor bácsi, a hordárok szeniorja be sem varja mig a kocsi megáll, oda kiálltja: — Egyes számú hordár!! Má_ sodik osztályba ugy-e nagyságos ur — kérdezi. Nem, harmadikba!! — hangzik a válasz. Olyanok, akik eddig második osz­tályba utaztak, a horribilis tarifa miatt harmadikba mennek. Bent az állomás épü­letben zsibongó khaosz. A jegypénztárak előtt egyre nő a tömeg. A harmadik osz­tályú jegypénztár előtt ember ember há­tán tolong. Egy gyászfátyolos úrnőnek a nagy tolongásban egész lehúzzák a kalap­ját, amire gúnyos hahota tör ki. Szegény nő elkezdett sírni... Az első és másodosz­tályú jegykiadásnál sokkal kevesebben vannak. ítt főleg nőket és katonatiszteket látni. Akik megkapták a jegyüket, boldo­gan szaladnak, hátha helyhez jutnak. De a váróterem ajtója zárva van. Lélek az aj­tón se be se ki. A nagyba juszu portás ha­talmas lépésekkel, mint alabárdos sétál a peronon. A beszállási idő egyre köze­ledik. Az utasok száma és izgalma folyton nő. Vannak, akik az éttermen keresztül szerencsésen kijutnak és még' idejekorán UJ FIIliXE! \ • UJ FiXiXKK! UiT FILMI TÁ71TC ITfiv cwfif c élete, kínszenvedése és halála lAl a Diadal Mozgóban. /

Next

/
Thumbnails
Contents