Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-16 / 286. szám

JSÍYÍRYIDÉK 1922. deccmbe? 16. Szabolcsvármegyében 7960, Nyíregyházán 3271 ellátatlan van. Uj nagyközség és körjegyzőségek a vármegyében. Az alispán a lakosság rendes lisztellátásáért. — Szabolcsvármegye az elmúlt hóban. Nyíregyháza, december 15. A Nyírvidék tudósítójától . Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága Káílay Miklós főispán elnökleté vei csülörtköön délelőtt 9 órakor tartotta rendes havi ülését, amelyen Mikecz István alispán beszámolt a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról. A jelentés rámutat, hogv a vármegye közigazgatásának november havi menete nyugodt mederben, minden zavaró esemény nélkül folyt le, majd a következőket mondja: A llorlhy-akcto A Kormányzó ur őfőméltósága elhatá rozásából kezdeményezett inségenyhitő mozgalom intézésére alakított vármegyei bizottság december hó 2-án tartotta meg első ülését, amelyen a főispán ur őméltósága, mint a bizottság elnöke a mozgalom eddigi menetét és eredményeit részletesen és kimerítően ismertette s annak alapján a bizottság elsősorban a törvényhatóság által felajánlott összeg felhasználása s más több fontos kérdésben határozott s megál lapította a mozgalom keretében helyt találó segélyezés irányélvéit. Uj körjegyzőséget A törvényhatóságnak a szabolcsbákai és gyürei körjegyzőségek átcsoportosítása és az uj lövőpetrii körjegyzőség megszervezése tárgyában a mult év folyama alatt hozott határozata a kormányhatósági jóváhagyás folytán jogerőre emelkedvén, a volt ajaki körjegyzőségből kivált Ajak nagyközség, a Szabolcsbáka és Anarcs községekből alakított s a kisvárdal járás hoz átcsatolt szabolcsbákíai s a tiszai járás ban meghagyott Lövőpetri, Nyírlövő és Gemzse községekből alakított uj lövőpetrii körjegyzőségek az uj csoportosításban 1923. január hó 1-től kezdik meg működésüket . Hány ellátatlan van? Az ellátatlanok létszámának revíziója a vonatkozó kormányrendeletek rendszeres keresztülvitelével teljes befejezést nyert s a helyszínen megtartott vizsgálatok és személyes felülvizsgálásom alapján a revízió előtt 13578 egyént kitevő ellátatlanok száma 7960-ra csökkent. Nyíregyháza Városában 3271 az ellátatlanok száma. Javulni log a lisztelfaíiTs A lisztellátás, dacára a revízió szigorú keresztülvitelének, ki nem elégítő, mert a közélelmezési miniszter ur az ellátatlanok részére október hónapra megállapított 417 mázsa liszt kontingenst minden helytálló indokolás mellőzésével eliőbb 300 mázsára szállította le, majd többszöri a tényeket ismételten feltáró előterjesztéseimre előbb 350, majd 400 mázsában állapította meg ugy, hogy a 6 kilós fejadag helyett csak 5 kilós fejadagot tudok az ellátatlanoknak kiosztani. A vármegyei ellátatlanok ezen sérelmét állandóan napi renden tartom, a közélelmezési miniszter urat ismételten előterjesztések utján felkértem a megállapított fejadag biztosítására szükséges lisztmennyiség kiutalására s így meg van a reményem, hogy a közélelmezési miniszter ur nem fogja megtagadni a vármegyei ellátatlanok jogos igényének kielégítéséi. A drágább liszt. Súlyos teherként nehezedik az ellátatlanokra a 9412—1922. M. E. számú kormányrendelet azon intézkedése, amely szerint a hatósági lisztárakat december hó elsejétől kezdő dől eg felemelte, mégpedig a nullás liszt árát 35 koronáróL 80 koronára, a főzőliszt árát 35 koronáról 60 koronára, a kenyérliszt árát pedig 15 koronáról 30 koronára, mert ezzel épen a legsúlyosabb megélhetési gondokkal küzdő lakosság helyzete van még jobban megnehezítve. A kórházi ápolási dij Bejelentem, hogy a törvényhatósági bizottság többszöri felirata, valamint a népjóléti miniszter ur kiküldöttjének a helyszínen nyert tapasztalata alapján, a vármegyei közkórházak ápolási díjait ok tóber hó 1-től kezdődől eg a népjóléti miniszter ur napi 250 koronára felemelte. összeírjak a fogatos jármiivefect. December hő 7-én a kereskedelemügyi miniszter ur meghívása folytán Budapesten a törvényhatósági utaknak a vámos utakkal egyesítése kérdésében megtartott értekezleten vett részt. Mint az utrendészet tekintetében nagy fontosságú intézkedést jelentem be a t. közigazgatási "bizottságnak, hogy a törvényhatóságnak még 1914 ..évben megalkotott s kormányhatósági jóváhagyást nyert, azonban a következett események miatt még eddig végre nem hajtott 23013 K. 716—1914. Bgy. számú szabályrendelet amelynek végrehajtását most már rendezett viszonyaink nemcsak megengedik, de egyenesen követeik, a szabályrendelet 8. szakasza alapján 27215—1922. K. sz. alatt kiadott rendeletemmel 1923. évi január hó 1-től életbe léptettem s az alsóbb fokú 1,alóságokhoz intézett külön rendeletemben intézkedtem a vármegye területén lé vő ogatos jármüvek összeírása s a szabály, rendelet 4. szakaszában előirt jelző táblákkal ellátása iránt. A vármegye utai November hó 15, 16. és 17-én Dicsőffy Kálmán miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium közúti osztályának vezetője kíséretében a tokaji kőbányát szemléltem meg s a vármegye területén levő már kiépített a jelenleg építés alatt álló fontosabb utvonalakat utaztam be. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után a tisztije!entéseket hallgatta meg a közigazgatási bizottság. Több általános érdeklődést keltő adat hangzott el, amelyekre még visszatérünk . __ I Paul Wegener, Albeit Bassemiann, Harry Liedka és Friedrich Kühne játsaab a fösxerepet a Faraó hitvesében december 15, 16 és 17 én a Diadal mozgóban.» íiBSSSÜBCEIS Az erdélyi magyar kulíura egyedüli letéteményeseinek, az egyházaknak birtokában állandóan kevesbedik a föld. Az erdélyi magyarság jajkiáltása Kolozsvár, december 10. A' Nyir- , vidék alkalmi tudósítójától. Az erdélyi magyarság sérelmei immár | messze hangzó jaj kiáltásban ébresztik ; Európa hatalmasainak még mindig alvó í lelkiismeretét. Az egyházi birtokokat, a I magyar kultura eddig megingathatatlan £ bázisát aknázta immár a!á az oláh impé- | rium. Kolozsvári tudósilónk a kővetkező- \ ket jelenti erről a kérdésről: A kolozsvári lapok nyiltan szembe- | szállnak a román kormánnyal az egyhá- Í zak védelmében. Egyik kolozsvári lap december 6-iki száma a következőket írja: Í A magayr egyházak, ku. tu ránk mai egyedüh letéteményeseinek birtokában egyre kevesbedik a föld. A kisajátítási eljárás malomkövei közé került birtokok felmorzsolódtak s az a megmaradt néhány hold kiterjedésű terület, amit szemszurásból itt-ott meghagytak, nem szolgálja azokat a nagy célokat, amiket a még' lel nem osztott uradalmak és birtokok a múltban szolgáltak. Elvették az egyházak kulturális és iskolai alapokat szolgáló alapokat cserébe pedig mondhatni nem adtak semmit. — Hiszen nem tehet eltenértéknek tekinteni a holdanként 200—1000 leib en megáll api- I tott kisajátítási árakat, mert ezek a tény- I leges forgalmi áraknak alig huszadrészét | teszik ki . Ehhez járul, hogy már régóta kétségtelen, hogy az állam nem kiván gondos kodni az anyagi alapjaiktól megfosztott magyar iskolákról. Az impérium átvétele óta nem kapnak a felekezetek iskolái államsegélyt és ezt a segélyt nem kapják most sem, amikor pedig az egyházak a földosztás miatt már nem vehették a birtokoknak hasznát. A magyar egyházak az iskolák fenntartása érdekében kénytelenek voltak be vezetni híveik általános megadóztatását, mert másként az iskolák további femiállása és működése nem volt biztosítható A csekély fizetésből tengődő magyar tanítóságnak a jövőben is nyomorognia kellene. A magyar nép mindenütt megértette, hogy az egyetemes egyházi adózás bevezetése az az egyedüli mód, amely mellett a feljekezeti oktatást s igy a magyar kulturát meg lehet menteni s mindenütt megnyilvánult a szükséges áldozatkészség, hogy az egyházi főhatóságok hivő szavának engedjetlme sked jenek. Ámde ezt az állapotot ml nem tekintjük sehogysem véglegesnek. Bár az egyházi főhatóságok épen a legutóbbi bukaresti tárgyalásain kétségtelenné vált, hogy a liberális kormánytól nem várhatnak semmit, mégsem szabad feladnunk