Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-18 / 263. szám

1922. november 21. ÜNffÍMSVStR A román alkotmánytervezet a közoktatás, házasságkötés és sajtótörvény reformjáról. Nagyváradról jelentik: Az alkotmányozó bizottság amely tudvalévően a román alkotmánytervezeten dolgozik immár hónapok óta, legutóbb tartott ülésén az alkotmány tervezet legfontosabb intézkedéseit vitatta meg. Legelsősorban a közoktatás tervezett reformjának kérdését vitatták meg. Anghelescu közoktatásügyi miniszter előterjesztésében azt javasolta, hogy a kötelező oktatást terjesszék ki a 16 éves korig és ez az oktatás ingyenes legyen, mig a középiskolai tanitás továbbra is tandíjhoz legyen kötve. A miniszter egyúttal javaslatot tett aziránt, hogy az^ uj alkotmány törölje el teljesen a felekezeti' iskolákat, melyeket azonban Bratianu minisztterelnök vett védelmébe. Bratianu Vintila viszont azt javasolta, hogy az állam csakis állami és községi iskolák fentartásához járuljon hozzá, mert csak ez felel meg a demokratikus állameszmének. A javaslatot végül is egy szép frázisban szövegezték meg a következőkben : »Az alkotmány garantálja az oktatás szabadságát az erkölcsiség és az állam biztonságának keretei között. A kisebbségek felekezetig iskoláit külön törvény fogja szabályozni«. • A tanácskozás második pontja a házasságkötés reformja volt. Disescu azt javasolta, hogy a házasság érvényességéhez a jövőben ne legyen szükséges az egyházi szertartás. Banu minisztíer azonban döntés előtt meg akarja hallgatni a metropolita véleményét, s igy ebben a kérdésben nem hoztak határozatot. Harmadsorban a sajtószabadságról tanácskoztak. A kérdés körül nagy vita keletkezett. A miniszterelnök kifejtette, hogy a sajtó utján elkövetett rágalmazás és zsarolás a.rendes törvényszék elé tartozi < s csak a jóhiszemű sajtódeiiktusok utalhatók az esküdtbíróság elé. Cosma és Mosoiu miniszterek a miniszterelnök javaslatával szemben sajtóügyek ben teljesen meg akarják szüntetni az esküdtbíróság illetékességét és az összes sajtódeliktumokat rendes biróság elé javasolják utaltatni. A sajtószabadságot Ivanitzescu és Disescu vették csak védelmükbe kifejtve, hogy á szabad sajtó utján szerezhet csakis a nép tudomást a kormány és a hatóságok esetleges visszaéléseiről. Ha a sajtóügyek befolyásolható rendes biróság elé tartoznak, a kormány elveszti tisztogató és rendfenntartó munkájának egy hatalmas támogatóját. A Vita erről a kérdésről még tovább folytatódott de eredmény né kül mert döntést egyelőre nem hoztak s azt a következő tanácskozásra halasztották. A reformtervezet elkészítése még hosszú időt fog igénybevenni. A nyíregyházi viHanygyarnak megfelelő mennyiségű szén áll rendelkezésre. A nyíregyházi vi'lanytelep a mult héten több napon át korlátozni volt kénytelen az áramnyujtást. A nappali áram szünetelése igen érzékenyen érintette a mo torral dolgozó vállalatokat, akiknek nevében Pisszer János ipartestü eti elnök a városunkban időző Rakovszky Iván belügyminisztertől is közbenjárást kért a szénmizéria megszüntetése érdekében. Ennek az intervenciónak rövidé-en mutatkozott is az eredménye, megfelelő menynyiségü szén érkezett városunkba, ugy, hogy egyelőre nem kell tartanunk a villanyáram szolgáltatásának korlátozásától. Most ujabban ismét 17 vaggon szenet kapott a villanytelep s kilátás van arra, hogy a szénküldemények akadálytalanul érkeznek városunkba. Vármegyei törvényhatósági tagok választása Nyíregyházán. Dr. sasi Szabó László és Pisszer János ipartestületi elnök a jelöllek. Nyíregyháza, november 17. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy a közeli napokban újra vá asztás lesz Nyíregyházán. Ezalkalommal a dr. Meskó László ny. államtitkár és Pivnyik András kocsigyáros elhalálozása folytán megüresedett vármegyei törvényhatósági tagsági helyet öltik be a Nyíregyháza III. választókerületében lakó polgárok. A két törvényhatósági bizottsági tíigi ágra dr. Sasi Szabó László, a Nyirvidék felelős szerkesztője az egyik jelölt, a máik pedig minthogy a mult alkalommal j kombinációba vett Rakovszky Iván be ügy ' miniszter Nyíregyháza képviselője * a I vármegye más kerületében fogadja el a | törvényhatósági bizottsági tagságra való jelölést, a város lakosságának s a III. kerület választópolgárainak osztatlan bizalma folytán Pisszer János, az Ipartestület elnöke. Pivnyik András elhalálozásával az iparosérdekelIség gyengült meg számban a vármegyei törvényhatósági bizottságban s most a polgárság egyeteme helyénvalónak látja, hogy Pisszer Jánossal tijra az iparosság egyeteme nyerjen képviseletet a vármegyei törvényhatósági bizottságban. A választásban való aktiv, részvételre azok a választók jogosultak, akik a város III. kerü etében laknak és 1914-ben fel voltak véve a választói névjegyzékbe. Hatósági offenzíva az erdélyi magyar egyházak iskolai adója ellen. A háromszekmegysi prefektus eljár&st indíttat az egyházközségek ellen. Egy önkcnyeskvclő rendelet. Kolozsvár, november 16. Amint már többször jelentettük, az erdélyi magyar egyházak egyöntetüleg elhatározták, hogy a papok és tanítók fizetésének rendezésére, továbbá az egyházi iskolák fenntartására évi 30 lei egyházi adót fognak szedni az egyházközségek tagjaitól. Az egyházközségek már le is tárgyalták az idevonatkozó püspöki rendeleteket s a legnagyobb lelkesedéssel karolták fel az ügyet. Eddig még senkinek semmi kifogása nem volt az egyházi adó ellen. Most aztán előáll valaki, akinek nem tetszik, hogy a magyar egyházak ilymódon kénytelenek további anyagi segélyforrásaiknak az ádam által történt elvétele után iskoláik fenntartásáról gondoskodni. A csíkszeredai prefektus 525—922. szám alatt köriratot intézett Háromszékmegye főszolgabíróihoz, amelyben arra való hivatkozással, hogy nagyon sok egyházközségből panaszokkal fordultak hozzá az egyházi adók miatt, elrendeli, hogy a főszolgabírók és községi jegyzők kisérjék figyelemmel az egyházközségeket s ahol egyházi adtó vetnek ki, indíttassanak azonnal eljárást az egyházközség ellen. Kijelenti a prefektus, hogy Romániában a törvény csak a papok fizetésére s a tempóim javítására enged adót vetni. Minden más adó-szedés törvénytelen. A rendelet másik pontja ismételten azzal a régi váddal áll elő, amelyet már nagyon sokszor érdeme szerint visszautasítottak az erdélyi magyar egyházak. Azzal ugyanis, ihogy a magyar papok és tanitók nem engedik áilami iskolákba járni a gyermekeket Lázitóknak nevezi azokat, akik elvonják a gyermekeket az állami iskoláktól s azonnali fetat

1tóztatásukat rendeli el. A rendeletnek természetesen nincs semmi jogi alapja. Tudomásunk sze-int nincs olyan törvény, amely az egyházak belső ügyeibe avatkozva eltiltaná azt, hogy azok híveikre adót vessenek ki. Most különösen élni kell ezzel a joggal, amidőn egymásután veszik el az egyházbirtokokat. A Magyar Szövetség alapszabályait nem hagyták jóvá. Kolozsvár, november 16. Egy rideg belügyminiszteri gesztus, egy pár becsületes miniszteri szó fájdalmasan hasit bele a romániai magyarság érzésvilágába. Nemcsak maga a tény, hanem a magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek gene-áás ügyében való intézkedésnek ez a módja egyenesen megdöbbentő módon nullázza ki nemcsak a gyulafehérvári pontokat, hanem a békeszerződés idevágó passzusait is. Ha egy közönséges rablógyilkost halálraitélnek, az is bizonyos formák között történik és a halálos ítéletet paragrafusok szerint megindokolják. És ime a Magyar Szövetséget, kétmillió magyarnak a reprezentábilis szervét megfosztják az élet lehetőségéről ridegen, kurtán indokolás nélkül és az egész magyarságnak az érzésvilágát ismét olyan érzékenyen sértik meg, amire a magyarság soha okot nem szolgáltatott s amit jóvátenni egykönnyen nem lehet. Egy szűkszavú miniszteri végzés érkezett Metes Péter prefektushoz, amely eképpen intézi el a magyarság legfontosabb ügyét: — Kérem a Magyar Szövetség alapszabályainak benyújtóit értesíteni, hogy az alapszabályoktól s fogalmazási formák s a benne lefektetett irányelvek miatt megtagadom a kormányhatósági jóváhagyást. Vaitoianu belügyminiszter. Csak ennyit mond a belügyminiszteri végzés, de ebben megfér a magyarságnak a legnagyobb sérelme. A Magyar Szövetség kényszerű stagnációja tovább tart és az egyetlen reprezentábilis szervünk ezzel ujabb és bizonytalan időkre béklyókba van kötve. A magyar filmgyártás remeke. Planquette operettje filmen. A cornevillei harangok Thury Elemér, Amzonay Bella, Vándory Gusetáv, Gaál Franciska, Mihó László stb. főszereplésével Eredeti zenekisérettel Bemutatja péntektől vasárnapig as Apolló.