Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-06 / 28. szám
1 JfófiiOTBÉK V923. fsbraár 6. Gazdasági Maffia. Figyelmeztetjük* a gazdálkodó magyar közönséget, hogy a vidéken a latlom ban egy bűnös szövetkezel, valóságos gazdasági Maffia működik hetek óta s országszerte szétágaz ólag. E banda min <henféle nyugtatón i tó híreket kohol, hirdet és terjeszt kéz alatt, hogy á forgalmat megakassza és az árak alakulását károsan, befolyásolva, magának jogtalan hasznot harácsolhasson a közügy rovására. Lappangó ügynökei ujabban azzal a hazug hireszteléssel hálózzák be a gazdák híszékenységét, hogy pénzűnk értéke a közeljövőben ismét nagyol, fog zuhanni, a tennél ők tehát rosszul járhatnak, lia búzájuk, vagy egvéh szemes terményeik értékesítésében nem járják be az uj konjunktúra kialakulását. E gonosz és veszedelmes propagandának máris mutatkoznak ártalmas eredményéi. Az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek ára rohamosan és természetellenesen növekedik az egész vonalon. A kecskeméti piacon legutóbb a mélermázsája 14000 koronáig szökkent fel, ami az árpiac-többi realicióibau is drá gufó eltolódásokat, vont maga után. Nem szükség bőven tárgyalnunk, mily vészes következményeket vonhatnak ily gonosz üzelmek maguk után. Ha a gazdák vesztege Itetik eladandó cikkeiket s az élelmiszereket visszatartják a közforgalom löt, vagy lehetetlen árakat kívánnak értük, ugy az ipari termelés is drágítással felel nekik. Ily ujabb drágasági hullám pedig nagy bajokat vonhat maga után: megnehezíti a közélelmezést, lenyomja közegészségügyünk szintjét, felborítja a létlehetőség minimumát és vele a lakosság szociális nyugalmának fennmaradását veti kockára. A kormány s a hatósági apparátus résen állanak, hogy e maffia üzelmeinek káros hatását ellensúlyozzák s a gaz üzérekel lefülelve, -a büntető igazságszolgáltatás utján ártalmatlanokká tegyék őket. De még a gazdaközönség is sokat tehet az ily veszedelmes propaganda elfojtására. Ne adjanak hitelt földmíves gazdáink a gyanús alakoknak, akik az őstermelőket hazug híreikkel megkörnyékezik, hogy a bizalmába befurakodva, őt zavarba ejtsék, maguk pedig az i!\' zavarosban halászhassanak. Hazudik az ilyen alkuszügynök, mikor a korona zuhanásának közel kilátásával rémítgeti a vidéki termelőgazdákat. Koronánk értéke félév óta szilárdul megtartotta árfolyamát s nem zuhant sem az osztrák korona, sem a márka után alá. E stabilitás annak a biztos jele, hogy a külföld bízik bénzünk belső értékét, biztosi ló áilaméietünk szilárdságában. Bízzék a saját gazdaközönségünk is, bizzék ne csak hónpolgári hazafias érzésből. hanem a saját reális érdekében is. Az üzérkedő maffia és ügynökei a mi belső ellenségeink, a nép eln érni tói s a nemzet kárositói. Né üljön föl nekik a magyar gazdatársadalom ne adijon hiteit ámitó szavaknak,, hanem inkább támogassa a hatóságokat e veszedelem elhárításában: segítsen kinyomozni és hűvösre tétetni a gazdasági Maffia valamennyi lator gazemberét. rGLŰCK JENŐÉI bútoráruházában 1 ! Nyíregyháza, Vay A,-u.; 8. az. a. L mélyen leszállított áron vásárolhat: L modern hálő, ebédlő stb. bérének dezést és különféle bútorokat. :-t Király Imre Amerikából válaszol a Szabolcsi Tanitó egyik cikkére. ii. Mindig felkínáltam véremet a területi integritásért, a forradalom kezdetén is. Vannak még, kik tudják, hogv ezután is készséggel. köteleztem ef magam. Miután erre sor nem került, a küzdés viharában nyomorékká lett édes anya által nyújtott darab kenyeret visszaadtam mert alkalom- adatott nekem addig idegen,ben keresni kenyerem. mig az én Imádott hazám sebeiből felgyógyul. Reményt adtak arra is, hogy innen többet használhatok a honn maradt küzdőknek. Helyemben azt hiszem minden magyar tanitó ezt tette volna!! Ezt nem hívalkodásból, de kényszerítve vagyok felsorolni igazolásul a hamis útra tévedés vádja ellen. Ál ösvény-e, hamis lil-e, bűn e az ma a hazával szemben, há valaki lelkében ezekkel a gondolatokkal neki mer vágni a vad idegenítek? Hogy visszavágyom, viszszakivánkozom? ; Igen. Isten segítségével célom elérése után vissza is térek. Nekem sem egyesekkel, sem hazámmal szemben nincs semmi okom arra, hogy emelt fővel, nyitt tekintettel ne léphetnék árra a földre, melyhez apáim porladó csontjain kívül a magam küzdése, vérem hullása régén is van annyi igaz jussom, miiit másnak. Szabolcsi Tanitótestvémm!! Ezekután felétek intek bucsul, miulán befejezett tény az itt maradásom. Hosszú évek sorát töltöttem köztettek. Kezdettől fogva Szeretettel öleltetek keblelekre. Megajándékoztatok bizalmatokkal. Körül vetet lek becsiUéstekkel. Köszönöm. Jgyekszem arra méltó lenni eztitán is!! — Annak a néháiy közvetlen tanitóbarálomnak^ kikkel a nagy Vihar előtti ifjú éveinkben együtt álmodtűk meg Szabolcsban a fajunk jobb sorsának munkáfását célzó íTanitók Otthonát®, kik annak megvalósítására ma ujr'á munkába álltak, azt ígérem. hogy ínnen is velők dolgozom. Részt kérek a munkából. Továbbra ís tagja maradok az Otthonnak A nekem mindig kedvesnek maradió szabolcsi tauitótestvéreimtől szereteltei köszönök ef s' intek üdvözletet. A Szabolcsi Tanitó sajtóbizottsága fenti soraimnak helyt nem adott, ugy találta, hogy cikkemből kifolyólag a neki lendült tanítói közszellem megbomlik. Pedig én is, cikkem célja, — és hangjai is, van oly távol a tanítói közszellem megbontásától, mint ma én Szabolcstól. — Ez tisztán (ys).és az én ügyem, a nyilvánosság előtt (ys) által kezdeméhyezetten. Ellenbén az én elhallgattatásomra leadta a Sz. T. 4-ik számában (ys)-nek a következő mosakodó cikkét : »Hamis utakon. Lapunk f. évi szeptember havi (első) számában a fenti cim alatt egy rövidke kis cikk került „apvilágra, amely Amerikába távozott kartársainkkal foglalkozott. Félreértések elkerülése végett megemlítjük, hogy e cikkat bántani és azzal célozni senkire nem akartunk és csak azt kívántuk megállapítani, hogy ^pusztulunk, veszünk«, ha ez így tart — »mint oldott kéve (széthull nemzeíünk«, mert mi minden igaz magyar tanitó eltávozását veszteségnek tartjuk és őszintén fájlaljuk s különösen annak tártjuk székely-magyar testvérünk — Király Imre — eltávozását, aki Otthonunknak is igen tevékeny tagja, agilis eLnöke volt. Ha nem tekintettük volna értékesnek, munkásságukat s nem tartottuk volna veszteségnek eltávozásukat, — bizonyára meg sem emlékeztünk volna róluk, miért is szeretettel kérjük őket, hogy a mi fájó, őszinte, igaz magyar szívből jövő panaszos sóhajunkat és feljajdulásunkat ne vegyék zokon tőlünk, mert »szegény ember sorsát boldog Isten birja« s a magunk terhét itthon mi magyar tanitók érezzük a legjobban«. (ys)-nek az első cikkét összevetve a másodikkal, kérdezem : Lehet-e jóizlésü ^ embernek minden ok nélkül a sajtóban ma a védekezés lehetőségét is nélkülözés reményében távol levőket hátba támadni ily rikitó címen, így? Hamis utakon... nem kutatjuk elmenetelük okát... hogy mit hagytak itt, mit vesztettek el itthon,... de ugy hiszszük, ugy érezzük, hogy álösvényen, hamis utakon járnak« stb. Holnap pedig szembe kerülvén a hátbatámadottak egyikével, a nyilvánosság előtt való megkérdezése elhallgattatására lehet-e következetes embernek igy nyilatkozni ? — »... kis cikk került napvilágra, mely Amerikába távozott kartársainkkal foglalkozott. Félreértések elkerülése végett megemlítjük, hogy e cikket bántani és azzal célozni senkire sem akartunk« stb. — Velünk foglalkozik s nem ránk céioz ? ízléstelen a személyeskedés, de miután (ys)-nek ugy látszik nincs a környezetében ki őszintén figyelmeztesse 'a következőkre, kénytelen vagyok vele én . Szálljon le arról, a közvélemény nemes paripájának képzelt vesszőről, melyet most lovagol, mert nem a paripának, de a vesszőnek lovaglására sincs rátermettsége. E véleményem igazolására közöltem le szószerint mind a két cikkét. Állítsa szembe (ys) azokat még egyszer egymással. Ha képes önitélet tartására, be kell látnia, hogy én nem irigy ellenségként, csak tárgyilagos őszinteséggel a tanítói köz- és az ő javát tartva szem előtt mondtam ezeket (ys)-nek. Nem magamat féltve, de (ys)-t kiméivé nem válaszoltam már az I. cikkére az övéhez méltó szellemben. — Amennyire nem vágyok érdemes az I. cikkének gyanúsító soraira, ép annyira nincs szükségem II. cikkének úgynevezett »igaz magyar szívből jövő«, dicsérő szóvirágaira. Minden értelmi vonatkozás inélkül a nóta sorával »szegény ember sorsát boldog Isten birja« befejezett II. cikkére, abból a nótából idézve válaszom ennyi neki : »Hiába dalosz már mezei pacsirta !« Ezzel befejezettnek tekintem részemrőől az (yá) által kezdett vitézi tornát.' Király Imre, magyar ref. tanitó. Háziezredünk hazafias ünnepélye. Varosunkban szerte nagy nemzetiszinü plakátok hirdetik, hogy háziezredünk, a m. kir. 12. honvéd gyalogezred! legénysége hazafias ünnepélyt rendez február 8-án délután 4 órai kezdettel a Városi Színház Mozgó helyiségében. Kömény legények, harcra készülő hon védek jelennek meg előttünk a színpadon, hogv tanuljunk tőlük házátszeretni, kötelességet teljesíteni. Mintha a mull élénkülne meg előttünk, amikor harcos magyar nemzetünk a fegyvert és lantol olyan csodás szépen tudta egyesíteni. -— Igazi magyar szellem ez, mely a múltból táplálkozik. Nemes célt szolgál az ünnepély. Jövedelmét a Horthy akció javára fordítják, hogy az összeg, amely ezúton növeli a sok nyomorgó magyar testvéreknek szánt segélyt, letörölhessen néhány könnycseppet s kenyerei adjon néhány apátlan árvának éhsége csillapítására. Ezúton is felhívjuk városunk közönségének figyelmét a hazafias ünnepélyre és annak nemes céljára. Menjünk el nagyon sokan, legyünk oll mindnyájan és gyúljon fel szivünkben katona fiainkkal szemben az együttérzés tüze!! Fogjuk meg egymás kezét, hogy erősebbek legyünk és annál többet segíthessünk nyomorgó, pusztuló testvéreinken.