Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-18 / 13. szám

1923, januir 18. J^YÍRffEDÉK 5 évi 182,000 számú végrehajtási utasítás 134 —136. szakaszai értelmében köteles a munkaadó a vállalatában, vagy foglalkozása körében levő 1) tisztviselőket és munkásokat elkülönítve a vállalat vagy foglalkozás megkezdésétől számított 30 nap alatt, de legkésőbb 1923. január 31-ig (általános bejelentési lapon) ; 2) a Háztartási alkalmazottakai (cseléd, inas, magántitkár, nevelőnő, társalkodónő, soffőr, házfelügyelő) a szolgálatbalépésének napjától számitott 8 nap alatt, de legkésőbb 1923. január hó 31-ig feltétlenül bejelenteni a városi adóhivatalnak. (Bejelentési lapon.) Mindkét rendbeli nyomtatvány az Ujságboltban kapható a megtérítési költség ellenében. Az alkalmazottak nyilvánjarlása. A szolgálati és munkabér viszonyból szár mázó jövedelem után járó kereseti adót az adóköteles jövedelméből szavatosság mellett a munkaadó vonja le az alkalmazott illetményéből, illetve munkabéréből. A levonás mindenkor az illetmény kifizetésével egyidejűleg történik. Hogy az általános kereseti adóról szóló 1922. évi 182000. számú régrehajtási utasítás ezen rendelkezésének egyöntetűen eleget lehessen tenni, ennélfogva megszerkesztettetett az alkalmazottak nyilvántartására szolgáló nyomtatvány, amely szintén az Ujságboltban kapható a megtérítési költség ellenében. Ez a nyilvántartás a legutolsó adat bejegyzésének napjától számítva két évig megőrzendő. Illetmény jegyzék. A munkaadó köteles az alkalmazottak járandóságának kifizetéséről két azonos példányban illetmény jegyzéket készíteni. Ez az illetmény jegyzék indigópapir használata mellett tinta irónnal is elkészíthető. Az illetmény jegyzék mind a két példányában össszegezni kell a levont és a 16-ik hasábba bevezetett általános kereseti adó tételeket, azután el kell látni keltezéssel és aláírással, a jegyzék felső részén pedig fel kell tüntetni, hogy a jegyzék mely hónapra, illetve a hónapnak mely napjaira vonatkozik Nyomtatvány a megtérítési költség ellenében &f Ujságboltban kapható. Yáftozó illetmények. Az illetmény jegyzék vezetésével kapcsolatban utalok az 1922. évi 182,000. számú végrehajtási utasítás 139. szakaszában foglaltakra, amely szerint minden alkalmazott akinek ugyanazzal a munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból kifolyólag a 61. szakasz szerint szolgálati illetménynek minősülő olyan bevétele is van, amelyet nem a munkaadó fizet ki, erről a bevételről köteles az alkalmazott feljegyzést vezetni és adóztatás céljából köteles azt a munkaadónak bejelenteni. Ilyen váltakozó illetmények pl. a körorvosoknak a szabályrendelettel megállapított látogatási dijakból, stb., az egyházi javadalmasoknak a stóla dijakból és általában az egyházi cselekményekért a hívektől szerzett bevételei, továbbá a szállodai, vendéglői, kávéházi stb. alkalmazottaknak a borravalókból, úgyszintén a házfelügyelőknek a kapupénzekből származó bevételei. Ezt a bejelentést az alkalmazottaknak olyan időközökben kell megtenni, amilyen időközökben az alkalmazott a munkaadótól illetményt kap. A munkaadók áitsi Ievonl adók befizeiése. A két példányban elkészített illetmény jegyzékek — a levont adónak befizetése alkalmával beadandók a városi adópénztárba, ahonnan a munkaadó az egyik példányt — amelyen a befizetett összeg nyugtázandó — visszakapja és a munkaadó ezt a visszakapott példányt legalább két évig tartozik megőrizni Itt felhívom a munkaadók figyelmét arra, hogy a levont adót kötelesek — a végrehajtási utasítás 145. szakaszának 2-ik bekezdése értelmében — levonás napját követő hónapnak 15-ik napjáig a városi adópqnztárba befizetni. Bitnt előrendel k e zések. Amelyik munkaadó az említett bejelentési lapokat nem terjeszti be, annyiszor büntettetik 5000 koronáig terjedhető birsággal, ahány adóalanynál ezt a mulasztást elkövette. Ha a munkaadó az általános kereseti adót a kitűzött határidő eltelte után fizeti ki, a késedelem minden megkezdett vagy egész hónapja után a fizetendő adó 5 százalékát tartozik birság fejében fizetni. Az illetmény jegyzékbe vezetett adótételek téves összegezése folytán előállott adóhiány után is 5 százalékos bírságot kell fizetn ia munkaadónak. Ha a munkaadó kevesebb adót szállít be, mint amennyi törvényesen jár a le nem vont és be nem szállított adónak ötszörösét fizeti. 50000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az a munkaadó, aki illetményjegyzéket, vagy feljegyzéseket nem vezet, vagy azokat nem őrzi meg két évig, az illetmény jegyzékeket nem szolgáltatja be az adóval együtt vagy az adóalapot az illetményjegyzékbe tévesen írja be, azok helyességének ellenőrzését megakadályozza, vagy meghiusítja és végül. ha az alkalmazottak nyilvántartását nem vezeti. Könyvvezetés kötelességének elrendelése: Az általános kerese i adóról szóló 1922 évi 182000 számú végrehajtási utasítás 85. szakaszának első pontja szerint: »Joga van a pénzügyminiszternek ahhoz, hogy az adózókat akár általában, akár az adózók egyes csoportját könyvek vezetésére kötelezze és a könyvvezetés módját rendelettel szabályozza.« E felhatalmazás alapján rendeltetett el. hogy az iparosok, kereskedők, s»©llsmi foglalkozásúak, haszonbérlők slb. könyveket kötelesek vezetni és pedig: iparosok. 1. Olyan iparos, aki csak a megrendelők által neki átadott anyagot dolgozza föl és maga nem ad anyagot a munkához — köteles vezetni: a) megrendelési könyvet, b) feljegyzési könyvet. 2. Azon iparosok,, akik az anyagot is maguk adják a megrendelt munkához három csoportba tartoznak és pedig: A) kisiparos. Ha a műhelyében ott dolgozó három segédnél többet nem alkalmaz, köteles vezetni: a) megrendelési könyvet, b) feljegyzési könyvet, c) anyagbeszerzési könyvel. B) kisiparos. Aki a műhelyében legalább négy segédet alkalmaz, vagy ennél'kevesebbet, vagy egyet sem, azonban külső segédmunkással is "dolgoztat, köteles vezetni: a) megrendelési könyvet, b) feljegyzési könyvet, c) anyagnyilvántartó könvvett. C) Nagyiparos. (Aki vállalatában több, mint 20 munkást alkalmaz) és . Gyáros legalább is köteles vezetni: a)' pénztárkönyvet, b) naplót, c) főkönyvet, d) folyó "számlakönyvet, a raktárkönyvet f) és évenként záróleltárt, köteles készíteni. Kereskedők. Nagykereskedők és általában cégjegyzett * kereskedők ugyanolyan könyveket és záró leltárt kötelesek vezetni, mint a nagyiparosok és gyárosok. KiskereskedőkAkik c égj egy ez ve nincsenek, kötelesek vezetni: a pénztárkönyvel, b) hiteiben eladott áruk nyilvántartási könyvet (strazza), c) árubeszerzési könyvet d) és záróleltárt készíteni az év végével. Gyógyszerészek: Kötelesek ugyanolyan könyveket vezetni és zárófeltárt készíteni, mint a be nem jegyzett kiskereskedők. Mérnök, ügynök. Köteles vezetni: a) megbízások könyvét, b) pénztárkönyvet, c) adósok könyvét. Ügyvéd, orvos, fogorvosi, királyi közjegyző: Köteles vezetni: a) pénztárkönyvet. Állatorvos Köteles vezetni: a) pénztárkönyvet, b) adósok könyvét. HaszonbérlőkA föld vagy házadó alá nem tartozó tárgyiaknak vagy jogoknak (pl. halászati, vadászati, heíypénzszedési jog stb.) haszonbérlői kötelesek vezetni: a) termelési könyvet, b) pénztárkönyvet, c) évzáró leltárt készíteni. Áruleltár készítése. A könyvvezetés pontosságának első feltétele az záróleltár, ennélfogva felhívom az adózó közönség figyelmét arra, hogy az 1922. évvégi záróleltárt haladéktalanul készítse el. A könyvvezetés módja. A könyvek lapjai folyószámok 6zerint meg kefl számozni és hitelesíttetni' A köny veket a városi adóhivatal hitelesiti. A hitelesítés után a könyv használatba veendő. Az adatokat a könyvekbe tintával, kell bevezetni. A megrendelési könyvbe és a strazzába az adatok tintairónnaf is bevezethetők. <.' A könyvvezetés 1923. év ijanuár Iio l-től van kötelezővé téve. A könyvekre vonatkozó használati utasítási. Megrendelési könyv. Sorrendbe bevezetendő a megrendelő neve, lakóhelye, a megrendelt munka megjelölése, kialkudott munkadíj, a munka szállításának napja, a munkadíj megfizetésének napja és összege. Feljegyzési könyv. Sorrendbe bevezetendő a bevétel az összes adóköteles jövedelmekről a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; üzleti kiadások (saját háztartására fordított kiadások nem minősíthetők üzleti kiadásoknak és így azt kiadásba hozni nem lehet.) Anyagbeszerzési könyv. Számlák, vagy jegyzékek szerint a vásárlás sorrendjében bevezetendő: a vásárlás napja, a számláló neve, székhelye, a számla összege. Ez a könyv év végével lezárandó. Leltározás utján meglapítandó a készlet és ez a készlet a következő évre átviendő. A készfel beszerzési áron értékelendő. Anyagnyiívántartási könyv. Ez a könyv ugyan ugy vezetendő, mint az anyagbeszerzési könyv azzai. a hozzáadással, hogy időrendiben az anyag felhasználását is be kelt vezetni. Az év végévet a könyv ugyanugy zárandó le, mint az anyagbeszerzési könyv. Pénztárkönyv A bevételek és kiadások tételenként és időrendben vezetendők be. A bevételre vonatkozólag megjelölendő, hogy milyen címen folyt be; a kiadásra nézve pedig a cél. jelölendő meg, amelyre a kifizetés történt. Napló. A pénztári tételek kivételével a vállalatnál előforduló összes üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza.