Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-16 / 261. szám

1922 november 16. "in mi mii imniM A Dr. Murányi László és Dr. Prok Gyula ügyvédek sajtópöre békés elintézést nyert. Dr. Prok Gyula a Déli Újságban irt cikkeket meg nem írottnak kívánja tekinteni. — Dr. Murányi Luszló visszavonta, vádinditv&riy&t. — Kölcsönös nyilatkozatok. — A tárgyalás jegyzökönyve. Horváth Sándor dr. Stróbl Alajos dr. Süttő Gyula , dr. Prok Gyula Nyíregyháza, november 15. A Nyir­vidék tudósi tójától. Dr. Murányi László és dr. Prok Gyu­la közölt sajtóközlemények folyománya­ként kifejlődött sajnálatos affér a tegnap tartott bírósági főtárgya áson általános megkönnyebbülésre és örömre békés uton nyert elintézést. A Kosinszky Károly fő­tárgya'ási tanácselnök elnökletével tartott főtárgyalás eredményét megelégedéssel fo­gadja városunk békét kedvelő s azt eb­ben az izgalmas időben is féltetten őrző közönsége, amelynek széles köreiben fáj­dalmat kellett két kiváló és egyaránt nagyrabecsült közéleti férfiúnak " éles szembehelyezkedése. A főtárgyaláson a két fél által adott nyilatkozat után a bíró­ság az eljárást beszüntette. A tárgyalás lefolyásáról, hü képet adó s az adott nyilatkozatokat magában fog­laló jegyzőkönyvet az alábbiakban kö­zöljük. B. 3507-18, 1920. Jegyzőkönyv. Készült a sajtó utján elkövetett rá­galmazás és becsületsértés vétsége miatt dr. Prok Gyula ellen indított bűnügyben a nyíregyházai kir. törvényszéknél Nyír­egyházán 1922. évi november hó 14. nap­ján tartott nyilvános főlárgyalásról. — Jelen voltak: Kosinszky Károly kir. tör­vényszéki tanácse'nök, kir. törvényszéki biró, kir. törvényszéki biró, kir. törvényszéki jegyző vádlott, dr. Murányi László főmagánvádló Elnök a főtárgyalá.st a Bp. 301. szaka sza szerint az ügy rövid megjelölésével megnyitja és kérdést intéz a felekhez, hogy mielőtt a bíróság, az ügy perrend­szer ü tárgya'ásáha bocsátkozna, nem vol­nának-e haj'andók a köztük felmerült és a vád tárgyát képező ügyet békés uton elintézni. Dr. Prok Gyula vádlott a következő nyilatkozatot terjeszti elő: ' »Dr. Murányi László kartársam sze­rintem komolyabban mérlegelhető ok nél­kül, a Nyirvidék 1920. szeptember 17-iki számában dr. Szabó László felelős szer­kesztőhöz intézett nyilt levelében, bizo­nyára érzékeny lelki világának korai ki­robbanásaként^ ethikai alap nélküli egyén nek nyilvánított. Ez a nyilt levél érthető reaktiót ébresztett bennem. Az ekként ke­letkezelt keserűség íratta meg velem a Nyíregyházi Déli Újság 1920. évi szep­tember hó 17—21.-iki számaiban »Válasz Murányinak cimü cikksorozatot. Katona voltam 1916. február 28-tól 1918. december 19-ig. Az itthoni eseménye­ket, valamint az események keletkezésé­nek tényezőit távolról figyeltem. Mondom, hogy a politikai elválasztódás és főképp a belső viszonyoknak más távlatból való szemlélése sok eseménnyel s azok ténye­zőivel szemben az egyoldaluanlátás té­ves megítélésének tettek ki, igy elsősorban a dr. Murányi László közéleti működésé­vel szemben. Hogy ez az egyoldalú meg­ítélés még tápot is nyert más felfogású társadalmi tényezőkkel való érintkezé­seim során, konventionálisan aktuális té­mák gyakori fejtegetéseiben — azt az ak­kori idők szétválasztó iránya és szelleme érthetővé teszi. Nincs okom titkolni, hogy az Össze­forradásnak minden nemes lelkű ember­ben uralkodó ösztöne ma más irányt szab­na tollamnak, sok mindent máskép Ír­nék meg, mint ahogy megbántott egyéni­ségem fellángoltra hajló indulatában azt megírtam. Hozzáfűzöm, hogy privát indi­vidualitását bántani nem akartam, arra okom nem is volt. Közéleti ténykedések­nek még téves bírálata sem bűn. Az el­követett hibát pedig a férfias önérzetnek ugyanazzal szemben kell expiálni, akivel szemben a hiba elkövettetett. Ezt teszem, midőn kijelentem, hogy az inkriminált cikkek megírását sajnálom. Sajnálom annál inkább, mert azóta meggyőződtem arról, ho|g|y tényállításaim nem fedik a történteket és léves észleleten alapultak. Legyen elégtétet dr. Murányi­nak, hogy a cikket meg nem Írottnak kí­vánom tekinteni és őt az okozott sértése­kért megkövetem.« Dr. Murányi László főmagánvádló, vádlottnak fenti nyilatkozatára válaszul a következő nyilatkozatot teszi: A fenti nyilatkozat bevezető részé­ben említett nyilt levelet azért írtam meg mert a Déli Újságban megjelent egyik tudósítás szerzőjeként ProK Gyula ur, kihez ez iránt kérdést intéztem, a lap munkatársát jelölte meg, liololt a tudósí­tásnak á.talum kifogásolt részét tényleg Prok Gyuia ur irta. Én tehát abban a fel­tevésben voltam, hogy Prok Gyula ur a szerzőséget és ezzei a felelősséget másra akarja hárítani. Később meggyőződtem arrói, hogy a kérdéses tudósítást ketten írták: a bevezető részt Prok Gyula ur, a második részt pedig a munkatárs. Prok Gyula ur tehát jóhiszemüleg jelölte meg szerzőként a lap munkatársát, mert nem tudta, hogy hozzá intézett kérdésem a tudósításnak általa irott részére vonatko-* zott. Sajnálom, hogy éles hangú nyilt leve­lemet megírtam, mielőtt Prok Gyula ur­nák ujabb felvilágosításra és magyará­zatra módot adtam volna. Vádlott részéről tett nyilatkozatot egyéni elégtételül elfogadom és bejelen­tem, hogy vádinditványomat visszavo­nom, kérve ennek alapján nevezett vád­lottal szemben íl bűnvádi eljárás meg­szüntetését.* A bíróság halk tanácskozás után meghozta a következő végzést: A kir. Törvényszék mint Büntető Biróság, a fő­magánvádló állal bejelentett vádindit­vány visszavonását tudomásul veszi és ennek alapján dr. Prok Gyulával szem­ben áz 1914. XLI. t. c. és 2. szakaszaiba ütköző, a 3. szakasz 1. és 3. pontjai, il­letve a 4. szakasz 2. bekezdése szerint mi­nősülő 2b rendbeli s,ajtó utján elkövetel rágalmazás és durva becsületsértés miatt indított bűnvádi eljárást, a ./. alatti vég­zéssel megszünteti. Tudomásul véve, a főtárgyalás berekesztetett. Kmft. Ko­sinszky Károly sk., ft. tanácselnök. Dr. Süttő Gyula sk., ft. jegyző. Apolló Szerd a' csütörtök 7 és ö ° ra k° r A legszenzációsabb cirkuszfilm Ursus, a Herkules olasa cirkusz kalandorjáték 6 felvonásban. Fő­szereplő Maria Ausonía az ideális szépségű olasz atléta, a Quo Vadis és Gladiátorok világhírű fő­szereplője. A mozi fűtve van. LflX mester c»ütörtökön 9 órakor tartja nagy suggestiés «lő­adását a Városi Szinház Mozgóban. Egy hatvanéves ember agyonverte a nővérét. Román megszállott területre szökött, Uö viss/.uLoit es ouk-out joienth.oz.ott a Cnoiidorsegou. Nyíregyháza, november 15. Saját tu­dósilonkiox. Meg 1920. év augusztus 20-án tör­tént, hogy Zeienák Minály tiü éves nyirbél­teki iö.üiiiives este 8 óra tájban hazatért iLtasan a korcsmából és Szűcs Ferencnó szül. Zeienák Julianna nevő 65 esztendős nővérét, akivel közös háztartásban élt, ve­szekedésből kifolyólag megverte, azután szekérre kapott és eanent a közeiben fek­vő Szádás tanyára. Itt értesült másnap ar­ról, hogy nővére a verés következtében meghalt. Erre megijedt és átszökött ro­mán megszállott területre, ahol letar­tóztatták es ti.os határátlépés miatt 3 havi elzáiásra ítélték. Bűnte.égének kilöltése után Csomaközön lakó nővérénél élt egé­szen f. év november 10-ig, amikor is a honvágy hazakergette. Megérkezése után nyomban jelentkezett a csendőrségen, a hol letartóztatták és bekísérték a nyíregy­házi kir. ügyészségre. Az olcsóbbodás érezteti hatasat. r-1.-üss® í — • í i J *•• -1-* Két hétre elhalasztották az aszta­losok bértargy alasaiknt. Nyíregyháza, novvember 15. A Nyir­vidék tudósítójától . Az ipartestületben tegnap délelőtt tárgyalásra gyűltek össze a nyíregyházi asztalosmesterek és alkalmazottaik, hogy, a hat héttel ezelőtt kötött és most lejár** megállapodás tárgyában határozatot hoz­zanak. A tárgyalást Ifj. Baj tik Miklós ipar­halósági biztos vezette, aki megegyezés­re hivLa fel az érdekelteket. A munkások béremelési kívánságát illetően a munka­adók a most meginduló árcsökkenésekre hivatkozással, arra kérték a munkásokat, hogy á.ljanak el kívánságuktól, annyival is inkább, mert a közönség körében is visszatetsző lenne, ha most, az olcsóbbo­dás idején béremelést határoznának el. Ilj. Baj tik Miklós iparhatósági biztos a mostani áringadozásokra és az árak csökkenő tendenciájára való tekintettel azt a javaslatot tette, hogy legalább két hétig várakozó álláspontra helyezkedjenek a megállapodás kérdésében, amely idő alatt remélhető, hogy tiszta képet fogunk látni az áralakulások dolgában. De kü­lönben is az ezelőtt hat héttel kötött meg­állapodás idejében az összes élelmiszer áruárak tényleg magasabbak voltak, műit a maiak, igy nem is lehetne kellőleg meg­okolni a béremelés iránti kérelmet. Java­solja, hogy két hét múlva ujabb tárgya­lásra gyűljenek össze az érdekeltek. Pisszer János ipartestületi elnök . a maga részéről is ajánlotta az iparhatósági biztos által tett javaslatnak elfogadását, amelynek helyességére vonatkozólag hosz­szabb megokolást mondott. Zomborszky Mihály az asztalos mes­terek érdekességének elnöke a maga és munkaadó társai részéről kijelentette, hogy az iparhatósági biztos javaslatát el­fogadja, amelyet a munkásság szakszer­vezeti elnöke, Mile József is magáévá tett és igy az értekezlet az iparhatósági biz­tos javaslatát egyhangúlag elfogadta. A magunk részéről jó jelnek vesszük hogy ha az olcsóbbodás már érezteti ha­tását, de azt szeretnők, hogy ha már a húsárak csökkenése szemmel láthatóan és

Next

/
Thumbnails
Contents