Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-11 / 7. szám

Ura 20 korona. Nyíregyháza, 1923. január 11. Csütörtök XLIV. évfolyam. * 7. szám. JSÍYÍKBTDBK. Előfizetési árak helyben és vidéken: Efy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENY1-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29650. Kéziratokat nem adunk vissza. eladja, hogy az azt terhelő adósságoktól szabaduljon. Méltányos és igazán alacsony áron még az akkori viszonyok között is, megvette a székházat, a hozzá tartozott hatalmas telek­kel együtt Nyíregyháza városa, hogy az ak­kor alapított polgári fiúiskola ott elhelyezést találjon. Kulturcélra adta el tehát Testüle­tünk akkor házát és az eladásnál ez a cél lebegett szeme előtt, amikor elfogadta .a vár ros akkori vezetőségének amaz igéretét, hogy a Testület hivatalos helyiségének bérét, vagy ily helyiséget, rendelkezésre bocsát a Test il­letnék. Az eladott székház eladási árából maradt a Testület vagyonában 30.000 korona kész­pénz, melynek kamatait a folyó kiadások részben való fedezésére használta fel. Ki­tört a világháború, ekkor a hadikölcsönjegy­zések elsődénél, a Testület egész vagyonát hadikölcsönbe fektette belé, abban a szent és hazafias meggyőződésben, hogy ezzel a há­borúnak hazánk javára eredményes kimenete­léhez járulhat hozzá. Talán többet nem is kell mondani. De még talán annyit, hogy ujabban han­gyaszorgalommal gyűjtött a Testület. Össze­gyűjtött eddig mintegy 200.000 koronát, hogy hajlékhoz ujsson. A magyar korona azonban sokkal rohamosabban romlott, mint a gyűj­tésből megtakarított pénzösszeg növekedett, és ma ugy áll a helyzet, hogy minden törek­vés mellett is, nem képes a Testület annyit összegyűjteni, hogy magának székházat ál­lítson. Nyíregyháza városának a régi testületi ház és telek ma sok-sok millió értéket kép­visel, míg az Ipartestület hadikölcsön kötvé­vényeibe elhelyezett vagyona a minimumra zsugorodott össze. Hogy a városnak átadott vagyon értéke nőtt, nem a város lakosságár­nak érdeme, de hogy az Ipartestület vagyona semmivé vált, minden más célok szolgálatába bocsátása révén, nem a Testület büne. Mi jót, szépet, nemeset akartunk. Hogy hadikölcsönt jegyeztünk, hazafias szivünk sugallatát követtük. Hittünk a ma­gyar ügy igazában, bíztunk az igazság győ­zelmében ! Távol álljon tőlünk a gondolat, hogy ak­kor nem hadikölcsönbe fektette volna a Tes­tület minden vagyonát, hanem házat, sőt házakat vett volna, — hol állana ma ? De ilyenre nem gondolunk. Ma is azt valljuk, hogy hazánk épségének visszaszerzésére min­den vagyonunkat odaadnánk. Ennél szetebb célt nem látunk. Ámde ez a reményünk ma szerte foszlott, hiszen elveszett vagyonunk ! Ma csak kér­nünk lehet. Kérjük tehát azt, amit a nemes Város adhat. Ajánlja fel nekünk, és illetve adja nekünk a kért házas belsőséget és mi mind­azt, amit összegyűjtöttünk erre a célra, át­adjuk városunknak. Sőt hajlandók vagyunk tagjaink között tovább is gyűjteni, hogy a most meglévő vagyonunkat megkétszerezve adhassuk át szeretett Városunknak cserébe. Kérelmünk teljesítése esetén felszabadul­na a Testületnek a Városháza udvarán most meglévő helyisége, amellyel a Tekintetes Kép viselőtestület a hivatali helyiségekben nyerne. Az oláhok a legrosszabbtól tartanak. A nagyváradi helyőrség parancsnoka kioktatja a lakosságot riadó esetére, Aki veszély idején ellenszegül, a helyszínen kivégzik. Egy érdekes rendelet. i\yiregynaza, janiiar iu. Egy nagyváradi lapot hozott be egyik olvasónk. Az újságban egy szenzációs rendelet van, amelyet Biharmegye pre­fektusa és Olteanu tábornok, helyőrségi parancsnok irt alá. A rendeletből az Er­délyt megszállva tartó oláhok nyugtalan lelkiismerete riadozik fel. A Nagyvárad c. lap 1923. január 5-i számában megjelent rendelőt a következő: A 17. Divízió parancsnoksága. A 3. számú rendelethez. A 3. számú rendefet kiegészítések é­pen a VI. hadtest parancsnoksága köztu­domásra adja a következőket: Biadó elrendelése harangjelzéssel fog a közönség tudomására hozatni és pedig három kongatás harminc másodperc idő­közben a következő templomok harangja utján: Bóm. kath. székesegyház, a Barátok, a gör. kath. szeminárium (Darcu! Fadian) a gör. kel. székesegyház, a velencei róm. kath. templom, a velencei gör. keleti tem­iom és a Feleki-utcai ref. templom. A közönség tartozik 15 percen bélül az összes nyilvános helyeket, utcákat kiüri tem és mindenki saját lakására vissza­térni. Az utcákon a közlekedés tilos és csak azon szeméfyeknek van megengedve, akik a bevonulási paranccsal az ezredhez vagy az illetékes katonai kötelékhez vonulnak be. Mindazok, akik az utcán, vagy. nyil­vános hefyeken, vagy a lakásukon kivül taíáltatnak, azonnal őrizetbe lesznek véve. Valamennyi üzlet és nyilvános helyi­ség azonnaí lezárni tartozik. — A város összes lakosai kötelesek éjjel a ria­dó jelzése után házaik ablakait és a ka­puk alját azonnal kivilágítani. A riadó beszüntetése hat 30 másod­perc időközökben leadott harang kongatás sai. tesz jelezve. Mindazok, akik a hadsereg vagy po 1­gári és katonai hatóságokkal szem­ben ellenséges magatartást tanúsíta­nak, a Iielyszines kivégeztetnek. ! Míg, mindazok, akik ezen hirdetmény rer i delkezésemek nem engedelmeskedinek, I i tesznek tartóztatva és hadbíróság elé á \ íitva a büntetésnek a kat. büntető tör vén j I könyv szerint való kiszabása végett. Oradea máre 1923. T. 4-én. A hirdetménnyel kapcsolatban Nagj váradról, még a következő hirt kaptu egy szemtan utói: A hirdetmény megjelenése nagy izga mat keltett a lakosság soraiban. Az embí rek csoportosan tárgyalták <a váratlant jött felhívást. Éppen ezekben a napokba utazott át Nagyváradon T rifu Magyaroi j szági román követ, akit az újságírók a hii detménnyei kapcsolatban interjúért ostr moltak. 1 rifu megnyugtatólag ki jelei ) tette, hogy a hirdetménynek nincs ní I gyobb jelentősége, Bománía Magyarpr­; szzággal a lehető legjobb viszonyban var ) Viszont a preíekturán kijelentették, hog I az intézkedés a Nagyváradon févő idiege | állampolgárok megnyugtatására szolgál, • mert az irredenta mozgaímak izgatottságé \ keltettek. A Iiaimii és püspök diadal. Nem kevéssé izgalmat keltő voft I határszélen az, hogy Halmi és Püspök ! irányában csapatokat küldöttek az oláhot ] Nagyváradról egy ezred indult el, de más nap zeneszóval vonult haza, azzal a hir \ reí, hogy »győztek«. A lakosság megtud ta. hogy Halmiban és-Püspökiben mulat í zó magyar legények megverték a romái csendőröket, Püspökibőll pedig egyenesei kiverték őket. Ezeknek a legényeknek me; ; fékezésére kellettek a csapatok s ez vol , a fényes győzetem' . A nyíregyházi ipartestület székházának kérdése a város jóindulatával megoldható. Mivel tartozik a város az ipartestületnek ? — Most 200.000 koronája van a testületnek székház céljaira. Nyíregyháza, január 10. Ä Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi Ipartestület székházának kérdése olyan positiv formában és olyan egy­séges megoldási tervvel vetődött felszínre, hogy most már a város képviselőtestületének jóindulatától, iparszeretettől áthatott áldozat­készségétől függ, hogy az Ipartestület szék­házhoz jut-e. Az Ipartestület nevében Pisszer János elnök és Berencsy István jegyző a kö­vetkező kérelmet intézte a város képviselő­testületéhez : Nagysagos Polgármester Ur ! Tekintetes Képviselőtestület! A nyíregyházai Ipartestület azzal a tisz­telettel telt kérelemmel járul nagyságos és tekintetes Képviselőtestület elé, kegyesked­jék a Testületnek céljaira, a Zöldség-tér és Véső-utca sarkán lévő házas belsőséget tu­lajdonul, az alábbi indokolással átengedni. A Nyíregyházi Ipartestületnek volt szék­háza, ahol hivatalos, társadalmi, és köz­gazdasági feladatainak eleget tudott tenni. Mostoha viszonyok arra kényszeritették a Testület akkori vezetőségét, hogy é'székházat

Next

/
Thumbnails
Contents