Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-23 / 292. szám

8 íjSÍYirnriDÉK 1922. december 23. Szabolcsvármegye orvosai felújítják Jósa András emlékezetét. Nyíregyháza, december 22. A Nyirvi­dék tudősiótjátőt. A szabolcsi Jósa muzeum nagyszerű relikviái talán megmozdultak tegnap déá­után zárt magányukban, mint amikor az istenkezétői vezérelt zseniális kutató élő­szőr simogatta meg őket örömben égő sze­mével és kihallgatta, papirra vetette néma vallomásukat. A muzeum előtt, a villany­fényárban uszó teremben avatott mesteri szó életreébresztette a vármegye nagy fiái, a zseniális orvost és archeológust, Jósa Andrást. Ä Szabolcsvármegyei Or­vosszövetség délután öt órakor kezdődő kegyeletes ünnepi ülésén, a Jósa András emlékét hálás szivükbe záró előkelő kö­zönség jelenlétében dr. Dohnál József vármegyei főorvos felújította Jósa An­drás emlékezetét. Feszült figyelemmel hallgatott érde­kes adatok segítségével éles körvonalak­ban jellemző előadása élvezetes és tanul­ságos volt s a nagy magyar munkás meg­él eve iiitésé vet a köz szempontjából rend­kívüli szolgálatot tett. Dr. Dohnál Józseí Jósa dr-rói Szabolcsvármegye Orvosszövetsége kezdte előadását dr. Dohnál 1919-ben elhatározta, . hogy megboldogult Jósa András emléké­nek fenntartására évenkint egy Jósa-elő­adást rendez, hasonlóan a Budapesten szo kásos Balassa előadásokhoz. Azóta három év telt el és csak most jutott alkalma arra, hogy a megtisztelő feladatnak meg feleljen, és ő nyissa meg a Jósa előadá­sok sorozatát. Erre az időre szüksége volt mert ő ezúttal Jósa András személyével és orvosi működésével foglalkozik s eh­hez távlatra volt szüksége. Mint egy mű­vészi festményt nézte távolból a részletek elmosódnak s az összbenyomás csak nyer. Feladata a rokoni kötelékeknél fogva ké­nyes. A szeretet sugallta elfogódottság vádja érheti, nagy objektivitásra van szük­sége. De, hogy mégis vállalkozott a meg­emlékezésre, ennek főként az az oka, hogy Jósa Andrást nem egészen helye­sen ismerték és értékelték, sem mint em­bert, sem mint orvost. A vele való bizal­mas együttlét sok olyan dolgot láttatott meg, mely az orvosokra tanulságos, a köz­re nézve is hasznos. Ki volt Jósa András? Jósa Andrást ugy ismerték^ mint zseniális orvost, bohém, kedves társalgót, aki derűt osztott, keltett, akivel élvezet volt Sa társalgás »Kedves Andris bácsi« volt a szemükben, holott ő »Jósa András« is voít, telve szeretettel embertársai, fél­téssel hazája sorsa iránt, istenáldotta or­vos, aki sem jobbra, sem balra nem te­kintve halad a munka egyenes utján. A piaci szatyor, amellyel jár s amelyben régiségeket visz haza, hogy lerajzolja, a hiúságot megvető munkás bölcs életfilozó­fiájának jelképe. Ezek az ő képének valőr­jei s hibái is, de e valőr mellett ezek is emelik a kép harmóniáját. Csábító a té­ma, hogy mint emberrel foglalkozzék vele, de most az a feladata, hogy mint orvost méltassa. Az o jutalma erkölcsi jutalom Dr. Dohnál József e vezető szavak után élénk színekkel festi a hallgatóság elé Jósa András életútját, aki előbb jo­gász, majd gazda, végül a hírneves Jósa Istvánnak,, a vármegye 40 éven át volt ki­váló főorvosának nyomdokaira lépve, végképp orvossá lesz. Látjuk bécsi éveit, az ottani egyetemi miliőt, mely a hires Skoda tanítványait az empirikus, a termé­szettudományos gondolkodásra neveli. — Ez vitte Jósát a régészetre is, mely nem egyéb, mint az ember életnyilvánulásai­nak kutatása egy letűnt korban. Látjuk, amint 1864-ben Kálióba ke­rül. Korányi Frigyes örökébe, akinek méltó utóda s Kállay Emánuel operá­ciójával nyert, nagy sikerétől kezdve nőt­tön nő hire. Megkezdődik kivételes ideg­rendszerre valló példátlan munkateljesít­ménye, a l'art pour 1 art jegyében végzett lelkesen odaadó orvosi müködlése. Érde­kes, amit dr. Dohnál itt arról mond, hogy mennyire nem ludja hasznosítani ezt a páratlan munkásságot. Ha szegény ember érdeklődik a honorárium után, azí feleli: amennyi tetszik. Uri betegeit a ba­| rátságért gyógyítja. Néha bort kap, az is savanyu, sokszor seprős, megcsapolni jj se lehet. Csak a zsidók fizetik meg iga­zában. Füle hallatára mondotta: Ha zsi­dók nem volnának, felőletek akár éhen halhatnék. őjutajma erkölcsi jutalom, a gyógyuló beteg könnyes szemének me­leg lek in te te, ébredő mosolyának derűje, a hitves, a gyermek öröme, a megfizethe­tet'en boldogság, hogy emberéletei mentett meg. Ez kárpótolta őt felebarátai sziikkeb­lüségével szemben. Szegény művész volt. De hiszen minden művész szegény, aki saját utján halad. Jósa András azonban más tekintetben is művész. Diagnózisa ÍCZ inluic/ó rí meké l Egy-egy diagnózisa az inluicíó, az ih­let. remeke. Eszmetársitása appercipiálá­sai bámulatbaejtők. Az ő korában nem volt olyan könnyű a diagnózis, mint ma. Kopogtatásra, hallgatásra volt utalva s nagy szellemi erőt, rébuszlfejtő képességet igényelt a diagnósztikálás. Kopogtató ujja csodás gazdaságban hozta ki a jel­lemző hangárnyalatokkal. 1896-ban Kétly" professzor véle mutattatta be a kopogtatás művészetét. Vállát teltek a fülébe s igy is megérezte ujjában az ellenállást, kiko­pogtatta a bajt. Ez a művészetté fejtett vizsgálati módszere hírnevének egyik fő­oka. A stréberség, pózolás távol állt tőle. A legnehezebb orvosi talányt is nagyzolás nélkül, egyszerűen oldotta meg. Kollégáit végtelenül szerette. Irigy nem volt, rang­ra, vagyonra nem vágyott. Orvosi érdemek. Dr. Dohnál Jósa András általános or­vosi képének vázolása után áttér orvosi működésének részletes méltatására. Rá­mutat Jósa Andrásnak a be'gyógyászat­terén, a sokféle kórképet mutató malá­ria és vérbaj gyógyítása terén elért rend­kívüli sikereire, majd mint sebészt mél­tatta, aki e téren is mester volt s a szürke hályog operálásánál mint szemész is nagy. sikerrel működött. Majd mint kórházi orvost méltatja s rámutat a vármegyei köz kórház és a kisvárdai "kórház megterem­tésében való közreműködésére. Végül mint vármegyei főorvost ismerteti s e té­ren is a köz javáért lelkesedő zseniális kezdeményezőt és fáradhatatlan végre­hajtót ismerjük meg Jósa Andrást. A kar­ról való oltás, a tiphus, a tömeglakások a gyermekhalandóság ellen való küzdel­me magában véve is örök érdemei, a hi­giéniai kultúra elmélyítésének sürgetése még ma is megvalósításra váró célkitűzés. Kurucot lahailc nem tüntet k* Az előadás befejezéséül összefoglalóan, jellemzi dr. Dohnál Jósát. Ötven év ifá­radhatatlan munkássága után sem kapott kitüntetést. Kurucz volt s labanc nem tün­teti ki kurucot. De szeretett vármegyéjé­nek nagyszerű jubiláló ünnepe jól esett neki, mert szívből jötL és szivébe hatolt Nyugdíjba ment, de nem nyugalomba. — Pihenésében is dolgozott. A munka volt éltető eleme. Égő lánggal égett benne és soha sem pislogó tűzzel, mig egyszerre ellobbant. Építsük tovább, amit Jósa kezdett. Él ő, mienk ma is, csak rajtunk áll, hogy a müvet, amelyet megalapozott, folytassuk. Soha nem volt még olyan nagy szükségünk hozzá hasonló férfiakra, mint mikor hazánk romokban hever, pyomor­ban sínylődik. Dolgozzunk azzal az ál­dozatkészséggel, mint ő, hogy dr. Jósa András álma a nagy kultúrájú, integer, szabad, független Magyarország betelje­sedjék. A minden mondatával egy-egy biztos kézvonásként rajzo'ó, meleg szeretettől és Jósa András életében képviselt szent eszmények forró átérzésétől áthatott elő­adás elérte célját, Jósa András emlékének méltó felelevenítését. Az állam tovább előlegezi a városoknak háztartási költségeiket. A városi és községi alkalmazottak megkapják a decemberi illemeit se­gélyt is. — Az állam biztositékául leköti az általános kereseti adó egy részét. — A városok és községek háztartásáról szóló javaslat letárgya­lásáig nem változik a mai helyzet. — A rendezett tanácsú városi alkal­mazottak vasúti kedvezménye. Budapest, december 22. A Városok Kongresszusának elnöksé­ge hétfőn délelőtt a Városháza tanácster­mében ülést tartott Szentpály István elnök lése mellett. Az ülésen, melynek előadója Várhidy Lajos, a kongresszus igazgatója volt, szétvetették azt a bizonytalan helyze­tet, melybe a városok háztartásai azért jutottak ,mert több régi adónemet, ame­lyekre a pótadókat alapították, a törvény hozás megszüntetett. A bizonytalanság oka az a körülmény, hogy a városok háztartá­sáról szóló. január elsején életbeléptetni szándékolt törvényjavaslatot a pénzügymi­niszter még be nem nyújtotta és a Váro­sok Kongresszusával sem ismertette. Székely, Győri és Morvái telBpe > V.íi„ d^°3 a 8Í: A nagyérdemű vásárló közönség rendelkezésére vasárnap délig nyitva lesz. Valódi d&nbőrli&b&tols, 939 3 Valódi dánhőrlmlifitoZs. Dr. Dohnál József Jósa Andrásról.

Next

/
Thumbnails
Contents