Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-08 / 30. szám

ÍS23. február 8. A kormány megszünteti a magán és szakszervezeti munkaközvetítést. A munkásvédelmi törvénytervezet államosítja a közvetítést. — A mezőgazdasági munkások közvetítése megmarad a földmivelésflgyminiszterium keretében. — Andor Énre miniszteri tanácsos nyilatkozata. Budapest, február 7. A népjóíéli miniszter az összes szakkörök bevonásával munkásvédelmi törvényjavaslaton dolgozik, amelynek célja az eddigi munkástörvényeknek viszonyainkhoz mért modernizálása lesz és amely törvényjavaslatot minden valószínűség szerint a parlament a legközelebbi ülésszakán a plénum elé terjeszt. Ennek a javaslatnak egyik igen jelentős passzusa az általános munkaközvetítés problémájával foglalkozik. Nyilvánitott szándéka a népjóléti miniszternek az, hogy a munkásközvetítést kivegye magánkezekbői, ühogv Németország, Csehszlovákia, sőt legújabban Románia is lette. De szándékában egy lépéssel tovább lép a Javaslatban, ennél, amennyi ben megvonja a munkásszakszervezetek közvetítési jogát és mindenfék' munka és munkásközvetitésrekizárólagosan az Országos Munkaközvetítő Hivatalt akarja felhatalmazni. A nagyjelentőségü probléma ügyéljen kérdést intéztünk dr Andor Endre miniszteri tanácsoshoz, az Országos Munkaközvetítő Hivatal elnökéhez, aki erről a kővetkezőket mondta munkatársunknak: A munkásvédelmi törvényjavaslat tervezete tényleg foglalkozik az általános níunka és munkásközvetités kérdésével, ami a maga nagy bordér ej évei egyik legje lentősebb szakasza a javaslatnak. — Mert meg kell állapítanom, hogy Magyarországon a munkásközvetités egyike á legrend-, szertelenebb problémáknak." Foglalkoznak ma munkásközvetitéssel magánosok (zübringer) szakszervezetek, az állami mim- 1 kásközvetitésnek jelentős szerepe van a ' termelés fokozása és az általános belső konszolidáció tekintetében. A sztrájkok és bénnozgaímak is súlyos jelenségei ennek a munkásközvetitési rendezetlenségnek. A szakszervezetek kezében ez veszedelmes fegyver, amivel állandó bizonytalanságban tarthatja s tartja is az egész ipari és gazdasági életei. Ha most tekintetbe veszszük azt, hogy a munkáltatók ennek a szakszervezeti' fegyvernek ellensúlyozására maguk is teremtettek munkaközvetítést maguknak, igaz, hogy minden fajú munkaközvetítés módok kőzüí a legprimitívebbek, ugy, hogy hétfőn reggélenkint a gyárak és ipari üzemek kapui előtt közvetlenül vesznek fel munkás jelentkezőket, egészen szétzilálódik a munkaközvetítés ügye. Az Országos Munkásközvetítő Hivataínak, mint hatósági szervnek az volt a legfontosabb célja, hogy koncentrálja magában a munkaközvetítés ágát. A minden irányban lefolytatott sorozatos tárgyalásoknak van már kimutatható eredménye. A közveti Lés törvényszerű koncentrálása nem ütköznék igy nagyobb akadályokba. Az állami • közvetítőinek ai ország májd minden jelentősebb városában fiókszervei vannak, nevezetesen Sopron, 'Győr, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és 'Székesfehérvárott. Ezeken kívül minden városban és községben összekötő szerveink vannak, amelyek a hozzájuk legközelebb eső közvetítő állomások utján tartanak fenn a budapesti központtal kapcsolatot, peladatunkat tehát jól tudjuk teljesíteni, statisztikáink, melyek hétről-hétre készül nek, majdnem pontos kimutatását adják az egész országban tényleg meglévő munkaalkalom és munkakinálás képének. — Németország, Csehszlovákia, sőt ujabban Románia hivatalosan beszüntették a magánközvetítéseket. Nekem a szakszervezetek egynéme lyikével van már megállapodásom a közvetítésre. Ezt általánosan kiterjeszteni nem lenne nfagy. feladat, ebből az országra, a termelésre, a munkásokra és a munkáltatókra egyforma mértékben csak előny származhatok. A hatósági munkaközvetítés kizárólagosságában nem fog beletartozni a mezőgazdasági munkások közvetítése. A föl dinivel ésügyi minisztériumnak kiépített és jói működő szervei vannak erre és igy bizonyos, hogy ezek közvetítését továbbra is a meglévő saját szerveivel eszközöltetné. Ha az állami munkaközvetítő a készülő törvényreform alapján még jobban kiépül és megerősödik, semmi sem akadályozhatná meg abban, hogy a munkásközvetités minden ágát vállalhassa. A 12. honvédgyalogezred mozgalmat indit az Erzsébet Otthon egyesület érdekében. Nyíregyháza, január 7. A Nyír vidék tudósítójától. A nyíregyházi 12. honvéd gyalogezred városunkban mozgalmat indított az Erzsébet Otthon Egyesületbe való belépés érdekében. Az Erzsébet Otthon katonatiszti és köztisztviselői árvák otthona s minden magyar polgárnak az első hazafiúi kötelességei közé tartozik az egyesületbe lépéssel a nemescélu mozgalmat szive egész melegével támogatni. A gyalogezred az Otthon Egyesületbe való belépésre gyüjtőiv kibocsátásával keresi :t'e.l városunk polgárságát. A gyüjtőiv fel szó Utó szövege a következő: FelszóWás a Nagybányai Horthy flíikL«sne Őfőméltósága védnöksége atalt áífá taionatiszli és polgári köztisztviselői özvegyig leányárvák országos Erzsébe? otthon egyesületébe való belépésre. A háborút megelőző években Bécsben az akkori közös hadügyminisztérium támogatásával egymásután három olyan otthon létesülj melyben a legsúlyosabb helyzetben levő özvegyek és ieányárvák ellátáson kívül ápolásban is részesültek. Ez otthonokba — tessék-lássék kedvéért felvettek egy pár magyar illetőségűt is, de mikor arról volt szó, hogy Magyarországon is létesítsenek egy ilyen önálló otthont, akkor ez a minisztérium hallani se akart a dologról. Ez a körülmény késztetett egynehány jólelkű honvédtisztet arra, hogy csatlakozzék a már 1910. évben megindult mozgalomhoz, mely célul tűzte ki, hogy miiünk is állítsanak fel egy ilyen otthont Igy történt, hogy 1912. év vége felé az egyesület megalakult és az otthon létesítését kezébe vette. Az egyesület vezetősége ettől az időtől kezdve minden lehetőt elkövetett az otthon felépítéséhez szüksé(

ges tőke összegyűjtéséhez. Ámde ez sok akadályba ütközött. — Még a magasabb társadalmi körökben is hiányzott a belátása annak, hogy elhalt katonatiszt vagy polgári köztisztviselő után visszamaradt özvegy és leányárva is létezhetik oiyaln szomorú anyagi viszonyok között melyekbői őket kisegíteni a jobb sorsban levőknek emberbaráti kötelességük volna. Az első időben az akkori ufalkoctó család, a főpapság, az ország főrangú családjai, noha az egyesület gyakran fordult hozzájuk, alig nyújtottak számottevő segítséget. Még aránylag a pénzintézetek, szövetkezetek, iparvállalatok és nagyobb kereskedelmi cégek mutattak megértést ez egyesület hazafias és emberbaráti törekvése iránt. így sikerült az egyesületnek 10 év leforgása alatt vagyonának átlagát mintegy 3 millió koronára fejemelni. Ezen vagyon még arra is kevés, hogy egy legszűkebb méretű otthon felépíthető legyen és íabban 10—20 özvegy és árva elhelyezheti) legyen. Pedig hogy mennyi nélkülözés gyötri e gyámolandókat, arról—különösen a vidékieknek — alig l^het fogalmuk. — Ennek illusztrálására csak egy példái-a hivatkozunk. egy ezredes után maradt, 70 év körüli, folyton betegeskedő leányárva. ki ínségét szemérmet csen. még bizalmas, szomszédjai előtt is leplezte, hogy életét valahogyan tengethesse, titokban összes ingó-bingóit eladogatta s mire az egye-. 4 sülét nyomoráról értesült és segítségére sietett, a szó szoros értelmében éhenhalt a székesfőváros budai részében. És mert az egyesület védencei túlnyomórészt ilyen szemérmetes szegények, félő, hogy a mindjobban rosszabbodó viszonyok között az ilyen eset gyakrabban megismétlődik. Nagy gondot fordított az egyesület vezetősége arra,; hogy a tagok számát évről-évre szaporítsa és igy sikerült eddig elérni: 16 diszalapitó tagot 20000 korona egy alkalommal fizetendő tagdjíjjal; 7 alapító tagot 10000 korona egy alkalommal fizetendő tagdíjjal; 2 diszpártoló tagot 1000 korona egv alkalommal fizetendő tagdíjjal, 1257 örökös pártoló t^got 500 korona egy alkalommal fizetendő tagdíjjal 801 pártoló tagot 20 korom évi tagdíj 10 éven át; 403 örökös rendes tagot 200 korona egy alkalommal fizetendő tagdíjjal; 918 rendes tagot 10 korona évi tagdíj 10 éven ál. Összesen 3404 tag. Ebből Látjuk, hogy mégis mily kevés tagja van az egyesületnek. Pedig mily csekély és hazafias és emberbaráti áldozat volna, ha az alapszabályoknak megfelelő diszalapitvánv rímén 2Ő000, vagy örökös alapítvány lefizetése mellett az egyesület, tag soraiban a főpapság, hilbizományok, főurak, nagybirtokosok, továbbá a magyar pénzintézeteid, 'biztosító intézetek ipari, kereskedelmi stb. társaságok, közlekedési vállalatok és nagyobb forgalmú szövetkezetek helyet foglalnának. Hazafias és emberbaráti kötelességre való hivatkozással kérünk minden egyes magyar embert arra, hogy az országos Erzsébet-otthon egyesület fajgjsíoraí közé Vagyoni helyzetének megfelelően belépni szíveskedjék és pedig: disaalapitó lagnak 20000, alapító Lagnak 10000. diszpártoló tagnak 1000, örökös pártoló tagnak 500 és örökös rendes tagnak 200 koronával. Az országos Erzsébet-otthon egyesület. Reméljük, hisszük, hogy városunkban nem hangzanak el hatástalanul e komoly szavak, melyek olyan helyről jönnek mely iránt hódoló tisztelettel viseltetik mindenki, aki hadseregünkben szebb jövendőnk letéteményesét Látja. Ma este uj műsor a Modern Kabaréban Uj műsor! UJ müsér! U] műsor! Uj mflsor!