Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-05 / 3. szám

Nyíregyháza, 1923. január 5. Csütörtök Ara 20 korona. XL1T. évfolyam. * 19. síám Előfizetési Arak helyben ós vidéken: Egy hóra 400 K. Negyedévre 1100 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 138. Postaoheque 20550. Kéziratokat nem adunk viasza. A kisantant demarsra készül a rendtörvény miatt Ellenzéki politikusok a demarsról. Budapestről jelentik : A kisantant min­den befolyását latbaveti az antantnál, hogy Magyarország belügyeibe döntő lépéssel, és pedig demars utján beavatkozhassék. Az ürü­gyet erre a beavatkozásra az szolgáltatja, hogy a magyar kormány a nemzetgyűlés elé terjeszti a rendtörvényt. A kisantant a rendtörvényinek a munka­kényszerről szóló paragrafusaiból causus bellit olvas ki, mert annak biztosítását látja, hogy a kor­mány újból visszaállítsa az általános véd­kötelezettséget. Az állítólagos demars ebben a pillanatban azért jelentős, mert az ellenzék kérlelhetetlen harcra készülődik a rendtör­vény ellen és igy a demars esetén egy uton haladna a kisantanttal, holott ez a szándék kétségtelenül távol áll az ellenzéktől. Ugrón Gábor is rámutat erre, amikor kijelenti, hogy ha a demars igaz, ak­kor az ellenzéknek passzivitásba kell lépni. A demars tárgyában az e'lenzéki képvise­lők a mai nap folyamán félreérthetetlenül nyilatkoznak. Ugrón Gábor a következőket mondotta. A kisantant okvetetfeokedéséliez hoz­závagyunk szolcva. Tapasztaituk, hogy az orrát mindig oiyan dolgokba üti be, ami­hez semmi köze sincs. Ez a lépés is a belügyeinkbe való jogtalan beavatkozás. Ra ssay Károly a következőket jelentette ki: Nem tudom megfelel-e a valóságnak az a hir, amely a demarsról szól, de semmiképpen sem helyeselhetem, ha bel­ső ügyeinkbe bármelyik külhatalom is beleavatkozik. Friecfricft István is megszólal és a következőket mondja a demarsról. Lehetséges, hogy a kisantant valóban demarsot intéz, de a hozzáfűzött kombinációk egyenesen mulattatók. igazán nem vagyok nagy barátja az uralmon levő rezsimnek, mégis a leggono­szabb fantázia szüleményének tartom azt hogy a fehér terror és az állam háborús készülődése felborulással fenyegeti Kö­zépeurópa békéjét. Mindenki, aki csak e csonka Magyarországon lakik vagy itt megfordul láthatja jói, hogy katonai ké­szülődések nincsenek, sőt bátortalan paciíizmus dühöng minden vonalon. Itt a cseheket s a kisantantott valaki ug­ratja s azt hiszem, hogy a rémmesék kí­tafálói az úgynevezett magyar emigrán­sok körében találhatók. A fascista táborral kapcsolatos rém­hírek is nélkülöznek minden alapot s a tábor alakuló ülésén általam mondottak semmi uj momentumot nem tartalmaz­nak. Hogy én Rómába és Konstantmápoly­ba utazom, ahhoz Benes urnák és más uraknak sem mi közük sincs. Én nem a kormány, sem a nemzetgyűlés megbízásából megyek, csupán tapasztalatok gyűjtése és politikai információk szerzése cél­jából. Én sem törődöm azzal, hogy e cseh politikus urak merre fele utazgatnak és ki­kérem magamnak, hogy az én magánügyeimr be beavatkozzanak. A kormány értesülésünk szerint a legerélyesebb visszauta sitásra készül a kisantant beavatkozása ese­tére. Demars eddig nem érkezett, sőt a kormány erről autentikus értesítést sem kapott, de beavatott körök szerint a de­mars estetén a kormány el van szánva a leg­erélyesebb tiltakozásra és vissza utasításra. Franciaország és Belgium nem fogadja el az angol álláspontot. Budapest, január 4 (Saját tudósítónktól.) Páriából jelentik. Á tegnapi bizottsági ülé­sen Poincare válaszolt az ismertetett aogol jó­vátételi tervezetre vonatkozólag s azt mODdotta róle, bogy ez a békeszerződés módosítását je­lenti, mert annak elfogadása több határozatnak hatályon kívül való helyezésével lenne egyei-lő értékű: Az angol álláspont szerint Nématország tényleges fizetése nfm lenne több 27 m lliárd sranymárkánál. S míg e szetződés szerint Frareiaompg igényét a ré?zesjdés 35% ára szállítanák le, addig Anglia igénye eddigi 22 százalékos részesedésiről 47 százalékra emel­kedne lel Az angol javaslet ugyan törli ezzel szem­ben a szövetségeseknek egymás között levő tartozásainak egy részét, azonban ezálul is Franciaország szenvedne kárt A helyzet az, hogy Franciaország tartozik az EgyesSlt Álla­moknak 14 milliárddal, ezenkívül egyéb terhe Franpiaországsak 69 milliárd, összes adóssága tehát 73 milliárdot tesz ki. Arglia összes sdó sága pedig az Egyesült Államok részére 15 és fél milliárd, egyeb adóssága 30 milliárd, össze­sen tehát 45 és fél milliárd, vagyis Franciaor­szág egész adósságának 62 százaléka. Követel ezt>nkirül Franciaország 1 milliárd aranymárkát a belgrádi háborús adósságból is, Anglia az engedményekkél szemben, melyeket Franciaor szág tenne a javaslat elfogadása által, mind­össze 1*4 milliárd márka adós ságkedvez mény­ben részesülne. Poincare ezután más szempontok szerÍLt is mérlegelve a kérdést, arra a megállapodásra jut, hogy aa angol javaslat elfogadhatatlan. B»lgiura nevében Theuniss miniszterelnök csat­lakozik Poincare álláspontjához s kéri, hogy ideiglenesen agy évre fogadják el a francia javaslatot. Della Toretta a mai ülésen fogja az olasz álláspontot ismartetni, ugy tudják, hogy az olasz álláspont közvetítő szerepet képvitel. Minisztertanács. Budapest, jacuír 4 (Saját tudósítónktól) Pénteken, január 5 én délután 5 órai kez­dettel a kormány tagjai re.das heti miniszter­tanácsot tartanak, amelyen folyó ügyeket tár­gyalnak Benes és Linder találkozása Párisban. Budapest, január 4 Saját tudósítónktól. Magyar Kurir. Egy páriái lap azt a hihe­tetlen hirí hozta tegnapi szamában, bogy Lin­der Bála, Karo'yi kormányának hírhedt had­ügyminisztere Páriában tartózkodik s ott Ba­nessel hosszabb tárgyalást folytatott. Francia lapok egyenesen iudoi vélik azt is. hogy Linder Benes meghívására jött Pirísba. Bizonyos kö­megfelelő következtetést vonnak le e hírből a ugy állítják be, mintha Benes párisi u'janas ea a találkozás lett volna a főcélja. Egyes cseh lapok az áilitolago* tárgyalással kapcsolatosan egy Lnderrel lolytatoit interjút is közölnek, melybea Linder gyűlöletet tajtékzik Magyaror­szág ellen. Ezt az állítólagos linderi nyilatko­zatot a csehek erősen terjesztik a Fe'vídek la­kos?aga között 8 a tótok köriben hangulatot akarnak keiteni a felvidéki magyarság elten. Amerikai vélemény a jóváté­telről. Budapest, január 4. Saját tudósítónkul. Londonból jelentik, Wasshingtoni jelen­tés szerint hivatalos körök sít valják, hegy a jóvátételi problémában nem arra kell figyelni, hogy mivel tartozik Németország, amit pedig nem fizethet meg, hanem azt, hogy mit fizet­het ugy, hogy ezaltal tönkre ne menjen. Har­ding körüli politikusok hangoztatják azt is. hogy Amerika is ezt az álláspontot foglalhatja el csupán a szövetségesek ré zéről az Egyesült Államokkal szemben fennálló tartozásai tekin­tetében. Tőzsde. Budapest, jan. 4. Saját tudósítónktól. Zürichi nyitás: Budapest 0.215. Berlin 0.07, Newyork 528, London 2456, Páris 3820, Milánó 2730, Prága 1600, Bolgrád560, Varsó 0.03, Bécs 0.0075, osztrák bélyegzett 0.0076. Devizák : Napoleon9210, dinár 2500— 2650, Amsterdam 960—990, Bukarest 14 — 15, Koppenhága 500—510, Krisztiánia 445 —465, London 11.275—11.575, Berlin 38— 46, Itália 125—130, Páris 180—181, Prága 75—79, Stokholm 650—670, Zürich 460— 480, Bécs 350—355, Szófia 1625—1725 New­york 2425—2500, Varsó 14—15. Értékpapír magánforgalom : Salgó 54500—56000, Államvasút 34000, Általános Kőszén 129000—130000, Rima 13400, forga­lom csekélysége miatt az irányzat ellany­hult. Terménypiac : Buza kis érdeklődés miatt lanyha. Prompt 12000—12200, rozs változat­lan. Zab valamivel szilárdabb, budapesti áru 7800, vidéken 7400. Tengeri irányzatai prompt lanyha 7000 K, későbbi időpontra va­lamivel szilárdabb. Februárra 8500, már­ciusra 9000.

Next

/
Thumbnails
Contents