Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-16 / 11. szám

Nyíregyháza, 1923. január 16 Kedd XLIV. évfolyam. * 11. szám Előfizetési Arak helyben és vidéken: E«y hóra 400 K. Negyedévre tlOO K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. — ' Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. A magyar konszolidáció és a kisantant. A bukaresti és prágai hivatalos sajtó­ügynökségek csodálatos összjátéka magyar részről elkövetett fegyveres határincidens és határátlépés hirével szórják tele a külföldet, különösképen azt a nyilvánosságot, amely­nek sajtóját az elszakított és rabbá tett ma­gyarság verejtékes adófilléreiből pénzelik. A kisantant sajtóügynökségednek a tevékenyke­dése, mely nem egy, úgynevezett szenzációt adott a kulturvilágnak, odatartozik, ahhoz a SZÍVÓS és pompássan kiépített rágalom szer­vezethez, mely egyedül való feladatának a magyarság politikai, erkölcsi és gazdasági elrágalmazását tekinti. Magyarország a múlt­ban ki volt szolgáltatva egy nagy hatalmi politika pompás sajtószerkezetének, amely az antant hatalmi céljait mozditotta a világhá­ború felé. Ma a nagyantánt propagandászer­vei, miután Magyarország sorsa megpecsétel­tetett és elintéztetett, nem foglalkoznak többé ezzel a szerencsétlen országgal. Szerepét át­vette a bocskoros antant, a rabló államoknak az a bűnszövetsége, mely a trianoni békét geográfiai politikai és érzelmi ellenhatások dacára fenn akarja tartani, hogy kipusztítva földjéről a magyarságot, magát bekonszoli­dálhassa, hatalmát örökra biztosithassa. Azok a jelenségek, amelyek napról-nap­ra határozottabban és élesebben szöknek sze­münkbe, arra vallanak, hogy a kisantant kor­mányai, amikor a trianoni békét aláírták, számításba vették, hogy a magyarság elkese­redése és impulzív ereje a kétségbeesés fegy­veres kalandjába hajtja ezt a stratégiai hatá­roktól pompásan megszabadított államot. Az antantpolitika lélektani, gazdasági és politi­kai okokat mérlegelve egyre nem számitott: arra, hogy a magyarság ezer esztendős poli­tikai iskolázottsága és érettsége ellensúlyoz­ni fogja azokat a törekvéseket, melyek belül­ről irányuló kalandokkal szeretnék megol­dani a megcsonkított magyarság problémá­ját, melyet azonban csak egy történelmi folya mat oldhat meg. Nem számitott arra, hogy minden csábitás és minden romantika elle­nére a magyarság a reálpolitika eszközeivel szervezi meg a maga belső társadalmi rend­jét és politikai erejét és ezen a maradék föl­dön sokkal tökéletesebb és teljesebb társa­dalmi rendet épit a magyar értékek védelmé­re, mint amilyen rendet és rendszert a kisan­tant a maga szuronyaival rá tud kényszerí­teni a maga lakosságára. A kockázat és a ro­mantika szorosan együvé tartoznak ; a ma­gyarság, amelynek történelme kétségtelenül teli van romantikus vonásokkal, a kisantant kedvéért nem hajlandó vállalni a mult ro­mantikáját, hogy azzai a jelen értékeit koc­káztassa. Amikor ez a tény mindjobban és mind határozottabban demonstrálódott, a kisantant offenzívába lépett a magyarsággal szemben és pompásan kiépített sajtóhálóza­tával és a diplomáciának egyéb eszközeivel hirdeti bele a nyilvánosságba azt, amit való­nak szeretne látni. Rendszeres rágalomhad­járat indult meg a magyar állam ellen, mely­szerínt Felsőmagyarországot kitűnően szer­vezett magyar kémrendszer hálózza be, mely, a cseh államgondolatot nem engedi kifejlődni azon a földön, amelyet neki a trianoni béke juttatott. Hasonló kémhálózatról beszél a belgrádi politika és ugyanezt mondja a buka­resti kormány ezer meg ezer sajtóbérence. A cél világos : Magyarországot diszkre­titálni kell, Magyarországot ugy kell odaállí­tani Európa rosszul tájékozott közvéleménye elé, mint amely ország örök veszedelme az európai békességnek és ellensége annak a konszolidációnak, melyet a nagyantant a ma­ga részéről szükségesnek tart. A kisantant belátta, hogy Magyarország nem Macedónia, tehát a sajtón keresztül kell Macedóniává tenni. Az aradi határincidens, amelyről teli -szájjal beszél a kisantant minden hírszolgál­tató szerve, tökéletes befejezését jelenti a rágalom hadjáratnak, amely eddig a sajtóban folyt s most a diplomácia szerveire kivánja áthangolni, miután belátta, hogy a kitartó sajtópropaganda nem elégséges arra, hogy Magyarországot elrágalmazza. A magyar közvélemény teljesen tisztá­ban van e pompás összjátékkal, nem lepi meg a mesterséges- határincidens és nem lepi meg az azt követő diplomáciai lépés sem. E lépéseket a kormányunk a maga eszközei­vel erőteljesen fogja visszaverni, a nyugati közvéleményeket pedig a tények letagad­hatatlan ereje vezeti rá arra az aljas és hit­vány aknamunkára, mely Magyarországból külföldi használatra Macedóniát akar csinál­ni, hogy ezzel megtudja okolni minden jog­tiprását és minden erőszakosságát saját ma­gyar alattvalóival szemben és megtudja okol­ni azokat a támadó lépéseket, mellyel nekünk most szándékozik ugrani. A magyar közvélemény egészen nyugodt ezekben a kérdésekben, mi nem voltunk Ma­cedónia és nem leszünk soha, de viszont nem adunk fel nemzeti céljainkból semmit, s e nemzeti célok kivivására tartogatjuk és szer­vezzük továbbra is a magunk belső konszo­lidációját, társadalmi, politikai és gazdasági rendjét. Kik kaphatnak felmentést a kereseti adókönyvvezetés alól? A január 1-én életbelépett általános kereset iadó könyvvezetést tesz kötelezővé minden adófizetőre. Könyvet lcetl vezet­niök a szellemi foglalkozásuaknak, orvo­soknak. ügyvédeknek, mérnököknek, de ugyanúgy a fizikai foglalkozásoknak, ipa­rosoknak és kereskedőknek is. .'Mivel az általános forgalmi adóval kapcsolatos j könyvvezetés mellett ezzel a rendelkezés- | set ujabb alkalmatlanság származik az adófizetőkre, illetékes helyen kérdést in­téztünk aziránt, hogy kik és miképpen kap hatnak felmentést az általános kereseti adónál kötelező könyvvezetés alól. Kér­désünkre az alábbi választ kaptuk: — A törvény végrehajtási utasítása kimerítően intézkedik a könyvvezetés­ről. Az utasítás szerint január 1-től az Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29550. Kéziratokat nem adunk vissza. adófizetők már kötelesek könyvet vezetni, mert az adófizetés kötelezettsége január 1-én beállt. Az adóösszeg beszedésénél a saját alkalmazottaival szemben jó példá­val. jár elől az állam, az állampénztár már most levonja a köztisztviselőktől az ál­talános kereseti adót. >. — A pénzügyigazgatóság mégis ad­hat olyan felmentést a könyvvezetés kö­telezettsége alól. A felmentésre igényt tart­halnak a segéd nélkül dolgozó 'kisipa­rosok, azok a kiskereskedők, akiknek nincs üzlethelyiségük, olyan iparosok, üzemeké, amelyek természetük miatt nem foglalkozhatnak könyvvezetéssel, ilyenek például a mészárosok. Természet­szerűleg felmentik a könyvvezetés alól azokat az adófizetőket, akik nem tudnak írni és olvasni. Felmentheti a pénzügy­igazgatóság a kötelező könyvvezetés alól azokat a nagyobb vállalatokat is, ahol feltétlenül megbízható, pontos és kifogás­talan üzleti könyvelés van. — A könyvvezetés alól azonban ön­magukat a felsorolt jogosultak sem ment­hetik feí. Mindenkinek külön kérvénnyel kell fordulnia a pénzügyigazgatósághoz, amelyben a felmentés iránt folyamodik a könyvvezetés alól. A kérvényeket már most be (ehet nyújtani s már eddig is érkeztek ilyen irányú kérelmek a pénz­ügyigazgatósághoz. A felmentést a pénz­ügyigazgatósághoz indokolt esetben rö­vid idő alatt feltétlenül megadja. A kereseti adó. A Nyirvidék az uj kereseti adó élet­beléptetéséről szóló miniszteri utasilás alapján két folytatásban már közölte az Uj adó legtöbb tudnivalóját, ezúttal a még hátralevő általános érdekű fejezete­ket közöljük azz alábbiakban: A munkaadó vonja le az az alkalmazzon adóját A rendelet szerint a szzolgálati és munkabérviszonybőt származó jövedelem után járó kereseti adót szavatosság mel­lett a munkaadó vonja le az alkalmazott illetményéből, illetve munkabéréből. A levonás mindenkor az illetmény kifizeté­sekor történik. Mindlen munkaadó köte­les ezt a levont adót a levonás napját kö­vető hónapnak 15-ik napjáig a városi — községi'adópénztárba befizetni és egyben az előirt forma szerint illetményjegyzék­nek, (amely 1G oldalból áll) két példá­nyát ugyanott beszolgáltatni. A végrehajtási rendelet 64 szakasza szerint a szolgálali és munkabérű leim é­nyek után járó kereseti adót a munkaadók minden előzetes kivetés nélkül kötelesek az alkalmazott illetményéből levonni és kifizetni. Az alkalmazottak és munkások kere­seti adóját tehát első izben 1923. évi feb­ruár 15-ig kell befizetni. A munkaadók inuíasz. lásának bünleése A rendelet szerint a munkaadókat enyhébb esetekben 5000 koronáig terjed­hető bírsággal, illetve a késedelmes adó­Ai*a 20 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents