Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-12 / 258. szám

1922. november 21. JCftsmntE. jelentést erről az ügyről, azonban eddig nem érkezett meg ez a jélentés. Azt már most kije.entette az alispán, hogy ha a küldöttség a képviselőtestület határozata nélkül járt el, a legszigorúbban ; fog eljárni ebben a Zemplénmegyére néz­' ve rendkívül sérelmes ügyben. Öröködbe pogányok jöttek. Werbőczy István hármas törvénykönyvé­»e emlékeztet Balla Sámuel »Erdélyországnak közönséges nemzeti törvényeiről« szóló köny­ve, melyet Kolozsváron Szent István havá­nak 6-ik napján (1791) ajánlott a nemes fe­jedelemség főigazgatójának, gróf Bánffy Györgynek és a kir. tábla elölülőjének, gróf Bethlen Pálnak. Az ajánló sorokban Balla Sámuel elis­meréssel jelenti ki, hogy az országnak nem­zeti törvényeit emiitett kegyelmes urak tisz­ta igyekezettel oltalmazták és a munka kiada­tását elősegitétték. Az értékes könyv szerkesz tésében nagy segítségére voltak Nagyajtai Cserei János és Sarkadi Tür László. A munka egybeszoritott foglalatja ad tájékoztatást a tartalomról. Világosságot dé­rit a magyar birodalom felállítására, a ma­gyar korona erejére, hitlevélre, alaptörvé­nyekre, az erdélyi vezérek, vajdaságok hatás­körére, a törvényszerző hatalom gyakorlására a magyar-, székely-, szász nemzet privilé­giumaira. Ezt a könyvet a magyar nemzet erőgyüj u tő forrásának kell tekinteni. Kevés vigasztalás az, hogy sokszor állottunk a sir szélén, hogy Muhi, Mohács, ujabban Qorlice. Piavé. A Kár pátok szent bérce a duklai szorostól kezdő­dőleg az orsovai hegyekig hős fiaink temet­kező helyei, hogy az isteni gondviselés mindig' megtartotta nemzetünket az életnek. Annak 'hangoztatása sem tartalmaz magában üdvöt, hogy sok szenvedés árán jutottunk békés ha­tárok közé szántani, vetni, dolgozni, népjó­létet teremteni. Ezek a gyászos igazságok á mai falánk kis nemzeteinkkel szemben megér­tésre amúgy sem vezetnek. Élő igazságokkal kell felfegyverkezni. Ilyen élő igazság az a könyv, melyre hivat­kozom, melyről a trianoni adószedőknek és földosztóknak halvány sejtelmük sem volt és nincsen is. Nyílt dolog különben az is, hogy a nem zeti létünk ellen elkövetett vérlázító igazság­talanságot Európa főtörvénykezői sem lát­ták meg, hiszen a nemzetközi egyezmény til­takozik ama kegyetlenség ellen, hogy a meg­szálló, vagy országhóditó földönfutóvá te­gye a népek ezreit, azokat, kiket a kenyér­szerzés gondja ahhoz a röghöz köt, mely őseinek is békés otthont adott. Az ilyeneket védi a nemzetközi egyezmény. De az ilye­neknek sem volt maradásuk, annak dacára, hogy a földosztó Triánontól még nagyon messzire voltak a jogtipró ügyfelek. A nagy­szebeni kormányzótanács egyszerűen és vér­lázitóan a szélnek menesztette a hazafias ér. zelmü tisztviselőket, nagy részöknek még a saját otthonában sem adott tartózkodásra en­gedélyt holmi lakáshivatali rendelkezések folytán. Átszenvedtük sokan — sajnos szenved­jük ma is sokan — a szivtelenségből szárma­zó emberbaráti, keresztényi sorsot. A nemzeti törvények őrzik őseink csele­kedeteit. Jóleső érzés hatja át lelkünket, mi­kor ezeket a cikkeket olvassuk. Az emberek közönségesen egymáshoz egyenlő szabadság­ban születvén : nemzeti birodalomnak vetik meg alapját, mely forrásává lett az emberre szükséges javak felkeresésének, megóvásá­nak, gazdaságos kihasználásának. Két hatalom : a törvényszerző és telje­sítő hatalom között osztja meg az országkor­mányzás gondját. — A magyar nemzet keresztyén biro­öalom olyan eredeti szövetséggel szerezte­tett, hogy a törvényszerző hatalmat a király a néppel együtt; a teljesítő hatalmat pedig » király, de azon a módon gyakorolja, hogy a teljesitő hatalom hibáit a törvényszerző ha talom megigazítja, mely igazgatás módja mon datik sérelmek orvoslásának, szokott pedig az ország gyűléseiben gyakoroltatni. A magyar nemzet a kárpátalji európai birtoktestet a római birodalom elenyészése után vette tulajdonba a harmadik kijövetelkor Arnulf német császár, VI. Leó napkeleti csá szár, VI. István pápasága idején. (374, 553 884.) A bécsi kir. könyvtárban vannak őrizet ben a magyar haza alapítására vonatkozó irá sok. A trianoni bíráknak ezekről sincs tudo­másuk ; ezek ismerése nélkül pedig nemzeti perben ítélkezni nem lehet. Fegyvertelen ma­gyar néptől szuronyheggyel vették el az ősi szerzeményt. Példátlan esemény a világ­történetben. A magyar birodalom I. László, Kálmán Nagy Lajos, IV. Béla királyok alatt nagy te­rületet birtokolt. A mohácsi veszedelem után szakadt részeikre. Oláhország is ezután ke­rült török fennhatóság alá, azelőtt bizony történeti bizonyító tény az, hogy a magyar birodalomnak képezte részét és nem meg­fordítva. Bulgária a nikápolyi ütközet után került török kézre, Moldva, Szerbia szintén. Erdélyt legrégebben a dákok, azután a rómaiak, gót/zok, hunok, avarok, magyarok bírták. Oláh, mint tulajdonos sehol nem for­dult elő. Erdély, mint Magyarország eltulajdonit­hatatlan része, szerepel a történelemben a magyaroknak a Közép-Duna medencéjébe jö­vetelétől, érkezésétől kezdve mind mai napig Három nemzetiség birtokolja : a magyar, szé kely, szász. A szászról az elemi iskola 5—6 osztályába járó gyermek is tudja, hogy tele­pes náció. Törvénykönyvünk felsorolja rend­re a magyar nemzet, székely nemzet, szász nemzet vármegyéit, vidékét, földjét, székeit Birtokló oláhról sehol nem tesz említést. Fel­sorolja a magyar birodalom koronájához tar­tozó országok címereit. I. István oktató intelme fiához, Imre her­ceghez, — a honalapítás, országszervezés be­fejezésének a koronája : — Az ország oltalmazói légyenek — fiam — a te atyáid és atyádfiai. Ezek közül egyet se tégy szolgának, ök néked katonáskodnak. Ezeken harag, irigység nélkül békességesen alázatosan, szelíden uralkodjál. — Ha békes­séges léssz, akkor mondatol királynak ..., ha haragos, büszke, békétlen, kétségkívül a katonák erőssége, a királyi méltóságnak el­gyöngitője léssz és másoknak adják az or­szágot. — István emez intelmével azt bizo­nyítja, hogy : Erőszakkal uralkodni ném le­het, hanem gyöngédséggel, szeretettel. Nézzünk szét. Hol látunk gyöngédséget, szeretetet ? Árpádházi I. István koronája együtt fénylik jellemével. Nagy király! Dicső szellemed látja, miként: öröködbe uram ! — pogányok jöttek! Bökényi Dániel. Tüdőbajt köhögés 1 mind unemü hülést biztosan gyógyit a hires Dr. Jármay Csodamelltea kapható m'nden gyógytárban és drogériában. Rheuma, ellen csakis az egyedül biztos általánosan ismert és Suvir Kapcin kenőcs segit. Ezt kérje minden gyógytárban és drogéri­ában. Utánvét mellett küldi OrOSZlán gyógyszer ár Bu­dapest, IV., Papnövelde u. 2 . 8215 12 Kiss Kálmán kollektív tárlata Nyíregyházán. Nyíregyháza, november 11. A Nyirvidék tudósítójától. Városunk műértő közönsége, középisko­láink ifjai sorra látogatták Kiss Kálmán fővá­rosi művész képkiállitását, amelyet a Guten­berg Kör a legtisztább szolidaritástól indíttat va a vármegyei inségakció javára ren­dezett. A tárlaton szerzett felemelő impresszión­kat ne bántsa most az, hogy városunk leg­tehetősebb polgárainak nevét hiába keres­sük a munkások jótékony akcióját támoga­tók sorában. Legyen ez a néhány perc, ame­lyet visszagondolásunkban a tárlat hangula­tos termében teszünk, tiszta öröm, az artisz­tikumban való üdítő elmerülés perce, amely­ből a hódolat páltnája sarjad az alkotó mester részére. A kiállítás egyaránt figyelmet kelt a mű­értő szemlélőben ugy témagazdagság és té­malátásban való eredetiség, a mondanivaló választékossága mint a finom előadói stil s a koloratura, a fénnyel és árnnyal való fi­nom bánnitudás szempontjából. Mig Kiss Kálmán tájképeit nézzük, azt hiszük, hogy a csend lelke az, ami a természet bői vonzza, átöleli, megejti, teremtésre ins­pirálja. Tájképei halk szinfóniák, a mezők ről, a színekben ragyogó fák lombjairól, a bé­kéről álmodó házakról felénk zsongó ringató muzsika, amit a poéta érez, amikor itta­sulva irja : a csend dalol. Emberes, dolgozók aktivitásával ható képeiről pedig kitűnik, hogy megigézi lelkét a cselekvésben lobogó életerő szépsége is. (Szapuló asszonyok.) Dramatizáló ereje épp óly eleven, mint az álmodó csendbe merült tájak elővarázsolása. Komponáló erejét már a tavalyi fővárosi Dante-kiállitáson megcsodáltam és velem együtt sokan percekig gyönyörködtünk Dante képe előtt, amelyen a Divina Commédia mes­terét Vergilius az Infernóba vezeti. A viruló élet és a borzalmas pokol e határát mély el­gondolással és hatalmasan kifejező pikturával érzékiti meg gazdag képzelete. Aglorifikált Dante portrai,t s a'kis területen is monumentá­lisan ható Horthy kép előtt Nyíregyháza mü­értői is elragadtatással nyilatkoztak kompo­zíciójának biztosságáról. Az eskütétel fensé­ges pillanata zavartalanul árad a nagy képen amelynek hatalmas embercsoportja egy esz­mében kapcsolódik egybe. A kép nagy mér­tékben fokozta a kiállítás nevelőhatását. A mintegy hatvan kép, amely az Orlay. uti, budai műteremből jött Nyíregyházára, hogy itt jóságra indítsa a sziveket az erkölcsi siker babérját fonja a mester homlokára. Ér­zés, képzeelt, technika tisztasága, affektált­ság nélküli, morodoros ecsekezeléstől ment pikturája éreztette, hogy egy meleg szivü, biztos látású, gazdag formakinccsel áldott művész jött közénk, akivel szemben hálás elis meréssel tartozunk. Ép igy dicséret illeti meg a Gutenberg Kör elnökségét, hogy a város publikumát a művészet fényével világított uton vezette a jótékonyság, a hazafias áldo­zatkészség oltárához. Nem a körön, nem a művészen mult, hogy aránylag kevesen lép­tek erre az útra. Egy zsidó csalid tragídiíja, Salom Ash.^a hírneves Ghettó iró hires mü- I fáfiim egy zsidó család megrázó ve filmen " UHUIII drámája 7 felvonásban. — Bemutatja hétfő, kédd az Apolló. Bródi és Leitner egyfelvonásos operettje Gsókvásár az Intim Kabaréban. Főszereplők Nagy Maca Belitzai Böske, Lantos Irén, Gonda Ernő. Kabos László és Árvay Rezső. A betét táncot Lia und Cardo táncolja. mán tehát joggal gondolhatja mindenki, B«trv a küldöttség képviselőtestületi hatá­rozat alapján járt el, azonban neki — az alispánnak — nincs tudomása ilyen ha­tározatról. Hétfőn reggel az alispán felhívta Isépy tokaji főszolgabírót, hogy tegyen

Next

/
Thumbnails
Contents