Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-27 / 46. szám

i JSÍYífüfíDÉK 1923. február 27. Orosz iskola. Mikor a békében Oroszországból bom banierényletek hirét hozta a távíró, min dig egy kissé meghökkenve állapítottuk meg; mégis csak kissé furcsa ország az az Oroszország. Oroszország ma még fur­csább ország mint valaha volt, de a mi jó Magyarországunk is az elmúlt egypár év alatt ugyancsak jókora darabot tett meg a bizarrságok utján. Mindig ugy tud­tuk — vagy legalább is azelőtt az volt a közvélemény — hogy a magyar ember lelkétől távol áll a bombának, revolvernek és egyéb gyilkoló szerszámoknak politikai érvül vaíó használása. A háború és azt követő nem kevésbbé borzalmas idők, ugy látszik annyira megzavarták a lelkek egyensúlyát, hogy az emberek (vagy leg­alább is egyes emberek) elvesztették a dolgok mértékének helyes megítélését és elvakultságukban az elvek küzdelmét el­vetemült módszerrel akarják elősegíteni. A legutóbbi bombaküldés a legszomo rubb és legelitélendőbb jelenségek egyike a magyar politikai életben. Nem tudják kik küldték, kinek a keze volt benne az egész terv megszervezésében, annyi azon­ban bizonyos, hogy a merénylet sikere esetén (még leírni is rossz ezt a mondatot) valószínűleg éppen annak az ügynek ár­tottak volna a merénylők legtöbbet, a melynek használni szerettek volna. Nagy naivitás és a történelmi erők végzetszerü­ségének teljes felismerése kell ahhoz, hogy bizonyos elveket s irányokat az el­vek és irányok képviselőinek felrobban­tásával el lehet tüntetni a történelem színpadáról. Ha azok a kóválygó fejű em­berek, akiknek agyában ez a pokolian os tóba terv megfogamzott, gazságok ki­eszelése helyett inkább a történelmet és szociológiát tanulmányozták volna, ákkor meg sem kísérelik aljas tervüket és az ország is szegényebb lenne egy igazán nem kívánatos szenzációval. Lehet kritizálni, lehet kifogásolni Mik lós Andornak vagy Rassay-nak a nézeteit és magatartását, de nem lehet és nem szabd bombát küldlení a sámukra. Ezt a tettet minden becsületes gondolkodású embernek pártállás nélkül eü kell ítélnie. Ha Rassay vagy Miklós tényleg azok az elpusztításra méltó emberek, mint a bom­baküldők vélték, akkor hogy van az ; hogy az állam törvényes fórumai nem állították őket bíróság elé számadásuk elintézésére? Nem!! igy nem lehet küzdeni, igy nem Ítélhetnek titkos társaságok elevenek és holtak felett, igy nem szabad prédának tekinteni az emberi életet a béke ötödik esztendejében!! Aki ma nyílt szemmel nézi a világ folyását, annak rá kell jönnie arra a nagy igazságra, hogy egyedül a szellemi és gazdasági felül kerekedés viheti egy vi­lágnézet zászlaját diaidalra. A magyarság­nak, a magyar nemzeti ideálokért küzdő ifjúságnak végre nieg kell érteni azt, hogy a könyvek fölött való görnyedés a gyümölcsöt hozó szellemi elmélyedés, a gyakorlati élet terén a nagyobb ügyesség: ezek és csak ezek hozhatják meg a kívánt diadalt. Az ebez vezető uton a bombame­rényletek és egyéb szomorú erőszakossá­gok nem előrehaladást, hanem visszaesést jelentenek. — Legyen vége már egyszer ezeknek az állapoloknak, amelyek amúgy sem mutatnak egyebet a magyarság zavart tévelygésénél és ma, amikor talán közele­dik a tri-anoni béke revíziójának napja, csak akadályt jelentenek a régi Magyaror­szág felé való közeledésben, Az elvakult­ság sohasem volt a siker utja, mert ar­ra egyedül csak a megfontolt higgadtság a józan okosság és a szellemi fölény tün­döklő erénye vezethet. — English Slyles a legelegánsabb an­gol . kosztümlap megérkezett és kapható az Ujságboltban. Qyógyiszapot találtak Szerencsen. Bámulatos eredményeket értek el az Iszap kezeléssel. Szerencs, február 26. A szerencsi állomásról jövet, a község be vezető tiszta és aszfaltozott utcán messziről feltűnik a plébánia mellett emel­kedő fürdőépület. A fürdő a község tulaj­donát képezi, de a község érthető és saj­nálatos anyagi helyzete következtében képtelen volt a fürdőépületet saját keze­lésben tartani, dacára annak, hogy a für­dőépület, amely szépészeti és építészeti szempontból is ritkaságszámba megy, me­gveszerte feltűnést keltett és látogatott volt . A fürdő bérlője, ifj. Szentendrássy István még tovább fejlesztette a fürdőt, berendezését a legmodernebben átaiaki­| totta Kutatásai közben a fürdő kertjében i iszaprétegre bukkant. A további szaksze­rit kutatások alapján kitűnt, hogy az iszapréteg kb. 3 m. mélységű, telítve győ. gyitásra alkalmas szerves anyagokkal. Az iszapnak vegyi és orvosi vizsgálata után a fürdő iszapkezelésre is berendezkedett és a kísérletek során kitűnt, hogy reumát, 1 csuzt, közvényt, izomgyulladást, ichiast olyan eredménnyel gyógykezel, amilyen a Csonkamagyarországon található iszap­pal nem tudtak elérni Számos példa, kö­szönőlevél bizonyítja, hogy Zemplén, Bor­sod, Hajdú és Abaujvármegyék népe ta­valy óta jogosult bizalommal és teljes eredménnyel keresi fel a szerencsi gyógy­fürdőt. A fürdő gyógy eredményéi a vidék or­vosai mind elismerik és már budapesti szakkörök és nagyvállalatok foglalkoznak azzal, hogy Szerencsen a fürdőt mindenkel lékkel kiépítve megalapítsák a világhírű Pöstyént pótló nagy magyar világfürdőt. Szerencs fürdőjének kiépítése orszá­gos és különösen vármegyei "érdek. Zem­plén vármegye az ország megcsonkul ásá­val annyi területi és erőforrást veszített, hogy közügy, országos és megyei érdek minden lehetőség kihasználása/ Szerencs-fürdő kiépítésével minidany­nyian nyerünk. A hivatalos vármegye és elsősorban helyi vállalkozóink és keres­kedőink kell ,hogy érdeklődjenek a terv iránt. Madách ünnep Nyíregyházán. Odry Árpád és Paulay Erzsi felléptével. Megírta a Nyirvidék, hogy a Bessenyei Kör márc. 7-én rendezi magas színvonalú Ma­dách-ünnepélyét azzal a kegyeletes szándék­kal, hogy méltó lehessen a mély filozófiájú költő százéves emlékéhez. A balassagyarmati ünnepélyek után mindjárt Szabolcs követke­zik, hogy az'ünnepi oltárnál bemutassa lelkes és hálás hódolatát. Az ünnepélyen az Ember tragédiájának jambrusai az ország két legelső művészének, Odry Árpádnak és Paulay Erzsi­nek ajkairól fognak elhangzani. Az ünnep tisztán irodalmi lesz, ének, zene szándékos mellőzésével, hogy az élőszó zenéjével és ere­jével annál plasztikusabban állithassa elénk Madách alakját, egyéniségét, költészeté^. A megnyitót Geduly Henrik a Kör dísz­elnöke mondja, utána a balassagyarmati Ma­dách Társaság képviselőinek közreműködése következik. Az ünnepi beszédet az ékesszólá­sáról jól ismert Tankó Béla egyetemi tanár tartja, s végül Dr. Vietórisz József ez alkalom ra irt ünnepi ódáját adja elő. A rendezőség most bocsátja ki a meg­hívókat, s az ország irodalmi egyesületeit mind meghívja a szabolcsi ünnepélyre. A jegyeket Ferenczi József könyvesbolt­ja fogja arusitani, hol bár a jegyek még nem adattak ki, annyi előjegyzés történt, hogy az ünnep teljes sikere az impozáns részvétellel előre biztosítva van. Az Ipartestület közgyűlése. flegválasztották az uj A nyíregyházi Ipartestület vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg Pisszer János elnökletével rendes évi közgyűlé­sét a városháza nagytermében. Az elnök szeretettel köszöntötte ifj. Rajtik Miklós aljegyző, iparhatósági biztost, Zombor­szky Dániel diszelnököt és a rendőrható­ság képviselőjét. Az Ipartestületben élet­rekelt uj szellem, a tagokat átfogó egysé­ges tenni akarás a közgyűléssel szemben megnyilvánult rendkívül élénk érdeklő­désben nyilvánult meg s a gyűlés sima le­folyásában, egyhangú állásfoglalásaiban jutott kifejezésre. Évtizedek óta nem lát­tam ilyen ipartestületi közgyűlést, mon­dotta egyik érdemekben megőszült kiváló iparos, amint a közgyűlésről távozott s ez a mondás az általános elismerést tükröz­tette az Ipartestület vezetőség iránt. A közgyűlés első pontja Pisszer János elnök évi jelentése volt, amelynek gondo­latokban való gazdasága, eszméitető ere­je és formai gondossága megragadták a hallgatóság lelkét és a méltánylás, lelke­sültség éljene hangzott fel, a részben la­punkban is ismertetett jelentés elhangzása után. A zárszámadást és vagyonmérleget Be rencsy István Ipartestületi jegyző mutatta be s előterjesztette a kiküldött számvizs­gáló bizottság jelentését. A közgyűlés a számadásokat elfogadta s a felmentést egyhangú határozattal megadta. A harmadik tárgy a jövő évi költség­előljárósági tagokat. vetés volt. A költségvetéshez, amely más esztendőkben éles véleménykülönbségekjet támasztott, több okos és eredményes hoz­zászólás után egyhangúan hozzájárult a közgyűlés. A hozzászólók: Hauser Gyula Kohn I. Ignác, Kaszás György, Répánszky János voltak . A költségvetés elfogadása után az előljárósági tagok megválasztása követke­zett. Választottak 12 rendes és 3 pótta­got. A választást élénk érdeklődéssel ki­sérték s az öt listára 134 szavazatot ad­tak le. A szavazatok megszámlálása után mely délután félkettőig tartott, kitűnt, hogy a következők választattak meg elől­járósági tagokul: Babics János szijjgyártó, Bodolovszky La­jos csizmadia, Dallos Péter férfi szabó, Hogyan Mihály ács, Kada József cipész, Károlyi József asztalos, Kaszás György bádogos, Kazár Ferenc kéményseprő, Ma­tisz Dániel kerékgyártó, Molnár Zsig­mond női szabó, Bóth Zsigmond pék, Tóth János csizzmadia, Póttagok: Jávor Ggörgy ács, Paizs József csizmadia, Tóth Péter férfiszabó. A közgyűlésen a választás után az indítványok során Katz József szabó in­dítványát visszavonta, kérvén, hogy azt az elöljáróság tárgyalja s a tárgyalásra őt és indítványozó társát is hívja meg. Ezután az elnök lelkes éljenzésévelj zá­rult be a közgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents