Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-28 / 47. szám

i»i.j. február 28 J^YÍRYIDÉX, Szabolcsvármegye határozati javaslata a közrendet és jogbiztonságot veszélyeztető jelenségek megszűntetéséről; Sasi 5zabó László a nemzetgyűlés tanácskozási modoráról és a forra­dalmi kilengésekről. Kállay András javaslata a közigazgatási reform ellen — A varmegye mai kÖTeyöíése. — Nyíregyháza, február 27. Saját tudó­sítónktól. Szabolcsvámugve törvényhatósági bi­zottsága ma délelőtt rendkívüli közgyű­lést tartott dr. Kállay Miklós főispán elb nöklete alatt, aki megnyitó beszédében visszapillantott a legutolsó közgyűlés óta lefolyt napokra, amelyekben az a veszély fenyegette a magyar nemzetet, hogy a körülölte leselkedő rablók újból megtá­madják s a talpraállani készülő országot újból romlásba dönlik. Veszélyben fo­rogtak a megszállás óta produkált esemé­nyek, de hálistennek ez a veszély elmúlt, mert a kormány magyaros, határozott fel­lépésével elhárította a leselkedő veszedel­meket. Ezután üdvözölte a Kormányzó őfőméltósága állal kitünteteltt bizottsági tagokat, Péchy Gyula kormányfőtanácsost Lipthay Béla és Szaiánczy Bertalan gaz­dasági főtanácsosokat, majd közölte a közgyűléssel, hogy Bogár Lajos nyűg. vá­rosi főjegyzőt tiszteletbeli vármegyei fő­jegyzővé, Dobos László nyug. vármegyei aljegyzőt tb. főszolgabíróvá, Barta Jenő közigazgatási gyakornokot pedig tb. szol­gabi ró vá nevezte ki. Ezután rátértek a közgyűlés prog­rammjába fölvett ügyek tárgyalására. A 3-ik pontnál, nulynek címe Pest- Pilis Solt-Kiskunvármegye közönségének a köz­igazgatási reform tárgyában hozott hason ló állásfoglalás végett megküldött hatá­rozata, Káiiav András emelkedik szólásra és a következőket mondja: >Nagy sajnálattal konsta'.álom, hogy a kormány deferált a mai érának, melv mindenáron, mindent meg akar refor­málni. Hogy milyen veszedelmeket rejt ez magában, azt bővebben ecsetelni Tölösle­les. Az ősi alkotmány kereteiben megvan­nak jelölve azok a határok, amelyek kö­zött fejleszthetik a közigazgatást. Nem a kereteket kell megváltoztatni, hanem az em­bereknek kell mcgváltozniok, de nem az úgynevezett keresztény kurzus szerint, hanem az igazi "kirsztusi kereszténység szellemében. Ma megreformálni a köz-i igazgatást, kikezdeni az ősi alkotmány kereteit, szerencsétlen gondolat. Hiszen a kormányok mindenkor pontosan végre­hajtatták a lisztviselői karral a rendeletei­ket. Kétségbeejtő poniossággal szállítottak a vármegyei lisztviselők a háború alatt mindent, amire a hadseregnek szüksége volt s most is egy óramű pontosságával szállítják az egységespárti képviselőket. A kinevezési rendszer azt célozza, hogy ne a véreink intézzék a mi ügyeinket, hanem olyanok, akik idegenből ideszakadva, nem éreznek velünk egyült, nem ismerik a mi bajainkat. A legnagyobb örömmel fc gadja el az állandó választmány javasig tát azzal a pótlással, hogy miután a töi vényhatóságí bizottság két nemzetgyűlési képviselő tagja eddig még úgysem nyilat­koztak a közigazgatás reformjáról, szólit­tassanak fel arra, hogy a nemzetgyűlésen foglaljanak állást a törvényjavaslattal szemben.* A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a Kállay javaslatát. A 9-ik pontnál, amelynek címe : »Csanádvármegye törvényhatósági bi­zottságának a buzaadót fizetők virilis jogo­sultságát meghatározó 1922. évi XXII. t.-c. 13. szakaszának módosítására vonatkozó átirata«, Bogdán Ferenc szólal fel az állandó választmány javaslata ellen, mig dr. Klekner Károly védelmébe veszi azt. Elnöklő főispán közvetítő indítványt tesz, amelyet a közgyű­lés egyhangúlag elfogad. A ll-ik pontnál, melynek cime »Kecske­inét város törvényhatósági bizottságának az ország közrendjének fokozottabb biztosítását célzó törvényjavaslat törvényre emelése érde­kében állásfoglalás végett megküldött át­irata«, dr. Sasi Szabó László szólal föl és a következőket mondja : Körülbelül két hónappal ezelőtt Tisza István arcképének leleplezésén ezen a helyen Rakovszky Iván belügyminiszter ur azt mon­dotta, hogy az állami élet alapja a rendi. Annál szomorúbb, hogy még ma is sokan pá­lyáznak a rendnek a megbontására ugy bal­ról, mint jobbról. A forradalmi láz még nem csillapodott le. Nem akar kiterjeszkedni arra, hogy ezek az atrocitások mennyiben komo­lyak vagy gyerekes csinytevések, de megálla­pítja, hogy alkalmasak a nyugalom megbonr tására. S fájdalmas főleg az, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter politikai ellenfelei őt gyengeséggel, erélytelenséggel, sőt a bürc leplezésével is meggyanúsítják. Mi halottuk, hogy mit mondott ezen a helyen Rakovszky belügyminiszter ur a rendről, s épen azért mi vagyunk hivatva arra, hogy őt ugy állít­suk az ország közvéleménye elé, mint a rend fanatikus őrét. Azután kifogásai vannak a nemzetgyűlés tárgyalási tónusa ellen, a folyr tonos személyeskedések ellen, amelyek csak tápot adnak a rendbontó elemek hitváiny mun kájának. A nemzetgyűlés tagjai folyton egy­más szennyesét teregetik közszemlére, s sze­mélyeskedéseik gyakran a tettlegességig fa- j julnak. Nehezen várja a^kormány intézkedé- \ sét a parlament rendjének helyreállítására. ; Határozati javaslatát a következőkben ter- i jeszti elő : »Szabolcsvármegye közönsége aggoda­lommal észleli azon sajnálatra méltó jelensé­geket, amelyek a fO rradalmi láztól alig szaba­dult közhangulatot ujabb és ujabb provokálá­sok, ezt követő merénylet kísérletek é s ezek kihasználásával izgalmak keltésével a köz­rendet, a jogbiztonságot veszélyeztetve, a nyugalom helyreállását és a békés nemzeti munka megindulását akadályozni igyekez­nek. Ezzel kapcsolatban aggodalommal szem­léli magának a nemzetgyűlésnek tanácskozási modorát, tárgyalási gangját és a képviselők folytonos személyeskedéseit, amelyek már nem egyszer a tettlegességig fajultak és an­nak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a parlamenti rend ziláltsága maga is rossz példát szolgáltat azoknak, akik az általános rendnek és jogbiztonságnak zavarására és megbontására törekednek. Ezekre való tekintettel Szabolcsvárme­gye közönsége élénk érdeklődéssel és rokorír szenvvel kiséri a magas Kormányunk mind­azon intézkedéseit, amelyek ezen elfajult álla­potoknak szanálására irányulnak é s abban a meggyőződésben, hogy a Kormánynak mirí­den egyes tagja az általános rendnek és jog­biztonságnak s a pa r!ament méltóságának lel­kes hive : — a kormány iránt ezen kérdések­ben kifejtett nehéz munkája közben bizalmát és ragaszkodását nyilvánítja. Törhetetlen bi­zalommal viseltetik különösen a kormány nagyméltósága belügyminisztere, dr. Ra­kovszky Iván ur iránt, aki a rend alapvető fontosságától a vármegye 1922. évi decems­ber 28-án tartott rendkívüli diszközgyü'ésén olyan meggyőző erővel nyilatkozott. Meg­gyözödésünk, hogy alkun férfiúi hitvallását a gyakorlati életben ís 'teljes következetesség­gel szolgálja és minden lehetőt el fog követni a mindenki által hőn óhajtott békének és nyu­galomnak megteremtésére«. Dr. Sasi Szabó László még a követke­zőket fűzi a javaslathoz, a trianoni béke­szerzőtlés folytán végek lettünk, ellensé­gcink a szomszédból leselkednek ránk, magyar testvéreink pedig epedő sóvár­gással néznek Csonkamagyarország felé, s szomorúan látják, hogy a magyar a ma­magyart kínozza s a letiport nemzet for­radalmi lázban vergődik. Nekünk köteles­ségünk mindent megtenni, hogy elszakí­tott testvéreink bizalommal tekintsenek ránk, meri segítséget csak az adhat, aki maga ís erős és egészséges. A közgyűlés a javaslatot élénk helyes­léssel egyhangúlag elfogadta. Ezután a tárgysorozat többi pontjára térlek át. — A Szalmár és Ungvármegyei központi vá­lasztmányokba Szabolcsvármegye részé­ről a következőket választották be: Des­sewffy Manó, Molnár István, Reviczky József, Járniy József, Hetey Menyhért, Dobozy Endre és Liplák Gyula. A gyűlés egyéb fontosabb részeire még visszaté­rünk. BTwf^cf T sitflut'el frlesi'eui r agy­** * r,b*c»ült rendelőimet és a ^^MBHmsnam közönséget, hojy uri és n8> cipészmühelyemet a régi helyiségembe Sréokenyi-tér 6. «z4m alá (a NiiiTÍz palotáTai szemben) helyezlem el, >kol Modena berendezésemmel ngy nj monkít mint javításokat a leg­precízebben ésmérsfkelt áron rendetése.ir~kérTe. "m^ridTm S' m0 n'^ S ^ ÓZSef 1012 5 mély tisztelettel: nri- és női cipészmester. ü. Frankfurtiak a világhíres RotSOhllll-CSalédnak szen­zációs pályafutása filmen. Egyszerre mutatja be a Diadal Mozgó február 28, március 1 én és 2-án, szerda, csütörtök és péntek. Az idény hatalmas filmje, a „Sícdoma és Gomora" szépségét is felülmúló Sámson és Delila Korda Mária, Lukács Pál és Galaor, a híres atléta főszereplésével péntektől az Apollóban. Jegyek már előjegyezhetek. Ha Rieetujjali a trombitát... szerdán 5, 7 és 9 órakor a Városi Szinház Mozgóban a világhíres ftotechHd­csalácán^lc szenzációs pályafutását mutatja be a üsisgó február 28-án, március l-évv, 2-án.

Next

/
Thumbnails
Contents