Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-23 / 43. szám

i J^Í

YÍRYIDÉK, 1923. ftbruár 23. A zászló becsülete Piros, mini a vér szine, fehér mini a liliom becsülete, zöld. mint a reménytől duzzadó tavaszi mező: ez a mi zászlónk, a magyar zászló. Sok éven át lebegett felette egy mogorva sas, sárga kénszemekkel, fekete szárnyakkal: az osztrák lobogó. Sok éven át, csak titokban szerethettük, csak lopva ábrándozhattunk el Ígéretes színei előtt s volt olyan idő, mikor még rágondolni is veszélyt jelentett. Azután mégis csak megjelent idehaza: ékessé tetté házainkat s'beszélt nekünk magyaroknak. A szellő nyelvén intett: »Ne "éljetek testvérek, él a hármas szín és meg nem hal soha. A háború sok véres ütközetében csattogó golyózáporban néztek fel rá a magyar ifjak silyenkor a zászló beszélt, beszélt de beszédét nem érthette, csak az, aki magyar, aki fia annak a szerencsétlen népnek, amelynek oly sok-sok gyásza volt és van, de oly sok dicsősége is. A kommün bukása után a Nagyúr csa patainak élén, lengett hármas ígérete, maga alá gyűrve a vörös lobogót és reményre tüzelve a megpróbáltatások kohójában ösz szeperzselt nemzetet. Azóta is sok vihar szántott át rajtunk, sok megaláztatást viseltünk el fogcsikorgató türelemmel, de a zászlót nem engedtük. Tartjuk magasan, olvan magasan, hogv színei átvillannak i O Ov t f a csonka határokon és megdobogtatják elszakadt véreink szivét. Piros hajnal, fehér álom, zöld remény...« Magasan tartja ezt a zászlót nemzeti hadseregünk, jövőnk reménysége, jelenünk pihenő párnája. Mert mi is a nemzeti lobogó? Nem színes rongy, ahogyan némely körök szerelnék elhitetni, nem azü Egészen más, sokkal többi! örök szimbóluma a zászló a nemzeti életakarásnak, örök emlékeztető az ezeréves magyar mull eseményeire, hivő harsona a jövő felé vezető történelmi útra. - Ahogy édesanyánk képe, nem bemázolt papiros, de S

7ent emlék, mert eszünkbe hozza azt, aki nekünk a legédesebb, felidézi értünk való fáradozásait, ránk pazarolt szeretetét, ugyanúgy a nemze'i zászló annak a másik nagy édesanyának a képe, akinek mindannyian fiai vagyunk, akinek szolgálattal tartozunk, akinek életéért, ha kell odaadjuk a magunk életét: a magyar hazának. A zászló rövid összefoglalása mindi nnak, a mi sziveinket megdobogtatja: emléke a nemzet nagy fiainak éppenugy, mint a hazai rónáknak, zúgó erdőknek, mélt<\ságos folyamo k nak. Magyar testvérek: ez a magyar zászló! Erre gondoljatok, ha meglátjátok hármas sziliének lengését valahol. Erre gondoljatok és tisztelegjetek az ősi szimbólumnak. mert hiszen nekünk mindegyikünknek csak egy édesanyánk volt, de ez a zászló is édesanya az ősöknek és unokák nak. l^ntoci lAc Tisztelettel értesítem nagyJBMM

. rabecsült rendelőimet és a •••• közönséget, hogy uri és nőj a régi helyiségembe S iéchenyi-téi* 8. szám alá (a Nyírvíz-palotával szemben) helyeztem el, ahol modern berendezésemmel ugy uj munkát mint javításokat a legprecízebben és mérsékelt áron készítem, — A n. b. közönség Cíiyinmlc ÍATCQÍ rendeléseit kérve, maradiam JiniUllltd JOZdCT 1012-5 mély tisztelettel: uri- és női cipészmester IVW^CAWWÖNV^CA^ Nyíregyháza, február 22. A Nyirvidék tudósítójától. Görömbey Péter nagykállói ref. lelkész, földbirtokos két megszívlelendő tárgyban terjeszt indítványt a vármegye közgyűlése elé. Az egyik a vármegye fölöslegesen széles útjainak keskenyitésére, a másik a községi faiskolák uj életrekeltésére vonatkozik;. A vármegye útjainak keskeny tése,. Görömbey Péter ref. lelkész álláspontját a következőkben fejti ki Idejét mult és többé nem használható dolgok fenntartása értékek elvesztését szegényedést jelent. Egyfelől mutatója a lelki szegénységnek, mely a hasznavehetetlen' régit többre becsüli a hasznos és értékes újnál. Másfelől testi szegénységet jelent, mert ha egy darab földön lehetne megszerezni és igy életet nevelni nemzeti vagyont gyarapítani s ahelyett ott hagyjuk parlagon és férgek és vad madarak táplálójául - eldobjuk az Isten által adott kincset és betapossuk a sárba. Számos régi az akkori viszonyoknak megfelelően széles közlekedési utunk mai szélességében feleslegessé vált és isok felhasználható termőföld parlagon hagyását jelenti. Alkalmam van beszekerezni vármegyénk útjait s r.lphol 10 12 öl széles utakon órákhosszáig megyek, mig egy-két szekérrel találkozom. Azon időből származnak ezek, mikor még lábon hajtották a rengeteg barmot tőlünk Bécsig. Részint egyes közlekedési vonalaknak kövesutak építése folytán való eltolódása, részint egyes községek vásárainak csökkenése folytán ezen utaknak a régi szélességben való fentartása felesleges és céltalan földpazarlás. - Olyan gazdag-e a mai Magyarország, hogy ezen széles utakon lévő földterületnek használatlanul hagyását könynyen elviselheti ? Indítványozom, hogy Szabolcsvármegye útügyi bizottsága vizsgálja felül a régi országutakat s ahol a forgalom megcsappant a forgalom mértékéhez képest keskenyitse le azokat. Szólítsa fel az utmenti birtokosokat, hogy a levágott területeket vagy váltsák meg a mai értékben, vagy a nagyobb birtokosok tagositsák át akként, hogy az ily nekik jutó terület helyett egy helyen a legtávolabbi szegeletében adjanak ki megfelelő területet. Az igy nyert területek árán vásároljon a vármegye egy darabban megfelelő nagyságú birtokot s ott állítson fel vármegyei faiskolát, hol főleg kajszinbaraczk, cseresznye, meggy és szilva nemesitett eperfák neveltessenek, de egyéb gyümölcsfák szaporítása is üzessék> Ezen faiskola remélhető jövedelme szabolcsvármegye útjainak javítására fordittassék. Indokolásom : Ma, a vasutak, villanyos", az automobil és a repülőgép korában nincs szükség többé olyan széless országutakra, mint volt ezelőtt 50—80 évvel, midőn ezeket kimérték. Az igy megkeskenyitett 4—6 öl szélességű utaknak feltöltése és jókarban tartása kevesebb erőt igényel a mostani 8 12 öles utakénál, melyeket éppen szélességük miatt kellően gondozni nem lehetett. Ilyen felesle-. gesen széles és csekély forgalmú utak gyanánt meg is nevezek példaképen néhányat : a Székely -Nyirkarász—Gemzse-llki ; a Székely—Napkor Nagykállói ; a Nyirbakta—Bessenyőd Magy—Nagykállói ; Nagykálló Geszteréd Téglási utakat. Ha csak 200 km. hosszúságú utakon sikerül az utaknak 4 öllel leendő keskenyitése ami a forgalom kára nélkül megtörténhetik egyenlő 110.000 ölx4 öl=440.000 öl 366 magyar hold földet eredményeznék, mely földnek jövedelméből tetemes hosszúságú utat lehetne jókarban tartani. Útjaink íendezése és használatlan területnek haszinositása végett fontosnak tartom a gyümölcstenyésztés felkarolása mellett indítványomnak keresztülvitelét. Köztudomásu, hogy vármegyénk talaja a gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas. Homokon a meggy, cseresznye, kajszin, ringló- és különböző szilvafák ; kötöttebb talajon az alma, körte, dió és besztercei szilva jelentékeny termést adnak. S ma már vármegyénkben, sőt vidékünkön sincs egyetlen faiskola sem. Ezen hiányán óhajtanék segíteni. A községi fa'skolák], A kézségi faiskolák életrekeltésére vonatkozó indítványt a következőkben okolja meg Görömbey Péter : A községi faiskolák jelen alakjukban és kezelési módjukban nem teljesitik hivatásukat. Még csák eperfák sincsenek ma már bennök. Ez az intézmény így csődöt mondott, azonban egyelőre meg kell próbálnunk életre keltésöket. A mult évi tavaszi vármegyei közgyűlésen történtek ugyan ígéretek, de azután n-em történt egyéb semmi. Rendelje el Alispán ur, hogy a tavasszal minden községi faiskolának fele eper, alma, körte, szilva és őszibarack magvakkal bevettessék (a magvak gyűjtését már most kezdjék meg), hogy jövendőben hivatásuknak megfeleljenek. A gyümölcsfák nevelése, oltása, nemesítése minden iskolában ismét kötelezővé tétessék e végett a kjr. tanfelügyelő az összes iskolaszékeket keresse meg. A két indítvány, amelynek elfogadása a sokat hangoztatott többtermelés megvalósulásához határozott lépéssel vinne közelebb, minden vonatkozásban mély meggondolást érdemel. A Bessenyei Kör Madách ünnepe március 7-én lesz Nyíregyháza, február 22. Saját ludósitónktól. Nyíregyháza az első Balassagyarmat után azoknak a vidéki városoknak élén, a melyeknek polgársága Az ember tragédiája alkotójához méltó ünnepet rendez a Madách-centennárium alkalmából. A Bessenyei Kör nemes hagyományaihoz híven kiváló művészek közreműködésével rendezi a Madách ünnepet, amelynek műsorát a következőkben mutatjuk be: 1. Megnyitó: tartja (,eduly Henrik püs pök, a Bessenyei'Kör tiszti), elnöke. 2. A nógrádmegyei Madách kiküldötteinek beszéde. 15. Készlet az Ember tragédiájából; Előadják Ordy Árpád és Pauiay Erzsi a Nemzeti Színház művészei. 1. Emlékbeszéd: tartja dr. Ta

nkó Bé_ la egyetemi tanár Debrecen 5. Bészlet az Ember Tragédiájából: Előadják ódry Árpád és Pauiay Erzsi. (i. Óda. Irta és előadja: dr. Vietórisz József a Bessenyei Kör írod. szakosztályának elnöke. A Frankfurtiak A Frankfurtiak IHozgó a világhíres Rotschildcsaládnals szenzációs pályafutását mutaija be a Keskenyiteni kell a vármegye régi országutjait. A nyert területek árából vármegyei faiskolát lehetne felállítani. A községi faiskoluk intézménye csődött mondott.