Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-12 / 282. szám

1922. december 12. MümmÉ& 3 Irodalmi matiné a vármegyeháza dísztermében. A Bessenyei Kör pályázatának eredménye. . Nyíregyháza, december 10. A Nyirvidék tudósítójától. A Bessenyei ébresztő, kulturát sóvárgó, annak levegőhiányában vergődő szellemét a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör újjáalakítása óta mélyebb tudatossággal kelti életre a Kör minden életnyilvánulásában. Ezek között a Körre, valamint közönségére legjellemzőbbek az irodalmi tevékenységre legközvetleneb bül ható matinék, amelyek a vármegye iróit szólaltatják meg. Az idei évad irodalmi matinéja vasárnap délelőtt 11 órakor volt a vármegyeháza dísztermében, ahol városunk irodalmi .érdeklődésű, előkelő ízlésű közönsége nagy számban gyűlt össze. A legtisztább, legragyogóbb életértékek keresői, az artisztikumnak, a magyar nyelv gazdag

1 muzsikáján megnyilatkozó magyar géniusznak lelkes hódolói, az esztétikai kulturába bevonódó széplelkü hölgyek és férfiak, a komoly szép iránt fogékony ifjúság diszes hallgatósága a Bessenyei Kör irodalmi összejöveteleinek. Az előadói asztalnál Dr. Klekner Károly a Kör alelnöke, Kardos István főtitkár, Dr. Vietórisz József, az irodalmi szakosztály elnöke, Tartallyné Stima Ilona, Kovács Mária, Baila Ferenc, Téger Béla és ifj. Radványi Sándor foglalnak helyet. Gárdonyi emléke. Dr. Vietórisz József elnök a matinét Gárdonyi Géza emlékének való kegyeletes hódolással kezdi meg. Nyiregyháza közönsége lélekben az egri Bebek bástya felé száll amikor az elnök szavaira megilletődötten áll fel. — Dr. Vietórisz József a következőket mondja: Kérem a tisztelt közönséget, fejezzük ki felállással hódolatunkat Gárdonyi Géza emléke iránt, aki az »egri csillagok« gyászoló városából az »Isten rabjai«-nak dicső hónába költözött. Nagy a mi fájdalmunk és méltó a mi megemlékezésünk, mert regényíróink sorában Jókai és Mikszáth után ő »az a hatalmas harmadik«, immár »láthatatlan ember«, aki halhatatlan emléket állított magának magyar levegőjű, magyaros zamatu, magyar muzsikáju alkotásaiban. Az ő szelleme ihlesse meg regény- és novella-íróinkat, hogy példája nyomán eredetiségre és tisztaságra törekedjenek ; az ő szelleme buzdítsa hálás olvasóit, hogy minden viszonyok között jó emberek és jó magyarok legyenek. Áldott legyen emlékezete ! Minek irok hát ?,.. Az elhunyt nagy magyar iróra való emlékezés megható aktusa után Dr. Vietórisz József Bessenyei szavait idézi s a Kör irodalmi aktivitását jellemző következő szavakkal nyitja meg a matinét: Matinénk megnyitása alkalmából legyen szabad idéznem Bessenyeink következő szavait : »Minek irok hát, s minek rontom azáltal egészségem, nyugodalmam ? Irok, nem tudván, mi vonz; csak érzek a bennem élő természetben oly ellene állhatatlan ösztönt, mely magát halandó társaival közölni kivánja.« Mi is fölvethetjük a Besssenyei Kör nevében a kérdést: »Minek dolgozunk, és miért áldozzuk fel pihenésünk idejét ?« S mi sem felelhetünk mással erre a kérdésre, mint azzal, hogy ellenállhatatlan ösztönt érzünk magunkban arra, hogy helyi társadalmunkat a müveit magyarság eszményéhez közelebb veigyekezzünk. De elegendő-e maga az ösztön, mely magasra lobog fel nagyra vállalkozó lelkünk bői ? Vannak-e alkalmas eszközeink is, amelyekkel célunkat megvalósíthatjuk ? Igenis, vannak eszközeink, s ezeket annál inkább fel akarjuk használni, mennél nagyobb . mértékben tapasztaljuk, hogy nemzeti ideál-1 jaink veszendőbe indultak, irodalmunk else-1 kélyesedik s általános kulturigényünk a mozimüveltséggel is beéri. Eszközeink egyike a nemzeti irodalom közvetítése, másika a nemzeti irodalom müvelése. S ez a két eszköz nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt kiegészíti egymást. Milyen lenne az irodalom közvetítése, ha nem a müvelésén alapuló válogatás előzné meg ? Elhihető-e, hogy nagyobbszabásu irodalmi összejöveteleink, amikor irodalmunk jeleseit élvezzük, nem öntudatosan tervezett és gondosan szervezett előkészület következményei ? S mit ér magában az irodalom müveléfee, ha nem jár nyomában a közvetítéssel gyor sitható siker ? Feltehető-e, hogy kisebb jelentőségű irodalmi matinéink, amikor helyi erőin ket léptetjük fel, semmi hatással nincsenek a hallgatóság lelkére ? Mi meg akarjuk fogadni azt a jó tanácsot, hogy necsak az irodalomnak eddig sikerrel végzett adminisztrálását ismerjük hivatásunknak, hanem irodalmunknak tőlünk kitelhető kultiválását is tartsuk kötelességünknek. Amazt másokra is bizhatjuk,'ezt magunknak kell elvégeznünk. így kerül matinénkon egy műsor keretébe országos irodalmi pályázatunk eldöntése s három szabolcsi fiatal irónk bemutatása. Ünnepi munkánk ez, mint ahogy mai napunk a munka ünnepe. Abban a reményben dolgozunk, hogy törekvésünket a mi lelkes közönségünk kellő megértéssel fogadja s fáradozásunknak a mi magyar közreműködésünk valamelyes hasznát veszi. Ismét csak Bessenyeire gondolunk, aki ezzel fejezi be fentebb idézett sorait: »Ha pedig ép is írásommal a közboldogság templomának oszlopa alá egy követ letehetek, abból származott vigasztalásom a halálnak örök álmai közt is hevülésbe hozza hideg hamvaimat. ' 'Az irodalmi pályázat eredménye. A lelkesen megtapsolt megnyitó után j a matiné első műsorszáma, az országos irodalmi pályázat eredményének ismertetése következik. A biráló előadója, Fehér Gábor tanár gondolatos, formai szépségekben gazdag ismertetőt ad a pályázatok sikeréről számbeli és esztétikai, továbbá morális értékeiről. Dr. Vietórisz József felbontja a jeligés leveleket, amelyekből kitűnik, hogy két pályanyertes költeménynek országosan ismert kiváló költő Vértessy Gyula a szerzője, a harmadik pályanyertes poéta pedig Pákozdy Ferenc, aki Krisz tus szonettjeivel tűnt ki számos pályázó közül. A novella pályázaton a Fogadás cimii rajz nyerte el a pályadijat, irója Mátray Sándor. Az irodalmi matiné közönsége melegen ünneplő tapssal fogadja az eredményt. A pályázók közül tiz poétát dicsérettel tüntetett ki a bizottság, de ezek jeligés levelét csak bejelentett kívánságukra, bontja fel a Kör biráló bizottsága. A pályanyertes költeményeket Kovács Mária adja elő stílusosan, mély értelmezéssel S különösen Vértessy : A költő cimü gyönyörű refleksziós dalával kelt nagy hatást. A Fogadás c. novellát Téger Béla szakosztályi titkár olvassa fel a jóízű magyarossággal irt jellemző rajz alakjainak élénk megéreztetésével. Szabolcsi poéták. A' matiné műsorának második felét szabolcsi poéták bemutatkozása teszi. Kardos István főtitkár szellemes fordulatokban gazdag, egészséges derűvel áthatott bemutatóban vezeti a Kör elé Tartallyné Stima Ilonát, a fővárosi lapok hasábjáról is jól ismert finom tollú elbeszélőt és férfias erejű lírikust, majd a fiatal sziwel daloló ifj. Radványi Sándort és a hadifogság szenvedéseien fogant mély forrású bánat lírikusát, Balla Ferencet. Aztán egymásután szólalnak meg Bessenyei földjének dalosai. Tartallyné Stima Ilona mondanivalóban mély. reflxióval ható, formakincs tekintetében gazdagon változatos és a mának hangszerén zengő dalokat mutat be nagy sikerrel. Ifj. Radványi Sándor közvetlen meleg liráju dalokkal hat, majd végül Balla Fe renc szép orgánumán sírnak fel a gyönyörű dalok. Moszkvai fogságában irt levélsorai — mély és igaz fájdalmat szólaltatnak meg tiszta ritmusu tősgyökeres magyar strófákban s a nagy szomorúság könnyeket csillant meg a hallgatóság szemében. A közönség melegen ünneplő tapssal fogadja a bemutatkozókat s a mindennapi élet gondjai és (alantas küzdelmei felé üditő magas ságokba emelő matinéról azzal a az érzéssel távozik, hogy a Bessenyei Kör kulturmunkássága iránt mély hálára van kötelezve. Itt említjük meg, hogy a pályanyertes müveket a Nyirvidék karácsonyi számában fogja bemutatni. Legszebb férfi fehér nem Ü mérték uts'nkészül Upí divőf külcnIeC csségeÁ flyirefytezá. Zrmji Ilona ulca h Kedden este uj műsor lesz és uj tagok mutatkoznak be az Intim Kabaréban. Bemutatásra kerül a legújabb bohózatsláger a Politikus szakácsnő Virágh és Horth Hella a főszerepben. Fern Andra a csodás szépségil fílmmüvésznő fellép szerdán és csütörtökön Az út felfelé nagyszabású cirkuszdrámában. Tüneményes, szép felvételek Csodás kiállítás, stb. FI FI emlékiratai hétfőn és kedden a Diadal Mozgóban. {Nagy Karácsonyi | | harisnya vásár || • • a legolcsóbb árakon • • Jfuitgária cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi IloDa utca 5. szára. Interurbán telefon 195. Női fekete kötött harisnyák K 150 Női fekete kötött vékony harisnyák K 275—325 Női fekete vékony muslin harisnyák K 575—650 Női erős, fekete kötött cérna harisnyák K 695—875 Női divat muslin harisnyák drapp, szürke, barna, fehér és fekete színekben K 850 Női fekete selyem muslin vékony átlátszó harisnyák K 1200 Női prima fildekóflor selyem fényű harisnyák az összes divatszinekben 1500—1675 Férfi téli meleg pastei kötött zoknik K 150 Férfi bojhos meleg téli szines és jSger zoknik K 235 Férfi divat pastei zoknik minden szinben K 200 Férfi divat csikós zoknik K 550 Férfi vadász és sport lábszár-harisnyák meleg gyapjúból kötve. Selyem és fátyol divat harisnyák az 5s87es cipőszinekben minden árnyalatban. Gyermek patent harisnyák minden színben, minőségben és nagysagban.