Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-21 / 41. szám

J#ÍRVIDÉK 1923. február 21 Bérház és lakóház árak. Ha igaz az. mint ahogyan igaz is, hogy a »gondolat<; »gond«-daj kezdőik, akkor a lakásgondok és a hajléktalanokon való segítés gondjai között felmerülhet az a gondolat is, hogy miért vauinak a lakó" házak között azok a rémitő árkülönbségek, amelyek vidékenként és városonként kiütköznek? Nyíregyházi földszintes lakóházért budapesti többemeletes bérház volt vásárolgató ugyanazokkal a koronákkal, ame Iveket a nyíregyházi házért fizettek. Hogy lehetséges ez? De emellett kétségtelen volt mindig, hogy az a nyíregyházai vagy más vidéki ház mindig értékén alul volt megvásárolható. Mennyivel értékén alul volt tehát megszerezhető a budapesti ház Mily sokat vészitett az á pesti háztulajdonos, aki ilyen üzletet csinált? Amikor ilyen kérdésekkel állunk az olvasó elé, akkor azt a mulasztást igyekszünk pótolni, amelyet a régen hallgató újságíró kell, hogy pótoljon. Fejtsük ki tehát a mondottakat. F Akik a még nem is olyan 'égi Pestet ismerik és ^akik annak felépítésében maguk is bűnösök voltak mert hisz nem illik dicsekedni azok tudják, hogy a Bankspekulánsokv a pesti bérházakat egészen 80 százalékig is megterhelteti építették, ha ugyan az építőnek követelése ezen felül szintén nem volt rátáblázva a házra. Az ilyen, mondjuk 80 százalékig megterhelt háznak egyötöd része volt a telekkönyvi tulajdonosé, négyötöd része különféle bankoké. Hogy világosabb legyen a dolog, példával kcil élni. Vegyünk egy olyan házat, amelynek békeértéke kerek százezer korona volt. Ebből a tulajdonosé volt húszezer koronánvi rész, á hitelezőké pedig nyolcvanezer koronányi rész. Elkezdett változni a korona értéke. A hitelezők nyolcvanezer koronája változatlanul ugyanannyi maradt, ennek az értéke nem változott, hála a bankok ez irányú altruizmusának. Azonban az a húszezer korona, amely a tulajdonos befektetése volt, elkezdett mozogni. Kamathozaniban zsugorodott össze, tííe valóságos értékben nőtt. Ez ugyan paradoxonnak látszik, de még is igy van. Annak a liáznak az értéke elkezdett emelkedni. Emelkedett abban a mértékben, amelyben a vidéki ház értéke emelkedett. Nem sokkal jobban.— Emeíkedelt mondjuk addig, amíg az, manapság például 10 milliót ért el. Igen ám, de az a ház renidles becsértékben, legalább harmincöt, negyven milliót is megér, de harmincat biztosan. Ha a tulajdonos eladja, akkor feltéve, hogy a tartozás még mindig fennáll, háromszázszoros összérték mellett, a saját befektetett pénzét még a háznak százszoros áron való eladása melleit is, meg öt_ százszorozta, mert az eladási ar tízmilliós összege csak nyolcvanezer korona hijján az övé vagyis a húszezer korona felnőtt kilenc millió ki encszázhuszezer koronára, tehát egv hijján a befektetett ölszázszorosára. A Bankspekuláns azt mondja: Pénzemnél vagyok!!. Az üzlet nem rossz, pedig igaz, hogy a valóságos érték harmadrészéért adtam el. És mit tesz az az özvegyasszony, akinek az ura egy ilyen házat hagyott örökül de tehermentesen? Ha megszorul, piaci áron árusít ő is. Ekkor azután elvesztette vagyonának harmadrészét. Az eladási áron vehet magának vidéken vagy akár a fővárosban is egy kis földszintes magánházat és talán még marad neki néliánv. ezer koronácskája, hogy tengesse éle lét. Kétségtelen, hogy ezeket a ház árakat szabályozza a lakásrendelet is, a bérmegállapítások és maximálások révén. De az is kétségtelen, hogy budapesti házzal még ma is érdemes kicserélni a vidéki házat, ha az utóbbi nem szolgál egyúttal lakásul a tulajdonosnak. Mert földszintes vidéki liázérL még mindig lehet többemeletes pesti házát cserélni. Kétségtelen viszont az is, hogy a pesti Bankspekuláns háztulajdonával á súlyos gazdasági viszonyokon is átmentette vagyonát, igy nem nagyon lenne jogosult a béreknek parin való megállapítására. Más a vidéki ház, ha az, mint ahogyan lakóházaknál lenni szokott, tehermen tes is. Mert ha meg van vagy a békében meg volt terhelve, akkor számi ás dolga, hogy mennyiben volt átmenthető, mint vagyonérték. A vidéki lakóházak legtöbbje aranyértékü koronákkal épült. Ha ilyen kerül eladásra, akkor az eladó tényleg vészit, ha tehermentes házról van szó. Kevesebb a vesztesége, ha minél inkább meg volt terhelve, sőt olyan eset is lehet, ahol a tulajdonos eladáskor pénzénél marad«. Mindebből az az igazság, hogy kész házat mindig olcsóbban lehet ve.mi, mint ujat építeni, de a kész ház jövedelmezősége mindig alatta marad az uj ház jövedelmezőségének, mely utóbbival tulajdonosa már régen szabadon rendelkezik, azt szabadon értékesítheti. Ha nem volna professióm, azt mondanám, mindenki építsen, aki teheti. Igy azonban nem szólók semmit!!? Piss'zer János. A demecseri harangszentelési ünnepség. Vasárnap van. Demecserben rég várt nagy ünnep, haraingot szentel a ref. egyház. Demecser állomása nemzeti zászlókkal, zöld gályákból és virágokból kötött koszorúval van feldíszítve. Az állomáson ezer és ezer ember várakozik. Az állomás mögött kilencven tagu bandérium sorakozva, a sor előtt szép paripáján László Albert főbiró Rákóczi korabeli öltözetben kivont karddal vár. Mögötte katonásan a kürtös. Arvalányhajas legények lesik parancsát. Minden megy, mint a parancsolat, hiszen két hét óta gyakorlatoztak. A jómódú házakon nemzeti zászló leng. A mellék-utca sárjárói rendbe hozva, bőven behomokolva. Egy hét óta dolgozott rajta a faluj. A kis mozdony lassan bevonaglott az állomásra. Nagy nyüzsgés, feszült figyelem a várakozók között. Amidőn dr. Baltazár Dezső a kocsiból kilépett, harsány üdvözléssel fogadta a várakozó nép. Kovács Lajos felsőszabolcsi esperes üdvözölte legelébb az egyházmegyéje területén időző főpásztort, utána dr. Kausay Ödön főszolgabíró a járás nevében fejezte ki örömét a püspök érkezése felett. Dr. Baltazár Dezső egyszerre válaszolt a két üdvözletre. Szabolcsvármegye területére többször jött úgymond a szeretet hivta, ő megértette és mindig örömmel jött Olyan súlyos, olyan nehéz megcsonkított hazánk sorsa, hogy ha ezt régi nagyságában vissza akarjuk állítani, sók és nagy erőt kell összeadni ! »Ha én egy-egy vidékre való kiutazásommal ehhez hozzájárulok, akkor nagy áldozatot hozok. Éti a nagy munkában felekezeti, társadalmi, foglalkozásbeli különbséget nélkülözhető embert nem ismerek«. Az üdvözlések után dr. Baltazár Dezső és kísérete kocsiba szállott és lassan megindult a menet a községbe. Elől a bandérium, huszárosán szakaszokba osztva. A bandériumot hosszít kocsisor követte, melyet két oldalt tenger nép kisért. A községháza előtt hatalmas és szépen feldíszített diadaikapunál fehér ruhás leányok élén a község 40 év óta szo^áló főjegyzője, Nemes Imre fogadta a püspököt. Köszöntötte őt aj\özség nevében. A demecseri leányok nevében László Bözsi hatásos beszéd kíséretében, Kiss Irénke pe dig a református leányok nevében egy-egy szép csokrot nyújtottak át a püspöknek^ Dr. Baltazár Dezső püspök meghatottan mondott köszönetet a főjegyzőnek és a két szép leánynak kedves figyelmükért. Amint az egyszerű parókhián kilépett a kocsijából, a református énekkar dallal üdvözölte, Kiss Lajos, az egyház fiatal, de rendkívül ágilis lelkésze, eléje sietett és a presbyterium nevében fogadta főipásztorát, mig fiatal felesége pedig az egyháztanács tagjai feleségeinek a nevében és megbízásából egy tucat szép háziszőttes kendőt nyújtott át a püspöknek. Felhúzták a harangot[ A kicsi, de csinos, öreg református templom főbejárata előtt egy szép, nagy harang pihent. Elég nagy. Teljesen felszerelve 9 mm. 38 kgr. A harang maga háziszőttes kendővel van bőven köriil aggatva, koronáján hatalmas kötél, két nemzeti zászló. Felhúzásra készen áll. A nép feszült figyelemmel az avatásra vár. Fél 11 órakor felhangzik a szabadtermészetben a közének. Az ifjúsági énekkar énekel egy dalt s Kovács Lajos esperes szép imával »Békesség«-nek avatja. Aztán a falu leányserege felhúzza lassan a toronyba. Örömtői sugárzó szemek, hála-sóhajok kisérik a harangot magasztos hivatásának méltó helyére. A nép a templomba tódul. Mindenki hallani akarja a püspököt. Az erélyes rendezők alig tudják visszatartani a már is tultömött templomból az emberáradatotl Fele künn rekedt a népnek a templomból. Papp Kálmán magasan szárnyaló imája után dr. Baltazár Dezső tartott aktuális részekben gazdag prédikációt. A persbyterium díszközgyűlése. Az istentiszlelet után a presbyterium disz gyűlésén vett részt a püspök. A presbyterium és a hivek áldozatkészségét emelte ki, — mely az ifjú lelkész buzgolkodása mellett a presbyterium érdeme is. A községházán a küldöttségek egész sora járult a püspök elé. Deér Gyula r. kath. esperes a helybeli római katholikus egyház nevében üdvözölte szép beszédben. Dr. Baltazár Dezső püspök Válaszában kiemelte, hogy a két egyháznak a szeretetet kell egymás közt ápolni. Kiss Lajos a presbyterium, Elek László földbittokos a demecseri képviselőtestület nevében, Nemes Imre a községi elöljáróság, Asztalos Péter a tanítók nevében, Valentini Gyula állomásfőnök a helybeli vasutasok nevében üdvözölte a püspököt, aki minden küldöttségnek külön válaszolt. A közebéd. Délben 2 órakor százteritékes közebéd volt, melyet Demecser község református lakossága adott össze, a demecseri asszoinyok, élén a lelkész feleségével, készítettek el és a demecseri s£ép leányok szolgáltak fej|. Ebéd közben az első pohárköszöntőt Kiss Lajos lelkész a püspökre mondta,. A püspököt köszöntötték még fel Deér Gyula, Kovács Lajos esperes, Kausay Ödön, Nemes Imre, Keresztessy Sándor, Bodrossy István, Ehrenreich Gy. a vendégekre, dr. Ec;edy István a demecseri földművesekre ürítették poharaikat. Dr. Baltazár Dezső püspök válaszában kiemelte, hogy a társadalmi erők megosztása veszedelmünk. A püspök beszédére a jelenlevők felállva énekelték el a Hymnust. Nagy hatással énekelt néhány szép dalt Abod Imre dombrádi tanítót Este a püspököt kivilágított útvonalon kürtszó mellett kisérte ki a bandériumí A gyönyörű ünnepség rendezése főként László Albert főbiró érdeme. A Frankfurtiak Egy milliárd története. Két részben. I. rész: Út a milliók felé. (4 felvonásban) II. rész: A jó párti. (4 felvonásban.) Egyszerre bemutatva a Diadal Mozgóban.