Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-13 / 283. szám

8 íJSÍYirnriDÉK 1922. december 13. saeaci s tata*. széjjelszakadt és egy l'éi napba került mig PukitőL el lehetett csalogatni. A szó szoros érteimében megdermedve néztük az óriások eme harcát és csak akkor engedtünk ki, illetve nyugodtunk meg, amikor észrevettük, hogy Puki huz Muki meg hátúiról toszít. Még jókor eszembe jutott, hogy Mikulásra egy kis közvasutat vettem a pulyáimnak. Elgondoltam, hogy meg fognak örülni, ha az ö kisvasutjukoii hótuvásdit 'játszhatnak. Ez a kis körvasút szakasztott olyan, mint a Kisvasút. Azon sincsenek ablakod, van benne folyton nem égő kályha, lámpák helyett szelelő lyukak és a pádimentom is olyan mint a rosta, hogy lássa az utas, hogy hol járunk, léhát a hófuvásdihoz összeszedtem a lenti titáni ftüzcíeíem helyéről" az összes havat' és egy »Az Estbe« bepakolva letettem a kály ha mellé. Sajnos a hófuvásdiból nem lehetett semmi, mert a hó csonttá fagyott s igy a gyerekek megfőzték és ketten megteázták. Oda se neki! Bízzunk a füstősök némi ösztönében, bizonyára 30 év múlva amikor a bérlet lejár, ránkvirrad, hoz nekünk a gólya néni egy kts füstöst, Pukimukit. Egy utas. Szenzációs bohózatujdonság. Politikus szakácsnő 1 felvonásos bohózat. Játszák Horth Hella, Virágh Jenő és Róna Rózsi. Bemutatja kedden este az Intim Kabaré. n^il,, I ma utoljára látható f'll.XXlj SLilCi „Ilona" szerepében a Városi Szinház Mozgóban. Paul Wegener, Alöert Bagaermano, Harry Liedka 6s Friedrich Kühne játszák a lőszerepet a Faraó hitvesében decemba? 13, 14, 15, 16 és 17 ón a Diadal mozgóban. Fern Andra a csodás szépségű filmmüvésznő fellép szerdán és csütörtökön Az út felfelé nagyszabású cirkuszdrámában. Tüneményes, szép felvételek Csodás kiállítás, stb. A mindenféle gazdaságban kiválóan bevált és bevezetett, Liptay Jenő ur által összeállított Gazdasági főkönyv és pénztárkönyv valamint a szükséges naplók és leltár újonnan átjavítva megjelent és kapható a Jóba Elek könyvnyomdájában, a Szántó-féle könyvkereskedésben és az Ujságboltban Nyíregyházán, a .Pátria* irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. nál Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám. Jön a Lángpőröly /. rész a Városi Szinház Mozgóban. Jön Megkezdődött a nagy Karácsonyi Occassió férfi, női és gyermekharisnyákban FODOR FERENCZ diyatáruházábao Hyiregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. A Burger-féle örökség alapító levele a tragikus véget ért Burger Istvánról. Nyíregyháza, december 12. A Nyírvídék tudósítójától. A város képviselőtestületének közgyűlésében a Burger-féle örökösödési per eldöntése után megtörtént a jótékonyságot gyakorló végakarat keresztülvitelének, a végrendelet végrehajtásának első aktusa, az alapító-levél elkészítése. Az alapító-levél, amelyet a képviselőtestület határozatával megpecsételt, bevezetősoraiban a következő szavakban örökíti meg a nagy lelkii alapító Burger István emlékét. »Gazdag volt és fiatal. Fiatal lelkének mélységes szeretetével csüggött szülőin és egyetlen testvérén. Gyermek volt, mikor édesatyját, alig ifjú, mikor imádott édesanyját, alig férfiú, mikor elvesztette egyetlen hozzátartozóját, nő vérét, akire immár minden szeretetét méltán pazarolta, amikor összetört szivében a családi boldogság fényt, derűt, meleget árasztó lámpája. Csoda, hogy a gyors egymásutánban következett csapások lelke egyensulvát meg nem zavarták, hitét meg nem ingatták, Istenbe vetett bizodalmát meg nem renditették ! Nem ! A lelki megrázkódtatások egész kálváriáját végig járt fiatalember lelke megacélozódik, hite megszilárdul, s szivében megfogamzik az emberszeretetnek palántája, hogy aztán lassan-lassan fejlődve, az őt utoljára ért halálát okozott szerencsétlenségben hatalmas terebélyes fává izmosodjék, mely erőt ad a gyengéknek, pihenést a megfáradottaknak, gyümölcsöt az éhezőknek, s örök hirdetője egyúttal soha ki nem alvó, szülőinek emlékét még halóporukban is rajongva tisztelő gyermeki szeretetnek. Áldott legyen a jónak emlékezete !« Az alapitó-Ievél ezután közli Burges István végrendeletét, amelynek értelmében az alapítvány »Burger Mihály és felesége, született Burger Etelka nevét viseli. Életunt katonák. Az egyiket súlyos sebével a csapatkórházba szállították, a másik azonnal meghalt. Nyíregyháza, december 12. Saját tudósítónktól. \ asárnap és hétfőn két katona emelte önmagára szolgálati fegyverét, hogy életüknek vége szakadjon. Az egyik el *> érte célját, a másikat azonban valószínűleg sikerűt az élet szániára megmentem. A kettős öngyilkosságról a következőkben számolunk be. Vasárnap kora reggel egy katona sétálgatott fel s alá a tűzoltó laktanya és szinház közötti gyalogjárón. A tűzoltók a gyalogjárót takarították s ámbár feltűnőnek találták a katona fel-alá sétálását, nem gondoltak arra, hogy sötét tervet forgat a fejében. Egyszerre csak a katona határozott léptekkel a szinház mellett levő Színház-utcába fordult be s alig tűnt el a tűzoltók szeme elől, nyomban reá dörrenés is hallatszott. A tűzoltók, kik egyb'en mentőszolgálatot is teljesítenek, nyomban odafutottak s az életunt embert bevitték a laktanyába, ahol azonnal bekötözték sebét. A golyó a jobb kulccsont alatt hatolt be s a lapockáján jött ki. Kötözés közben elmondotta, hogy Juhász Lászlónak hívják, 20 éves, n

viregyházi születésű s a helybeli 4. huszárezred 2. gépfegyverosztagában szolgál. Tettének okául életuntságát emlegette. Első segélynyújtás után a mentők beszállították a helyőrségi csapatkórházba. A ,másik öngyilkossági eset már tragikus kimenetelű volt. Hétfőn délelőtt 11 órakor, mikor az országos vásár a legélénkebb forgalom képét mutatta, a buzatéri rendőrőrszem telefonon azt az értesítést adta le a mentőknek, hogy egy katona agyonlőtte magát. A mentők "azonnal kivonultak s Kiss Sámuel udvarán egy vérben fekvó katonára találtak, akiben azonban már nem volt élet. Szolgálati fegyverének golyója, mely a bal halántékon hatolt be, a szó szoros értelmében szétvitte fejét. Balszeme kitolult helyéből s a felszakított koponyatetővel együtt agyveleje is kiloccsant. Á holttestet, "melynek személyazonosságát a helyszíni szemle után állapíthatták csak meg, egyelőre ott hagyták az udvaron. Nevét, életkörülményeit s egyben öngyilkossága okát e tudósítás felvételéig még nem állapították meg. A mai nap folyamán megtartott helyszint szemle és vizsgálat folyamán megállapítást nyert, hogy az életunt katonát Szigeti Sándornak hívták, s őrvezető volt la géppuskás században. A közművelődés segédeszközei. Szabolcsvármegye szereplése az elsők között. Nyíregyháza harmadik helyen áll a könyvetolvasó magyar városok között — állapítja meg a Nyírvídék f. évi december 5-iki számában, ezen a nevezetes dátumon : Ötvennegyedik évfordulóján a népiskolai alaptörvény szentesítésének. Szebb jubiláris megállapítást alig tehetett volna a szerkesztőség, mint ezt, mely a közművelődés segédeszközeinek használásával áll szoros kapcsolatban. György Aladár az 1884. dec. 31-iki állapot szerint »Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben« címen becses könyvet szerkesztett. Ehhez a könyvhöz Keleti Károly irt előszót, kijelenti, hogy a könyvtárak j a közművelődés fontos segédeszközei, kul1 turállapotaink megítélésénél nagy jelentőségűek, hazánk aránylag a könyvtárstatisztika terén a müveit világ gazdagabb és minden esetre figyelemre méltó országai közé tartozik. Ez az első könyvtárstatisztika 14 könyvtár csoportjában 2270 könyvtárról tesz följegyzést s közel hét és félmillió könyvet vesz számba. Felemlítjük anélkül, hogy kicsinyitni igyekeznénk a munka értékét, mely szerint nem foglalja magában az ország összes könyvállományát. Magunk is ismertünk több magán, iskolai, egyesületi könyvtárt, melyek hiányzanak a statisztikából, nem a gondos szerkesztő, hanem a tulajdonosok nemtörődömsége miatt. így is európai tíz állam között első helyen állott országunk a könyvtárak számára való tekintetből. A könyvek száma után már második helyre került. — (Száz lakosra esett 93 könyv Svájcban,nálunk! 53, Oroszországban 1.) Nagy könyvtárunk volt 129. Ide tartoznak a tudomány egyetem, a nemzeti muzeum, a tudományos akadémia, a pannonhalmi főapátság, az esztergomi főegyház, a debreceni ref. főiskola, a szegedi Somogyi-féle, a sárospataki ref. főiskola, a budapesti nemzeti